Kulcsár Mihály (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 43. (Székesfehérvár, 2015)
Tanulmányok/közlemények - Néprajz - Gelencsér József: Szent Borbála kultusza, a tüzérek Borbála-ünnepe
— Borbála-legenda, vers, melyet Raffay Károly szavalt, — Magyar Miatyánk, vers Gyula diáktól, azaz Somogyváry Gyulától, amit szavalókórus adott elő, — Borbála-üteg, Erdélyben játszódó színmű egy felvonásban, — Magyar Ének 1919-ben, vers Sajó Sándortól, melyet Pánczél Ferenc tüzér szavalt, — a S\ép vagy, gyönyörű vág) Magyarország kezdetű éneket az üteg legénysége adta elő a katonazenekar kíséretében. A gépkocsitárolót a katonai és polgári élet kiválóságai zsúfolásig megtöltötték. Pontosan fél 6-kor Böckl József altábornagy, vegyesdandár-parancsnok is bevonult kíséretével együtt. A Dénes Ferenc alhadnagy rendezésében előadott műsoros est egyértelműen sikert aratott.26 A polgári társadalom tagjainak meghívásával a honvédség jelezni kívánta, hogy a katonai ünnepségeket már nem csak a hadsereg belügyének tekinti. Nyilvánvaló volt a cél, hogy a civil társadalom a honvédséget érezze magáénak, sőt legyen rá büszke.27 A hadsereg nemzeti jellegével megegyezően az előadott művek is nemzeti érzésből születtek, ilyen érzéseket tápláltak. Másrészt a műsorszámok Szent Borbálához, a védszenthez kapcsolódtak. Amint a későbbi adatokból látható lesz, este került sor a laktanyában — a tisztek, altisztek hallgatólagos tudomásulvétele mellett — a tüzéravatásra. Ugyanezen idő alatt a tüzértisztek a Belvárosban, a Nagy Sándor (ma Ady E.) utcai, nagy múltú Fekete Sas Szálló éttermében társasvacsorával egybekötött tüzértiszti estélyt rendeztek. „Az estély fényesen sikerült — a legjobb hangulatban a késő éjszakai órákig tartott.”28 Az 1937. évi Szent Borbála-napi ünnepség tovább gazdagodott. Több napon át tartott, a korábbiakhoz képest újabb helyszíneken. A polgári társadalom vezetői mellett nemcsak a tisztek hozzátartozóit, hanem a legénységét is igyekeztek bevonni. Sőt, az egykori tüzéreket és a különböző testületek képviselőit is. Az ünnepségek már december 3-án megkezdődtek. A tüzéralakulatok laktanyájukban a délutáni órákban tartották meg — az akkor már hagy( tmány osnak mondott — belső csapatünnepségüket. Ezeken a tisztek és a legénység hozzátartozóit szívesen látták.29 A 17 órakor kezdődő ünnepségen műsoros előadásra került sor.30 A laktanyában rendezett Szent Borbála-ünnep valóban „belső”, zártabb jellegű volt, mint a Belvárosban másnap megtartott eseménysor. A Székesfehérváron zajló katonai ünnepségeken rendszerint a városban állomásozó egyik alakulat végezte a rendezői tevékenységet. Az 1937. évi Szent Borbála-ünnepség megrendezése a magyar királyi 3. honvéd légvédelmi tüzérosztályra hárult.31 Ennek, illetve az állomásparancsnokságnak szervezésében az eredeti elképzelések szerint vitéz Temessy Milán tábornok, a 2. vegyesdandár parancsnoka és vezénylő tábornoka december 4-én délelőtt 10 órakor a Horthy Miklós téren (ma III. Béla király tér) tartott volna díszszemlét a kivonuló tüzéralakulatok felett. Ezt követte volna az ugyanott felállított oltár előtt a 2. vegyesdandár római katolikus tábori alesperese által mondott tábori mise. Végül a díszmenetre a Lord Rothermere úton (ma Dózsa Gy. út) került volna sor. A díszszemlére és a misére az állomásparancsnokság meghívta az egyházi és polgári testületeket, a város és a vármegye nagyérdemű közönségét is. Sőt, kérték, hogy azok, kik a világháborúban vagy békeidőszakban a tüzérségnél szolgáltak, minél nagyobb számban jelenjenek meg.32 Az időjárás azonban közbeszólt. így a szentmisét a helyőrségi templomban, a ciszterciek templomában tartották meg, melyen a katonai és polgári előkelőségeken kívül Shvoy Lajos megyéspüspök is megjelent. A szentbeszédet Bertha Lajos tábori esperes tartotta. A szentmise után a Városháza téren díszmenetre került sor.33 A Borbála-nap társadalmi része este következett. A tüzérek — nyilvánvalóan a tisztek — ennek keretében ünnepi vacsorát és műsoros Borbála-estet rendeztek.34 A műsoros est és vacsora 20 órakor kezdődött a Vörösmarty Kör helyiségeiben, a Kossuth utcában. A vacsorát tánc követte.35 A katonai rétegünnepségre tehát a helyi egyházi, világi és természetesen katonai élet első számú vezetőinek részvételével, ugyanakkor igen széles polgári kör bevonásával került sor. A külvilág változását, az ideológiai hatást jelzi ugyanakkor, hogy az egyik híradás Szent Borbálát nem egyszerűen a tüzérek védszentjének, hanem „a tüzérség vezéreszményképének” nevezi.36 26 SZFÚ 1935a, SZFÚ 1935b, ÚF 1935. 27 SZFÚ 1939a. 28 FMN 1935b. 29 FMN 1937b. 30 FMN 1937c. 3' FMN 1937a. 32 FMN 1937b. 33 FMN 1937d. 34 FMN 1937d. 33 FMN 1937a. 36 FMN 1937b. 334
