Kulcsár Mihály (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 43. (Székesfehérvár, 2015)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor†: A zirci apátság előszállási uralma. II. rész: 1826 - 1896
1 pozsonyi mérő = 72 icce, ez megegyezett az alsóausztriai mérővel. Egy akó — 64 icce. Ez az alsóausztriai 40 pintes akóval egyenlő. 1 öl fa szintén megegyezett egy alsóausztriai öllel. A földek (szántók, rétek, legelők, erdők, nádasok) holdját 1 200 négyszögöllel számították. A szőlőknél a kapás mértéket alkalmazták: 1 kapás szőlő = 200 négyszögöl. A katasytrális hold 1 600 négyszögöl területnek felelt meg. 1856-ban ez lett a hivatalos földmérték, de a magyar hold (= 1 200 négyszögöl) használata 1945 utáni időkig fennmaradt. Itt jegyezzük meg, hogy az apátsági szőlőkben az 1850-es években átlag 145 000 akó bor termett. 1869-ben az állatállomány kielégítő számú: 410 ló, 1 100 szarvasmarha, 9 200 juh, 1 200 sertés. Megjegyezzük, hogy a szarvasmarhákból 1 065 db magyar fajta volt, a fajtaváltás ekkor kezdődött el.73 A terménymérték az uradalomban: A karácsonyi puszták 1850-ben Karácsonyszállás pusztán 81 házban 254 lakó élt. A lakók nemzetiségükre nézve magyarok. 1870 után a nagykarácsonyi kerület 2 664 kát. hold 314 négyszögöl művelhető területből állott. A művelési ágak közül a szántóterület a legtöbb (1 864 kát. hold 1 314 négyszögöl), ezután következett az 538 kát. hold 1 183 négyszögöl legelő, amely elég volt az állattenyésztést űző kerületben. A rét 142 kát. hold, gyenge minőségű fűterméssel. A rét egy része televényes homoktalaj, amelyen csak kivételes esetben volt sarjútermés. A rét fűállománya egyoldalú, és nélkülözte a legértékesebb aljfüveket. Nem elsőrendű a legelőterület. Ez a rész a már említett hajdani kun táborhely, egyenetlen, hullámos felszínnel, melyet árkok és egykorú földvédművek tagoltak. Ezek egyengetésére az uradalomban a század végéig nem került sor. Erdeje 46 hold, de ez nem összefüggő területű, hanem több darabból tevődött össze. A nagykarácsonyszállási kerületben még 12 hold 681 négyszögöl kert, 10 hold 1 335 négyszögöl nádas, és 48 hold 1 575 négyszögöl nagyságú adó alá nem eső terület volt. A karácsonyszállási kerület gazdasági irányítása közvetlenül a gazdatiszt feladata, aki a pusztán lakott. Számára külön tisztilakot építettek, amely ebben az időben nem sokban különbözött a cselédházaktól. A tisztilak ugyan téglából épült, de alacsony és náddal fedett. Itt állott az ellenőri épület, a lacikonyha, a tanítóépület, az iskola, továbbá a cselédház, amelyben 11 családot helyeztek el. A puszta többi épülete gazdasági célokat szolgált: 2 ököristálló és magtár, 2 birkaistálló, ugyancsak a padlástérben magtárral, 3 pajta (1 falazott, 1 lábas és 1 kisebb), 1 kovácsműhely, 1 bognárműhely, valamint az uradalmi kocsma. A XX. század évtizedeiben néhány uradalmi kerület gazdasági vezetője nevét adjuk közre: Sohár Árpád ispán Kiskarácsonyszálláson, Rezutsek Ferenc ispán Nagykarácsonyszálláson, Winter Károly intéző Kiskarácsonyszálláson, Gallasi Lajos intéző Nagykarácsonyszálláson. A nagykarácsonyszállási ispán, Rezutsek Ferenc havonta rövid, de lényeges adatokat tartalmazó gazdasági jelentést küldött Előszállásra, a jószágkormányzóságra. 1900. június 30-án a következő iratot készítette el: „Gazdasági havi jelentés a nagykarácsonyszállási kerületből az 1899-1900-ik június hóról, lgás állatok: (ló és ökör) jó karban vannak. Haszonállatok: a birka- és sertésnyáj megfelelő állapotban vannak; a birkanyájból e hóban levágatott 25; elhullott 35. Fog)’ás 60 db. A% összes haszonállatok egészségi állapota jó. Termények: a lefolyt hóban a lucerna, baltacím és a széna behordatott; a zabosbükköny levágatott és marokba veretett; a tengeri fold kapálása és töltögetése bevégeztetett. Jövő hónapban terveztetik a Zabosbükköny és a második, kaszálás lucerna behordása, a zpbosbükkönytarlók felszántása, aratás, hordás és cséplés kezdete. Vetések állása: a búza, — ha a rozsda az eddiginél jobban meg nem támadja — jó, közepes termést ígér; a rozsból és árpából középtermés várható; a zab kissé gyenge; a kapásnövények szépen fejlődnek. Magtár: (tavalyi készlet) búza 43, rozs 34, árpa 54, zpg 49 és bab 2 mázsa. Építkezés: az épületek javítása folyamatban van. ” A kerületben napszámmunkát alig használtak fel. A múlt század 70—80-as éveiben átlagosan 150 forintot fizettek ki napszámbérként. Ez az uradalom viszonylagos tőkeszegénységét mutatja, amelybe a jobbágyfelszabadítás utáni időkben került. Ezért megmaradt az uradalom továbbra is a félfeudális jellegű ledolgozási módszer mellett, amely egyébként a munkaerőhiánnyal küszködő uradalomban a XIX. század elején egyik megoldási mód volt. 73 FMTÉ, 15. 215
