Kulcsár Mihály (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 43. (Székesfehérvár, 2015)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor†: A zirci apátság előszállási uralma. II. rész: 1826 - 1896
J__L Művelési ágak Összes terület szántóföld kert rét szőlő legelő erdő nádas mesgye, út, árok adómentes rész 21 350 kát. hold 192 négyszögöl 192 kát. hold 119 négyszögöl 2468 kát. hold 1264 négyszögöl 33 kát. hold 824 négyszögöl 4591 kát. hold 72 négyszögöl 1223 kát. hold 1005 négyszögöl 179 kát. hold 623 négyszögöl 447 kát. hold 222 négyszögöl 867 kát. hold 38 négyszögöl Megjegyzés: Az erdőből 1 115 kát. hold állami kezelésben volt. A szántóföldeket vetésforgóban művelték, a konvenciós földek nagysága 1 250 hold. A jövedelem a növénytermelésből származott, az állattartást a piaci viszonyokhoz igazították. Rendszeresen termelt piaci növény: a kenyérgabona, a tengeri, a zab, a repce, a dohány. A takarmánynövény-termelésben fő helyet foglalt el a lucerna, a vöröslóhere, zabosbükköny, baltacim, zöldtengeri, köles, mohar, burgonya, répa. Búzát, rozsot fekete vág)' zöldugarba 3 szántás után vetettek, szeptember 1-től október 10-ig. Őszi mélyszántásba került az árpa és a zab is. Az uradalomban a haszonállatok, szarvasmarha, ló, juh, sertés, mind megtalálhatók. Az utóbbi években a juhászat visszaszorult, helyét a szarvasmarha és a sertéságazat foglalta el. Az előszállási ménes európai hírnévre tett szert.59 A modernizált nagybirtok A birtokkormányzat Zircről történt. Itt székeltek a központi gazdasági hivatalok: a főkormányzóság, a számvevőség, az ügyészség és az erdőmesteri hivatal. A főkormányzói jogkört a zirci apát töltötte be, a számvevőt az apát a szerzetesek közül nevezte ki, a főpénztárt az alperjel kezelte, az ügyész, az erdőmester polgári alkalmazott. Az apát támaszai: a zirci konvent, a gazdasági és a kormánytanács. A gazdasági tanács elnöke az apát; tagjai a jószágkormányzók, a zirci gazda (azaz a zirci rendház gazdasági ügyeit intéző szerzetes) és a számvevő. A tiszti személyi ügyekben az apát és a számvevő döntött, ők nevezték ki a jószágkormányzókat. A házi kezelésű birtokok élén jószágkormányzók álltak, akik szerzetesek. Előszállást két jószágkormányzó kezelte. A kisebb gazdaságokban major- vagy pusztagazdák voltak. Az uradalmi kerületek önálló gazdaságok. A bevételeket, kiadásokat a kerület maga könyvelte el. Az uradalmi kasszába befizetendő pénzösszeg a kerület kataszteri tisztajövedelme után történt. Amennyiben a kerület nyereséges, a kezelőtiszt az elért jövedelem bizonyos százaléka után kapott jutalmat. Birtokkezelés Az 1850-es évek előtt az előszállási uradalom négy kerületében volt majorsági föld, míg a puszták egy részét árendások művelték. A belterjes művelés az 1850-es években kezdődött, majd az 1870—1880-as években kiteljesedett. 1895-ben az uradalom 10 gazdasági kerületből állt, 19 majorral. Az uradalmat üsztikar irányította: két jószágkormányzó, a ménesmester, a központi ispán. Testületi szerv: a tisztiszék, mely havonta ülésezett. Az uradalom fiókközpontja Nagyvenyim, ahol a segéd-jószágkormányzó székelt. A központi ispán kezelte az uradalmi raktárt, ő felügyelte az uradalmi pincét, és ezek anyagi számadásait vezette. Gondjaira bízták az előszállási szőlőt, a gyümölcsöst, ő fizette be az adót, bonyolította az uradalmi megrendeléseket. Az ellenőr a kerületi tiszteket felügyelte. A gazdasági felszerelést és a gépeket közvetlenül a gyártó cégektől szerezték be, bár egyes cikkeket a herczegfalvi gépgyár (gépműhely) állított elő. Az uradalomban téglát készítettek (szalmaégetéses technikával), a cserepet a dunaföldvári téglaháztól, a követ a szarvas-mindszenti kőbányából, a meszet az Ajka-Csinger Rt.-től rendelték meg. Az építkezéshez a többi anyag, fa, nád, homok, az uradalomból került elő. Nem sikerült az igásállatokat az uradalmi ménesből és a rideg gulyából kiállítani. Évente mintegy 100 igásökör beállítására volt lehetőség, de átlagosan ugyanennyit vásároltak. Ezek párja 320-380 forint között mozgott. Ugyancsak vásároltak évente mintegy 100 tinót. Ezeket a gulyában nevelték. A gabonát a kereskedők helyben vásárolták fel. A vásárlási ár: búzát 7 forint 25 krajcárért, a rozsot 5 forint 50 krajcárért, az árpát 5 forint 80 krajcárért, a zabot 5 forint 15 krajcárért, a kukoricát 5 forintért, a repcét 11 forintért, a baltacímet 12 forintért, a lucernamagot 59 VAJDA szerk. 1896, 458. skv. 209
