Kulcsár Mihály (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 43. (Székesfehérvár, 2015)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Szücsi Frigyes: Avar kori temetők Nagyvenyimről. A Munkácsy utca - Fűzfa utcai, a határvölgypusztai és a járműjavítói temetőrészletek
Mellékletek: 1. Tört kaviccsal soványított, kézi korongolt kerámiafagék (m: 12,8 cm; szá: 9,6 cm; fá: 6,2 cm). Tojásdad alakú, felső kétharmadánál éri el a legnagyobb szélességét. Vállánál körbefutó hullámvonallal díszített. Pereme enyhén kihajló. Redukált égetésű, sötétbarna színű (XXVII. t. 3). 2. Allatcsontok. 2. sír Nő (valószínűleg). ENy—DK tájolású sír. Mé: 100 cm. Törzsének felétől felfelé egy korábbi építkezés alkalmával megbolygatták, így a koponyája sem került elő. A jobb lába premortem eltörött és szabálytalanul forrt össze. Mellékletek: 1. 2 db kis préselt, négylevelű lóhere alakú bronyperet a medencében (XXVII. t. 4).69 2. Lőcsöt!/ a bal comb külső felénél. 3. Szárnyas csontjai a combok között. 4. Kavicsokkal soványított, durva felületű korongokban kerámiabögre (m.: 11,5 cm; szá: 9,2 cm; fá: 7,3 cm) a bal bokán kívül. Alja egyenes, felső kétharmadán hasasodik, pereme enyhén kihajló. Redukált égetésű, barna színű, néhol sötétebb barna foltokkal (XXVII. t. 5).70 3. sír Nő. É—D tájolású sír. 227 x 75 cm; mé: 128 cm. A koponya erősen jobbra fordult. A váz hossza a sírban: 144 cm. Mellékletek: 1. Tört kavicsokkal soványított, korongokban kerámiabögre (m: 8,8 cm; szá: 12,1 cm; fá: 6,2 cm) a koponya fölött. Felülete durva. Teste gömbölyded, legnagyobb szélességét a hasánál éri el. Középtájt vonalköteggel, vállán hullámvonalköteggel díszített. Pereme közepesen kihajló, belül körbefutó vonalköteg dísszel. Redukált égetésű, sötétbarna színű (XXVII. t. 6). 2. Korrodált vascsat töredékei a medence középső részén. 3. Marhacsont a bal lábszáron kívül. 4. Juh vagy kecske csontjai a fej mögött. 5. Juh- vagy kecskecsont a mellkas jobb felén. 4. sír Nő (valószínűleg). Az ásatás befejezése után egy újabb csatorna építése során dúlták fel. Mé: 60 cm. A munkások bejelentése szerint melléklete nem volt. 3.3. Értékelés A feltárt négy sír leletanyaga kerámiaedényekből, állatcsontmellékletekből, egy töredékes vascsatból és 2 db kisméretű préselt bronzveretből állt. A temetkezési szokások és a leletanyag nem adnak lehetőséget a temetőrészlet korának avar koron belüli pontosabb meghatározására.71 4. ÖSSZEGZÉS )elen dolgozatban Nagyvenyim nagyközség közigazgatási területének három — részben feltárt — temetőjét közöljük, amelyek gyarapítják az avar kori Mezőfölddel kapcsolatos ismereteinket (I. t. 1). Közülük feltártságának mértéke és az avar kor teljes ideje alatti használata okán a N agyvenyim-Munkácsy utca — Fűzfa utcai 29 síros temetőrészlet a legjelentősebb (IL t. 1). A temetőrészletünkben a kora avar temetkezések a keleti részen, a késő avar sírok a nyugati részen helyezkedtek el. Míg a koraiak szinte kivétel nélkül bolygatottak, addig a későiek között számos bolygatatlan sírban sikerült a temetkezési szokásokra utaló nyomokat (cölöpszerkezetes sírok, koporsó) megfigyelni és viseleti elemeket (öntött bronz övgarnitúra, mellboglár, gyöngycsüngős fülbevaló) in situ dokumentálni (XII—XIII. t.). A kora avar kori Kárpát-medencében kizárólag a Dunántúlon előforduló ritka leletnek számít az 1. sír teljes, többrétegű vas-rézötvözet övgarnitúrája (nagyszíjvéggel, kisszíjvégekkel és öweretekkel). A sírok nagy részében rejlett állatcsont és kerámiamelléklet. Utóbbiak között megtaláljuk a gyorskorongolt 7. századi szürke és 8. századi sárga kerámiát, a lassúkorongon készült edényeket és a korongokban (kézzel formált) bögréket, fazekakat. Mellékletként napvilágot látott még többek között: lándzsahegy, tarsolyzáró, vascsatok, esetleg amulettkapszula részeként értelmezhető bronzpánt, bronz pántgyűrűk, feltehetően egy arany és különböző bronz fülbevalók, vaskések, orsógombok, valamint csontbogozók. A feltárt sírok számához képest feltűnő a lovastemetkezések viszonylag magas aránya. A Munkácsy utca —Fűzfa utcai temetőrészletből öt (a feltárt sírok 17%-a), a határvölgypusztaiból egy (a feltárt sírok 25 %-a) került elő. A lovakat felszerszámozva (vaskengyel, vaszabla), és fémveretekkel díszített hámban, illetve kantárzattal temették az elhunytak mellé. A Fűzfa utca 28. sírjában eltemetett lovas teljes bronz övgarnitúrát (XIII. t.), a határvölgypusztai lovas préselt bronz varkocsszorító párt hordott (XXVI. t. 4—5). 69 A leletek között csak az egyik bronzveret volt fellelhető. 70 Kisraennyiségű földmintát is elcsomagoltak a bögréből. 71 Bóna István először „kösgp-, illetve késö-avai1' korinak határozta meg a sírokat (BONA 1971, 274. [54.]), majd a 8. század első felére keltezte őket (ADAM 2002, 259.), de írásaiból nem derül ki, hogy mi alapján. 31
