Kulcsár Mihály (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 43. (Székesfehérvár, 2015)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor†: A zirci apátság előszállási uralma. II. rész: 1826 - 1896
szakadjon el a Habsburg-háztól, a pragmatica sanctio eszményéhez hú maradt (az alkotmányos közjogi és önkormányzati önállóság kérdése beszédeiben nem sérült). Nyilatkozott a lelkész mellett egy Boday nevű bakonyi gerillavezér is, akit éppen Farkas lelkész keresett fel a felkelők erdei táborában, és kérte, hogy szabadcsapatát oszlassa fel. A vizsgálatot a Veszprém egyházmegyei hatóság részéről a püspöki helynök végezte, melyet azzal zárt, hogy a polányi lelkész politikai izgatással nem vádolható. A helynök meggyőződött Farkas Gergely nemzeti érzelmeiről, melyek prédikációiban kifejezésre jutottak, ámbár azok a polányi nép előtt általánosan tetszést arattak. Emiatt elítélni nem lehet, mert a lelkész a nemzeti közhangulatot fejezte ki, amely nem 1848-ban, hanem jóval korábban, a nemzeti ébredés évtizedeiben a köznép köreiben is elterjedt. A helynök kisebb büntetés kirovását javasolta püspökének.11 Ihász György előszállási lelkész a templomban és népgyűléseken a nemzeti ügy melletti állásfoglalásra buzdított: a templomban kihirdette a függetlenségi nyilatkozatot. Ihászt 5 évi szigorított szerzetesi életmódra kényszerítették, melyet Zircen kellett eltöltenie. A 48-asok ügyében a tárgyalást Zircen, a konvent ülésén 1849. október 29-én tartották. Farkas Gergelyről a konventi tárgyaláson azt állapították meg, hogy németellenes kijelentéseket ugyan tett, de ezeket magánbeszélgetésekben ejtette el. Vizitátor Zircen Az 1848—49-es idők nemzeti szelleme a szerzetesek körében tovább élt. Erről értesült a rendet felügyelő prágai érsek (Schwarzenberg Frigyes), aki a zirci monostorban levő állapotok kivizsgálására (a rendi fegyelem meglazulása okán) a leitmericzi püspököt küldte. A vizitátor 1854. augusztus 31-én érkezett, és a vizsgálatot szeptember 1. és 4. között tartotta. A vizitátor megállapítása szerint Zircen a rendi fegyelmet meg kell szilárdítani. Az érseki utasítást a zirci szerzetesek aláírásukkal elfogadták, azonban a fehérvári küldöttek (Bula Theophil és 9 társa) a jegyzőkönyv aláírását megtagadták. A püspök ezt renitenskedésnek minősítette, és kemény figyelmeztetésben részesítette Bulát, aki „a rebbellisek vezére”, és börtönbe történő elzárást is emlegetett. A prágai érsek, mint a magyarországi ciszterci rend vizitátora 1854-ben intézkedett, hogy a zirci és a fehérvári rendházban uralkodó lazaságot az apát számolja fel, és törekedjék arra, hogy a szerzetesek a káptalani határozatok szellemében éljenek. Az érsek szerint a fehérvári rendházban történt lázadást Bula Theophil személye okozta. Ekkor már az apát betegeskedett, és ennek is tulaj donítható, hogy az évtizedeken át erélyes apát intézkedései egyre erőtlenebbnek bizonyultak. Az érsek 1857. február 9-i keltezéssel az apáthoz írt levelében a fehérvári tarthatatlan helyzetet említette, melynek véget kell vetni. A taktikai kérdések megbeszélésére az érsek az apátot Bécsbe rendelte.12 Időközben (1856. július 8-án) a generális apát intézkedésére a fehérvári rebelliseket a rendházban elkülönítették. 1857. augusztus 28-án a beteg apát helyettesítésével Rezutsek perjelt bízták meg. A prágai érsek Bécsben 1857. szeptember elején találkozott Villax apáttal, és a zirci ügyekről tárgyaltak. Az apát ekkor már súlyos szívbeteg volt. A tárgyaláson rosszul lett, és másnap, 1857. szeptember 13-án agyvérzésben meghalt. Apátsági kiadások A zirci apátság önállósulásakor a rendre kivetett váltságösszegből Dréta apát 40 ezer forintot kifizetett. Villax Ferdinánd a fennmaradó összeg teljesítéséhez ötévi moratóriumot kapott, egy-egy részlet kifizetése évi 9 440 forint volt, ez öt esztendő alatt 47 200 forintot jelent. 1829-ben a veszprémi vármegyeház építéséhez az apát 800 forintot, 60 ezer téglát, 250 mérő meszet adott: a Magyar Tudományos Akadémia szervezéséhez (1832) 1 000 forintot, 1849. szeptember 9-én a kisbéri katonai (osztrák) parancsnoknak 380 akó bort, másnap a kisbéri katonai kórház számára 1 akó pálinkát, 80 font szappant szállított.13 Az apátság évről évre elmaradt a vallási segélyalap részleteinek kifizetésével, ami évek folyamán felgyülemlett. 1832-ben a vallásalap követelése 54 421 forint, melynek kiegyenlítését a somlóvásárhelyi vallásalappénztár sürgetett. A hátralék 1835-ben 61 221, 1838-ban 82 640 forint. A törlesztést az apátság ebben az évben megkezdte, s a következő évi követelés 35 745 forintra csökkent. 1844-ben a restancia 18 071 forint. Az 1850-es évektől ismét emelkedett a segélyösszeg hátraléka, 1859-ben 115 640 forint. Ennek kifizetése ekkor reménytelennek látszott. Olyan hír érkezett Zircre, hogy a segélyalap hátraléka fejében a földteher-mentesítési kötvényeket lefoglalják. Hamarosan tudatták az apáttal, hogy ezt a helytartótanács nem engedélyezte. 1860. augusztus 25-én helytartótanácsi értesítés érkezett az apátsághoz, amely szerint a segélyösszeget az apátságnak új pénzben (osztrák forintban) kell kifizetni. » VeML Ap. It. Archivum vetus C 2871 A. 1849. i2 VeML Ap. It. Archivum vetus C 3177, 3211, 3217 A. 1856, 1857. n VeML Ap. It Archivum vetus E I. k. Katonai kiadások. A. 1808-1849. 200-
