Kulcsár Mihály (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 43. (Székesfehérvár, 2015)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Bányai Balázs - Kincses Károly: Szerelem mindhalálig - és azon túl is. Zichy Ilona élete és emlékezete
hozzájárult Nádasdy Tamásné rosszallásához, amikor fia az 1930-as években — hacsak részben is, de — át kívánta rendezni a kastélyt. A grófnő emlékét ápoló helyszínek nem csupán a kastélyra korlátozódtak. Az angolparkokban másutt is népszerű, fán elhelyezett — esetleg imazsámollyal vagy padokkal kiegészített — szentet ábrázoló kép Nádasdladányban kettős jelentéssel bírt. A parkban álló, meszelt falú népi ház melletti fák egyikére erősített „Máriakép élő virágokkal körül futtatva, az égő lámpával, a természet szent ölén is a kegyeletnek van szánva, mert az »0« kedvencz helye volt az egykor, mennyi boldogságról, mennyi szomorúságról suttognak a szellők!?” - tudósít a park leírója.36 Amíg a családtagok és a vendégek főként a kastélyban és a parkban találkoztak a grófnő emlékével, a falubelieket a Szent Ilona tiszteletére felszentelt templom emlékeztette Nádasdynéra. Tudjuk, hogy a templom építését Nádasdy gróf már feleségével tervezte.37 Előbb azonban Zichy Ilona halála, utóbb a minisztériumi támogatás elmaradása hátráltatta a munkák kezdetét. Az északnémet téglagótikát idéző stílusban, Petz Samu tervei alapján 1884—85-ben épített templom a kastélypark faluközpont felőli sarkában áll, így a park része is, ugyanakkor a falu főterének meghatározó épülete. Az egyhajós, tornyos épület a gróf, valamint a ladányi és jenői hívek összefogásával épült, kegyura Nádasdy Ferenc lett. Védőszentjének, Szent Ilonának a főoltáron ma is látható képe a család házi festője, Valentiny János munkája. A szent vonásai az ifjú grófnét idézik meg, akinek egész alakos képe alatt családja imádkozik, háttérben a kegyúri kastéllyal.38 Az oltárkép a kortársak figyelmét is felkeltette. Vértessyné magának a képnek az elkészültét is megörökítette egy elbeszélésében. Ebben a festő a munka végeztével még egyszer megtekinti művét, elégedett vele, és távozni kíván a kastélyparkbeli műterméből, ám ekkor megjelenik a megrendelő, a férj. O szintén meg szeretné nézni az alkotást, amit a művész nem utasíthat vissza. Meglátván a képet „A gróf remegett, odaborult a kép elé, könnyeinek szabad folyást engedve. Ilonám! drága Ilonám, zokogott, mintha ő állana itt megdicsőülten, csak leszállani kellene fellegeiről, oly élethű.”39 Máshol így ír az oltárképről: „Szt. Ilonát a kereszttel azért festik, mert ő találta fel, [...] az a bájos, szép arcz, szelíd szemek, melyekkel letekint övéire, kik egy csoportban áhítattal nézik a drága jó nő megdicsőülését, valóban remek kivitel! Valentiny ilyen allegóriában festé le mint »szt. Ilonát« a korán elhalt grófnőt. Csakis ő tudott annyi érzést, annyi életet a képnek adni, ki ismerte ezen angyali nőt, kit oly korán elrabolt a halál a legnagyobb boldogság közepette! — Megindulás nélkül nem lehet e képre nézni, valami mysthikus és oly élethű ismerős vonásokra ismerünk, míg a kép alsó részén, Ladányt látjuk, és a grófot három gyermekével.”40 Vértessyné a kastélyban, a parkban és a templomban szerzett élményeit, benyomásait az alábbiakban foglalta össze Zichy Ilonát illetően: „A szeretett hitves, a gyengéd anya emléke mindenhol, és mindenen, mintha láthatatlanul velünk lenne, az igaz szeretet kegyeletnek annyi jelével találkozunk mindenhol. [...]— Ha ő élhetne, ha látná nemes szívű férjét, angyali gyermekeit, jó anyját és nagyanyját, ki annyi szeretettel védik elhagyott árváit?!”41 Nádasdy Ferenc gróf 1907-ben hunyt el, végrendelete első pontjában így rendelkezett temetéséről: „Minden nagyobb pompa nélkül Agárdon, kedves, felejthetetlen feleségem mellé kívánok eltemetve lenni.”42 így történt. Nádasdy Ferenc (1842-1907) A Pesten született mágnás csemete a pesti piarista gimnáziumban végezte középiskoláit. Ezt követően a pesti egyetemen tanult jogot, és ügyvédi oklevelet szerzett. Bátyja, Tamás korai, 1856-os halálával a Nádasdy vagyon egyedüli várományosává vált. A már fiatalon könyvgyűjtő Tamás emlékére 1857-ben irodalmi alapítványt tett a Magyar Tudományos Akadémián. Az alapítványi összeg kamatát elbeszélő költemények szerzői nyerhették el, a jutalmazottak között találjuk Arany Jánost is. A tudományok iránti ifjúkori érdeklődését jelzi, hogy anyagilag támogatta Érdy János Árpád sírja, a legenda szerint fölé épült Alba Ecclesia, illetve a magyar királyok Attila hun vezér vára helyén, a Pilisben épült Árpád-kori székhelye utáni kutatását. 1860-ban Thaly Kálmánnal közösen publikálta A% ó-budai Fejéregfbá% mint Árpád temetkezési helye című munkát. 1873-ban, még a grófnő halála előtt kezdődött meg a közösen tervezett családi kastély építése Nádasdladányban. Az 1876-ra elkészült épületben helyezte el a gróf a családi arcképcsarnokot, ide szállíttatta, és itt rendeztette be a levéltárat, illetve a könyvtárat is. A családi képzőművészeti gyűjtemény nagyobb része is a nádasdladányi kastélyt díszítette. A szülei által felkarolt Valentiny János személyében házi festőt alkalmazott birtokán, aki főként cigány életképeivel és a Balaton ábrázolásával vált ismertté. Nádasdy Ferenc 1872-ben vette át apjától az ekkor már nádasdladányi központú Nádasdy-uradalmak vezetését. Példaértékű fejlesztésekbe kezdett. 36 VÉRTESSYNÉ 1894, 97-98. 37 KÁROLY 1904,14. 38 SISA 2004, 79-85., BÁNYAI 2004,111-114. 39 VÉRTESSYNÉ 1888,174. 40 VÉRTESSYNÉ 1894, 99. 4> VÉRTESSYNÉ 1894, 99-100. 42 BFL VII. 11. d. V. (I) 1229/1908. 184
