Kulcsár Mihály (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 43. (Székesfehérvár, 2015)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor†: A zirci apátság előszállási uralma. II. rész: 1826 - 1896
tengeri). A hazai állatfajok tartásához ezek a növények szükségesek. A jószágkormányzó szerint a hazai szarvasmarha tenyésztését kell folytatni, mert ezek tartása olcsó, míg a nyugati fajtáké drága, és főleg még nincsenek meg a tartáshoz a kellő tapasztalatok. Az uradalom fő termelési iránya a kenyérgabona, amely az uradalom talaj- és éghajlati viszonyainak a legmegfelelőbb. A jövedelmet ebből nyerte az uradalom, míg az istállózó állattartás, a kapásnövénytermelés abban az esetben volt sikeres, ha intenzív művelést tudott az uradalom alkalmazni, beleértve a szervestrágyázást is.125 1887—1888. gazdasági év A gazdasági évben a kiadásokat minimálisra redukálták. Beruházást a legszükségesebb esetben és mértékben végeztek. Az uradalmi vezetés megjegyezte, hogy „a spórolás a fukarság fogalmát kimerítette”. Ugyanakkor alkalmazni kellett, az előző évi jövedelemkiesés miatt. (Az árak kedvezően alakultak, de gabona kevés termett, s a gabonáért kapott pénz 148 000 forint volt.) Az 1887-1888. évi kenyérgabona-termés mennyisége megfelelő. Ehhez hasonló volt a termés 1882-ben. A piaci viszonyokat beszűkítette a nyugat-európai védővám. Hazai viszonylatban kizárólag a malmok vásároltak nagyobb tételeket. A malmok számára veszteséget hozott a védővám, mert a lisztexport gyengült, és a keleti konkurencia hatott rá. Magyarországon a malmok lenyomták a búza árát, a gabonáért kapott pénz a termelési költséget alig fedezte. A 82 kg-os búza ára 6, a 75 kg-os rozsé 5, a 70 kg-os árpáé 5 forint. A jószágkormányzó megjegyezte, hogy „ilyen nyomott árak mellett a gazda éhen is halhat.” Az uradalom a „nagy magyar róna perifériáján” feküdt, ahol a hó és a csapadékeloszlás aránytalan. A nyár aszályos, a tavasz és az ősz általában csapadékos. Gyakoriak voltak a száraz (északi) szelek, s ezek a növényi vegetációt hátrányosan befolyásolták. A májusi dús fű június végére kiégett. Az uradalomban olyan termelést lehetett folytami, amely ezt a szélsőséges klímát kibírta. Érvényes a megállapítás az állatállományra. A fenti viszonyokhoz alkalmazkodó fajok tartása a kifizetődő.126 Gőzgépeket az uradalom 1867 óta alkalmazott. Egy részük az 1880-as évekre elhasználódott. A gazdasági évben szükségesnek mutatkozott egy gőzgép vásárlása. A jószágkormányzó tervezte, hogy az igások pótlására tinókat vásárol, és azokat a gulyában tartja, míg megfelelő erőre jönnek.127 A TANULMÁNYHOZ FELHASZNÁLT FORRÁSOK ÉS AZOK RÖVIDÍTÉSEI FML (Fejér Megyei Levéltár): Acta locorum. Alispáni iratok. Fejér megye adószedőjének iratai. A Fejér megyei Bizottmány iratai. A Fejér megyei Főszámvevőség iratai. Fejér megye királyi biztosának iratai. Fejér vármegye törvényhatóságának levéltára. Alispáni iratok. Kataszteri lapok gyűjteménye. A római katolikus anyakönyvek sorozata. Történeti adattár. A Fejér megyei helytörténeti lexikon leendő publikálásához gyűjtött tematikai feltárólapok gyűjteménye.) (Az utókor kutatóinak figyelmébe: a feltáró kutatást, a kézirat publikálásra történő elkészítését (1982 után) a Fejér Megyei Tanács pénzügyi szerve ellehetetlenítette. Ezért került a még nem teljes, de értékes gyűjtemény - a megye helységneveinek ABC-sorrendjében — levéltári elhelyezésre.) SEMATIZMUS 1818—1870 A székesfehérvári püspökmegye sematizmusai. SZVL (Székesfehérvár Városi Levéltár): Historia domus. VeML Ap. lt. (Veszprém Megyei Levéltár Zirci, Pilis-Pásztói és Szentgotthárdi Ciszterci Apátság Levéltára): Archivum vetus. Előszállási kormányzóság jelentései. Fejlesztési tervek. A zirci apátság előszállási uradalma jószágkormányzójának iratai. 125 VeML Ap. lt. Archivum vetus. C 4452 A. 1887-1888. Gazdasági jelentés. 126 VeML Ap. lt. Archivum vetus. C 44 A. 1887—1888. Gazdasági jelentés. 127 VeML Ap. lt. Archivum vetus. C 4452 A. 1887—1888.Gazdasági jelentés. 246
