Kulcsár Mihály (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 43. (Székesfehérvár, 2015)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor†: A zirci apátság előszállási uralma. II. rész: 1826 - 1896
Huppert István Mátesz Mihály Goldschmidt József Mészáros József Bokor Imre Gáspár Jakab Birkner Lajos Kéri János Endresz János Róth Simon Bartha György Mészáros János PókJános Stadler András Varga Márton Edl József Horn Ádám BokorJózsef Kálmán Mihály Jóber Ádám Elek Ferenc Wurst József Gáspár Márton Weismayer Mátyás Mádl Ádám Kapeller Mihály Schmukk János Ekker Jánosné Kis Istvánná Túrna János Bakos József Benczhober András Tolonics Jakab Holzer György Ulicza Ferenc Bokor Pál Gerendás Mihály Redl Jakab Mészáros Jánosné Búkor Jánosné (Klics) Név vagyontalan ház és fél szőlő vagyontalan egész szőlő vagyontalan fél szőlő fél szőlő vagyontalan ház és fél szőlő egynegyed telek vagyontalan vagyontalan egynegyed telek és fél szőlő egész szőlő vagyontalan ház és egész szőlő fél szőlő vagyontalan ház, egész szőlő ház háromnegyed szőlő ház és fél szőlő egynegyed telek vagyontalan ház és fél szőlő ház és fél szőlő vagyontalan vagyontalan ház ház, egész szőlő ház ház, egész szőlő ház, egész szőlő vagyontalan vagyontalan ház egész szőlő egynegyed telek ház vagyontalan Vagyoni állapot Modernizációs javaslatok az uradalmi termelés növelésére A magyar mezőgazdaság 1848 és 1880 között a tőkés fejlődés második szakaszát élte. Előszálláson is érvényesült az agrotechnika, és ennek eredményei az uradalmi fejlesztésben jelentkeztek. A fejlődés azonban nem lett folyamatos, belső és külső körülmények hatására még visszaesés is volt. A belső piac szűk, a külső piacokon a vámok szabtak határt a termények kivitelének, a fejlesztés a tőkehiány miatt megakadt. Az uradalom nem folytatott ipari tevékenységet, holott az élelmiszeripari ágazatok kialakítására meglett volna a lehetőség. (Tejfeldolgozás, cukor- és szeszgyártás, bortermelés, gyümölcsfeldolgozás, zöldségtermelés, dohányültetvények, továbbá az ipari növények nagyobb területen történő termelése.) Bár megállapítjuk, hogy Előszállás az 1880-as évtizedben az adott kor viszonyaihoz képest fejlett mezőgazdasági nagyüzem, ahol a szántóföldi termelés domináns, és ebből szerezte az uradalom a jövedelmet. Még a XIX. század végén is a szántóföldi művelést tartották elsődlegesnek. A telekkönyvi felmérés véglegesen és megnyugtatóan rögzítette a földállományt. 228
