Kulcsár Mihály (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 43. (Székesfehérvár, 2015)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor†: A zirci apátság előszállási uralma. II. rész: 1826 - 1896
kapálás). A mélykúti gazdaság szántói 3 osztályban vannak: az első osztály 990 hold, 12 táblában, egyenkint 82- 82 holddal. A vetésforgó lapályos, esős években vízállásos. A második osztály vetésforgója 600 hold, amelyen szintén 12 táblát szerveztek, 50-50 holddal. A harmadik vetésforgói 52 hold, 3 táblában 76, 38, 38 holddal. A takarmányoskert 96 hold, melyben csalamádé, takarmánybúza, árpa és tengeri terem. A konvenciós földek 94 holdat tesznek ki, melyben az ellenőrnek, a kovácsnak, a bognárnak, a fejősszámadónak, a pusztagazdának, a kocsmárosnak és a béreseknek a kenderföldjei vannak. Hermann kocsmáros az uradalomtól 9 hold szántót bérel. A rét kétfajta: a 300 holdas terület fele természetes, másik fele mesterséges. Ez vízállásos terület, melyet fűmaggal bevetettek. A mélykúti gazdaság összterülete 3 220 hold. A bernátkúti gazdaság szántóföldjei 3 osztályba vannak beosztva. Az első osztály 450 hold, amely 12 tábla, egyenkint harminchét és fél holdas területtel. A második osztály szintén 450 hold, 3 táblába szervezve, a táblák 150- 150 holdasok. A harmadik osztály 352 holdas, és négy táblában egyenkint 88-88 holdas területtel műveltetik. A takarmányoskert 56 hold, felosztva 8 darab 7-7 holdas táblákra. A kiosztandó földek területe 360 hold. Ennek kétharmada szolgálatos, egyharmada pedig pénzesföld. A bernátkúti gazdaságban a szántó 1 683 hold, az összterület 2 001 hold. A 9. kerület a kisvenyimi, amely az alsóvenyimi és a felsővenyimi gazdaságokból áll. Területe 3 933 hold. (Alsóvenyim 2 715, Felsővenyim 1 218 hold.) A kerület déli határát a herczegfalvi, a mélykúti, a nyugatit a felsősismándi és a kishantosi határok szegélyezik, északról Nagyperkáta alkotta a határt. Esős években a földekről a vizet nem lehet elvezetni, nagy területen vízállások képződnek, és a területek hasznavehetetlenek. Aszály alkalmával a futóhomok ellepi a szomszédos dűlőket, sőt a fiatal növényeket a szél gyökerestől elhordja. A szénatermés kitűnő, a legelő silány (futóhomoktalaj). A felsővenyimi gazdaságban az épületek jó karban vannak, az alsóvenyimiek azonban javításra szorulnak. A kerületi majorerő: 80 igásökör, 6 igásló. A kiosztott földek után a földbéresek 2 140 gyalognapot szolgálnak (kaszálás, takarodás, minden egyéb gyalogmunka). Az alsóvenyimi szántókat 4 osztályban hasznosítják. Az első 1 000 holdas, 10 táblába osztva, a táblák 100-100 holdasok. A második osztály 300 holdas terület, 6 táblában, 50- 50 holdba szervezve. A harmadik 400 holdas osztály, 4 táblában, 100-100 holdas területekkel. A negyedik osztály 300 holdas, 3 táblában, 100-100 holddal. A takarmányos osztály 72 hold, 6 táblában egyenkint 12-12 holddal. A majorságilag művelt szántó 2 000 hold, a konvenciósok, a kiosztott földekkel együtt 2 257 hold. A rét 224 hold: Alsórét és a Naplási rét. Legelő 280 hold, a herczegfalvi határtól a Nádastóig terjed. Talaja csekély tápértékű, laza homok, amelyen a fű aszály alkalmával kivész. A Nádastó 20, beltelek 17, temető 1, facsoportok 4 hold. A felsővenyimi gazdaság szántóföldje 550 hold, melyből 11 táblát alakítottak ki, egyenkint 50-50 holdas területtel. A takarmányoskert 28 hold, 4 táblába szervezve, egyenkint 7-7 holdas területtel. A gazdaságnak a konvenciós földekkel együtt 603 hold a szántóföldje. A rét 290 hold (az alsóvenyimi Nádastótól Felsőpusztáig terjed, de van felsővenyimi rét is). Legelő 248 hold: az alsóvenyimi határtól a perkátai határszélig terjed. Talaja szélhordta homok. Szántó 603, rét 290, legelő 248, egyéb terület 77 hold. Növénytermelés Az időjárás determináns tényező, amely ebben a régióban szeszélyes, aszályos. Évtizedek óta sikeresen termeltek búzát, rozsot. A tavaszi kalászosok (a gyakori aszályban) közepes termést hoztak, és a belső szükségletek kielégítésére fordították. Kiemelt jövedelmet hozott a sörárpa, melyet (közepes termés esetén is) jó áron értékesítettek. A kukoricának a piacon jó ára volt; a búzaterületet csökkentették a kukoricavetés javára. Meg kellett azonban oldani a nagyobb területű kukorica művelését. Eddig (a munkaerőhiány miatt) az uradalomban mindössze 100-120 hold kukoricát vetettek. Sikeres tavaszi növény volt a repce, szinte a búzával egyenértékű, az ára is ugyanaz. Ha tavasszal nem sikerült (aszály következtében), akkor helyére más növényt, pl. kölest, hajdinát, lent vetettek. A szőlő Előszálláson díszlett, a futóhomokon a filoxéra nem pusztított, míg a kötött talajú szőlőkben 100 %-os kár esett. Tervezték, hogy a jövőben az uradalmi futóhomokon több 10-10 holdas parcellában szőlőültetvényt telepítenek. A szőlők ezen a talajon, ha trágyát kaptak, jól termettek, és szakszerűen kezelték a munkások is. Az ültetvényeket szilváni és olaszrizling fajtákkal telepítsék, így szólt az apáti utasítás. A tapasztalat szerint 3-4 évenkint kell trágyázni a homoktalajú szőlőt. Ez esetben kataszter holdankint 30 hektoliter bort is nyertek, melynek hektoliterjét a kereskedők 10 forinttal vásárolták. Az előszállási szőlők kataszter holdankint 300 forint jövedelmet hoztak. A művelési költség kataszter holdankint átlagosan 100 forint volt. Haszonállatok Négy állatfajta sikeresen tenyészthető: a ló, a szarvasmarha, a juh, a sertés. Kormányzói elemzés szerint a ménes kitűnő állapotú, megtartotta évtizedes kiválóságát. A lovak kitűnően megfeleltek a gazdasági munkában, munkabírók, 233
