Kulcsár Mihály (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 43. (Székesfehérvár, 2015)

Tanulmányok/közlemények - Néprajz - Orosz György: "Ég és föld emúlik, de az én szavaim nem múlnak el soha." Jézus Krisztus üzenete a keresztényeknek "égi levelek" által

Németországban és a kelet-európai országokban (Oroszország, Lengyelország, Bulgária, Csehország, Románia). A 20. század első két évtizedében Jeruzsálemben is kiadták ezt a levelet a nyomdák, mégpedig görög zarándokok számára. Nem kevésbé impozáns az égi levél térbeli elterjedtsége sem. A ladn és görög szövegváltozatok mellett fordításai léteznek csaknem minden napnyugati népnyelven. Az előző kettőn kívül a következő nyelveket említhetjük meg: svéd, norvég, dán, izlandi, angol, ír, németalföldi, francia, provanszál, katalán, spanyol és olasz. Ezen túlmenően egyesek szerint léteznek az égi levélnek örmény, szír, arab és etióp verziói is, amelyek azonban egy görög prototípusra vezethetők vissza. Vannak olyan vélekedések, melyek szerint az égi levél eljutott Perzsiába és Indiába is. A Verfasserlexikon az égi levélnek kétfajta szövegváltozatát mutatja be, mégpedig igen szűkszavúan: 1. ) Latin szövegváltozatok: A latin hagyomány kiindulópontjának azt az „Égi levelet” tekintik, amelyet állítólag Vicentius, Ibiza püspöke kapott, a 6. század vége felé. A levél ugyan nem maradt fenn, de Licinianus, Cartagena püspökének reagálása viszont igen, aki ezt a levelet eretnekségnek nevezte. Az „Égi levél” legrégebbi, tartalmilag is kikövetkeztethető latin nyelvű változata egy bevezető részből állt, ami arról szólt, hogyan vitte el Mihály arkangyal az Isten által írt levelet Jeruzsálembe; továbbá azon országok felsorolásából, amelyekbe eljutott a levél. Szent Mihály a levelet többek között Rómába is elvitte és Szent Péter sírjára tette. Maga a levél a vasárnap megtartására felszólító követelést tartalmazta. 2. ) Német szövegváltozatok, amelyek két csoportra oszthatók: a) ’Jemzsálem-verzió’, amelynek az áthagyományozódása a 14. században veszi kezdetét, és az égi levél ennek tanúsága szerint Jemzsálem város egyik oltárára kerül; b) ’Mount Saint Michel-verzió’, ami egy rövidebb terjedelmű írás, amelyből arról értesülünk, hogy Mihály arkangyal a levelet a Szent Mihály-hegyre vitte. Ennek a szövegváltozatnak a legrégebbi áthagyományozódása röviddel 1500 előtt kezdődik.6 Az égi levél bemutatása a Verfasserlexikonban, a szócikk készítője, Bernhard Schnell tollából, meglehetősen szűk vizsgálódási területre korlátozódik, és a téma magyar, valamint keleti szláv vonatkozásai számára teljesen ismeretiének. Jelen tanulmányom Függelékében az alábbi öt német égilevél-szöveget közlöm: — középfelnémet nyelvű apokrif imádság, annak újfelnémet verziójával és magyar fordításával, — Égi levél Dinklage helységből (Himmelsbrief aus Dinklage), — Egi levél Vechta helységből (Himmelsbrief aus Vechta), — Égi levél Brake helységből (Der Braker Himmelsbrief), — Michaelis levelének másolata, amelyet Isten Britanniába küldött a S%t. Michaelis-hegyre (Abschrift des Michaelibriefes, welcher von Gott auf den St. Michaelsberg in Britannien gesandt worden ist). Az égi levelek magyar vonatkozásait Jung Károly,7 Lengyel Ágnes8 és Erdélyi Zsuzsanna9 idevonatkozó munkái alapján tárgyalom. A délvidéki ismert néprajzos, Jung Károly, Baj ellen oltalmarfi égi levél és áldás Gombos hagyományvilágában című írásában közölt egy s^ent levelet, ami baj és ellenséges fegyver ellen ígér oltalmat. Jung Károly meglátása szerint ez a szent levél azoknak az írásoknak a sorába tartozik, amelyek a népi vallásosság sajátos termékeként alakultak ki Európa­­szerte, nagy területen terjedtek el, s nem élvezték a hivatalos egyház jóváhagyását. Ezek a hit tiszteletre méltó túlzásaiból fakadtak, azonban közel jártak a babonához. Ezek az iratok a sokkal régebbi néphiedelmi hagyományoknak keresztényiesült lecsapódásai lehetnek, amelyek valószínűleg a kereszténység felvétele előtti korba nyúlnak vissza.10 Teljesen egyetértek Jung Károly okfejtésével, amit a következő megállapítással egészítek ki: A mágikus tudat a kereszténységre áttért európai népeknél továbbra is fennmaradt, illetve ez a tudatformafajta az új, keresztény közegben reprodukálódott. Ezzel magyarázható tehát az égi levelek alkalmankénti mágikus használata. Jung Károly az általa tárgyalt hatokat az oltalmat hozó tárgyak körébe sorolja. A néphiedelem mágikus erőt tulajdonított nekik. Ezek a szövegek kéziratos vagy vásári ponyva formájában terjedtek, s az emberek állandóan magukkal hordták őket, sőt régebben le is nyelték ezeket.11 A közzétett szent levél-szöveget Jung Károly az úgynevezett ’SoldatenhimmelsbrieP-ek közé sorolja, ami magyarul így hangzik: égi levél katonák simára. Ennek a műfajnak széles körben ismert, főleg ponyvái úton elterjedt változatai kerültek elő különösképpen a német és a cseh nyelvterületen, de másutt is. Ezt a szent levelet tulajdonosa az I. világháborúban azért hordta magával, hogy megóvja őt az ellenséges fegyvertől. Nevezett szent levelet Jung Károly 1977 őszén Gomboson gyűjtötte, mégpedig kéziratos formában.12 6 VERFASSERLEXIKON 1983, Bd. 4. Sp. 28-33. (Bernhard Schnell „Himmelsbrief” szócikke.) 7 JUNG 1994. 8 LENGYEL 2001. 9 ERDÉLYI 2001. 10 JUNG 1994, 8-9. 11 JUNG 1994, 9. 12 JUNG 1994, 9-10. 356

Next

/
Thumbnails
Contents