Kulcsár Mihály (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 43. (Székesfehérvár, 2015)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Szücsi Frigyes: Avar kori temetők Nagyvenyimről. A Munkácsy utca - Fűzfa utcai, a határvölgypusztai és a járműjavítói temetőrészletek
A nyereg meglétét hevedercsat jelzi a 13. és 19. sírokban (XVlII.t. 1, XIX. t. 6). Utóbbi sírból a nyereg famaradványai is napvilágot láttak, de azok rossz megtartásuk és a sír bolygatottsága miatt a nyereg rekonstrukciójára alkalmadanok voltak. Kantárszíjveret vagy -elosztó lehet a 7. lovassír (19. melléklet) és a 19. lovassír (25. melléklet) lemezpántos bronzkarikája (XV. t. 13, XX. t. 2). Formai előzményeiket a germánok hagyatékában találjuk meg. Alakjukat tekintve hasonlóak, csak jóval nagyobbak és díszesebb kivitelűek (tausírozottak) a veszkényi langobard zablagyűrűk a 6. sz. első feléből.50 Még pontosabb előzményként említhetőek a szentes-nagyhegyi 84. sír méretben (teljes hossz: 2,9 cm, a karikák átmérője: 1,1 cm) a nagyvenyimiekhez hasonló, csak ezüstből készült lemezpántos karikái, ugyancsak a 6. század első feléből.51 A 7. lovassírban valószínűleg a 6. sz. végére — 7. sz. első felére keltezhető, a 19. lovassír datálásának bizonytalansága viszont óvatosságra int a tárgytípus időhatárok közé szorítása során. A 28. lovassírban az egyik faléra elhelyezkedése és az egykoron a fejhámot díszítő, megsemmisült ón- vagy ezüsttartalmú veretek korróziónyomai (XII. t. 4) részben lehetővé teszik — más párhuzamok figyelembe vételével — a fejhám rekonstrukcióját (XII. t. 3). A rekonstrukció korlátáit jelzi, hogyha esedeg valamelyik szíjon nem voltak ilyen veretek, akkor annak nem maradt nyoma. Garam Éva a tiszafüredi temetőben rekonstruált hasonló fej hámokat,52 de ilyeneket láthatunk az 5. sz. végén, 6. sz. első harmadában készített karthágói mozaikokon is.53 1.4.2.6. Kerámia Az eltemetett nemétől függedenül általános mellékletei voltak a síroknak a korongolt és a korong használata nélkül készült edények. A temető összesen 11 db kerámiájából 6 db korongolt. Ebből kettőt gyorskorongon (8. sír, 24. sír), négyet pedig lassúkorongon (13., 14., 16., 20. sír) alkottak. A 8. sírban rejlett egy gyorskorongolt szürke kerámiafazék. Finoman iszapolt, zúzott kerámiatöredékekkel és homokkal soványított, felületének tapintása pedig kis mértékben porózus. Felső kétharmadán vonalköteggel díszített, középen hasasodik ki, pereme enyhén kihajló. Mindezek alapján VIDA 1999 IB2 csoportjába tartozik, amit valamikor a 6-7. század fordulójától a 7. század végéig tartó időszakban készíthettek.54 Talán a VIDA 1999 IB2/g2 változathoz áll a legközelebb, így nem lehet kizárni a közép avar korra való keltezés lehetőségét sem.55 A másik gyorskorongolt edény a késő avar korra jellemző gyűrűfüles sárga kerámiabögre a temető nyugati részében elhelyezkedő 24. női sírból. A lassúkorongon készült kerámiákból a 16. és a 20. sír példánya díszítetlen, a másik kettő viszont díszített: oldalán hullámvonallal (14. sír), valamint perembevagdosással (13. sír). A korongolatlan (kézzel formált) kerámiák (9., 17., 19., 23., 24. sír) közül a 19. lovassír kiöntőszájjal kialakított 9,7 cm magas bögréjét emelném ki, mert formáját tekintve kifejezetten ritka a korszakunkban. Formája és mérete alapján kora avar kori párhuzama Mór-Akasztódomb 11b sírjából (10,1 cm magas, kiöntőszáj nélküli),56 késő avar kori párhuzama pedig többek között Homokmégy-Halom 111. sírjából (8 cm magas, kiöntőszáj nélkül)57 és Pilismarót- Basaharc temetőjének 189. sírjából ismert (7,6 cm magas).58 1.5. Keltezés Egyértelműen csak a temető északkeleti részében (1. sír) jelentkezik a kora avar kor Az 1. sír vas övgarnitúrája — párhuzamai alapján — bizonyosan a 6. sz. végére — 7. század első felére datálható. A keleti részen bizonytalanabbul keltezhető, a kora és közép avar időszakra (7. sz.) tehető sírokat tártunk fel (7., 8., 9., 11. sír). A 8. sírban a mellékletként benne rejlett gyorskorongolt szürke kerámia és a Ny—K tájolás alapján a 7. század folyamán temették el az ott nyugvó nőt. Ha az eltérő tájolás eltérő korszakot is jelez, akkor a 9. és 11. sír is erre az időszakra tehető. All. sír korai keltezését erősíti, amennyiben valóban amulettkapszula részeként értelmezhető a belőle származó bronzpánt. Talán a korai keltezést támogatja az a tény is, hogy a temetőrészlet keleti felében 50 MENGHIN-SPRINGER-WAMERS 1987, 580., Kát. XIV.,56.d. 51 GALLINA - HAVASSY - B. TÓTH 1999, 117., Kát. 45. 52 Tiszafüred 1114. sír és 1129. sír (GARAM 1987,123., Taf. XXL). 53 SCHMAUDER 2000, 20., Abb. 1-2. 54 VIDA 1999, 56-57. 55 VIDA 1999, 57. 56 TÖRÖK 1954, 57., XII. tábla 28. Vida Tivadar pohárként (Becher) emlíd (VIDA 1999, Kat. 899.), egyébként a kora és közép avar kori kerámiákat feldolgozó monográfiájában nincsen kiöntőszájjal is ellátott, kézzel formált bögre vág)' pohár (ld. VIDA 1999). 57 GARAM 1975a, 32, Fig. 10. 58 FETTICH 1965, Abb. 103. 28
