Kulcsár Mihály (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 43. (Székesfehérvár, 2015)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor†: A zirci apátság előszállási uralma. II. rész: 1826 - 1896
két egyenlő részletben, évente Szent György-napkor (április 24-én) és Dömötör-napkor (október 26-án) fizetett az uradalmi pénztárba. A bérleti viszony megteremtésében közreműködik Sztankovits Károly, Fejér megye közigazgatási főnöke, aki ebben az ügyben megkereste Simon Róbert uradalmi kormányzót.82 Az apátság Herczegfalva közigazgatási költségeihez háromötöd részben hozzájárult, bár a sismándi birtokosok ezen a címen nem fizettek. 1850-ben az előszállási uradalom (42 000 hold 2 600 fő lakossággal), Felső- és Alsósismánd (4 400 hold és 360 fő lakosság) Herczegfalva igazgatásába került. A közigazgatási nyelv Herczegfalván a német, de az állami nyilvántartások: adókönyv, telekkönyv, térkép, bírósági ítélet magyar nyelvűek. Az „ideiglenesnek” nevezett kormányzat az etnikumokra figyelemmel volt. 1862. szeptember 15-i helytartótanácsi rendelet szerint azokban a nemzetiségi községekben, melyekben a saját nyelv a hivatalos, az ügyiratok magyar nyelvű változatát el kellett készíteni.83 1863. április 21-én arról értesülünk, hogy egy helytartótanácsi rendelkezés a magyar nyelv közhatósági használatát kizárólagossá tette.84 1860. szeptember 6-án Előszálláspuszta közigazgatásilag Herczegfalvához csatlakozott. Korábban, mintegy tíz éven keresztül, Előszállás önálló adóközség a sárbogárdi járásban. 1860-ban az uradalom kezdeményezte a közigazgatási egyesülést Herczegfalvával. 1860 után az adó kivetését a herczegfalvi jegyző és bíró, valamint az elöljáróság végezte Előszálláson. 1860. szeptember 6-án a közigazgatási kérdésekben Előszálláson egyeztető tárgyalást folytatott a sárbogárdi császári-királyi szolgabíró, Hering Ignác, továbbá Simon Róbert uradalmi kormányzó, Horváth László uradalmi ügyvéd, Vajda Endre herczegfalvi jegyző és Bauer József herczegfalvi bíró. Az uradalom a tagosztály során Herczegfalva községnek két egésztelket adott, melynek átlagos évi jövedelme 1860-ban 535 forint volt. Ezt az összeget az uradalom beleszámította az igazgatási költségekbe. A két egésztelket a herczegfalvi elöljáróság jegyzői javadalomnak és községi földnek nyilvánította. Az uraság vállalta, hogy saját területén az utakat, hidakat — éppen úgy, mint eddig - maga javíttatja, ill. újakat készíttet iparosaival, embereivel. Kikötötte, hogy a községi költségvetés készítésénél és az éves számadásoknál az uradalom képviselője Herczegfalván jelen legyen, és beleszólást kaphasson a községi ügyekbe.85 Megjegyezzük, hogy közös igazgatási ügyek az uradalom és a község között 1860 előtt is léteztek. A herczegfalvi községi őrök nemcsak a helyi lakosság vagyonára, hanem az uradaloméra is felügyeltek. Az uradalom ezért arányosan fizetett a községi őröknek. (1860. július 26-án az 1859—1860. évi szolgálatukért 231 forintot kaptak.) A herczegfalvi parókiához tartozó filiák 1860-ban: Kisvenyim, Nagyvenyim, Mélykút, Bernátkút, Kokasd, Alsósismánd, Felsősismánd, Baracs. Herczegfalvának egyházkormányzati értelemben regionális centrum szerepe volt; 9 lakott településre terjedt ki a hatásköre.86 1850-ben 1 565 fő lakott a községben, akik között 1 068 főt németnek tüntettek fel. A helyi közigazgatás elég nagy területet fogott egybe, s Herczegfalvát az 1860-as években gyakorlatilag mezővárosnak tekintették. A mezővárosi státuszt ugyan nem nyerte el, a vásártartási jog megszerzése folyamatban volt, amikor a mezővárosok intézményét a polgári közigazgatás felszámolta. 1860-ban Herczegfalvához tartozott: Előszállás, Kelemenhalom, Nagykarácsonyszállás, Kiskarácsonyszállás, Nagyvenyim, Kisvenyim, Györgyszállás, Mélykút, Kokasd, Bernátkút, Újbaracs, Németmajor, Róbertvölgy, Alsósismánd, Felsősismánd. 1864 után közigazgatásilag Fejér megye csákvári járásába tartozott. A községi közigazgatási terület népessége 4 926 fő, nemzetisége magyar és német. (1 965 főből magyar 783, német 1 182) A családok száma 420.87 A herczegfalvi lakosság száma 1818—1870 között a következőkben alakult:88 Ev Népesség 1818 1 034 1820 1 113 1826 1 159 1832 1 309 1836 1 374 1840 1 369 1846 1 482 1848 1 561 1854 1 669 1870 2 258 82 FML Acta locorum. Herczegfalva. A. 1851. 83 VeML Ap. lt. Előszállási kormányzóság iratai. Tisztiszéki jk. A. 1862. Nr. 64. 84 VeML Ap. lt. Előszállási kormányzóság iratai. Tisztiszéki jk. A. 1863. Nr. 136. 85 FML Acta locorum. Herczegfalva. A. 1850 és 1860. 86 ZÁCH 1863, 166. 87 HELYSÉGNÉVTÁR 1863, 356. 88 SEMATIZMUS 1818-1870. 221
