Kulcsár Mihály (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 43. (Székesfehérvár, 2015)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Bányai Balázs - Kincses Károly: Szerelem mindhalálig - és azon túl is. Zichy Ilona élete és emlékezete
Alba Regia 43. (2015) BÁNYAI BALÁZS - KINCSES KÁROLY SZERELEM MINDHALÁLIG - ÉS AZON TÚL IS ZICHY ILONA ÉLETE ÉS EMLÉKEZETE Példamutató ősök Gróf Zichy Nepomuk János (1820—1911) a Zichyek cifferi ágának tagjaként született az aulikus főúri családba.1 Apjával, a Vas megye adminisztrátoraként működő Zichy Károllyal2 ellentétben János gróf a sógora, Batthyány Lajos által vezetett ellenzék tagja volt a főrendiházban. Ugyancsak a reformpárti főnemesek közé tartoztak testvérei, Károlyi Györgyné Zichy Karolina és Batthyány Lajosné Zichy Antónia, a reformkor ismert és kedvelt, hazafias érzelmű hölgyei, akiket még a főurakat nem kedvelő Petőfi Sándor is dicsőítő versben örökített meg.3 Az 1848-ban miniszterelnökké előlépett Batthyány előterjesztésére István nádor Somogy megye főispánjává nevezte ki az éppen menyegzőjére készülő alsóbogán földbirtokost, Zichy Nepomuk Jánost. O azonban a vármegyei közgyűlés támogatása ellenére házasságára hivatkozva nem fogadta el azt, gazdaságai (Alsóbogát, és a felesége, Kray Irma bárónő révén megszerzett Bács-Topolya) felé fordult és a szabadságharcban sem vállalt szerepet.4 A politikai életbe az abszolutizmus korszakának lezárását remélve, immár lengyeltóti birtokosként az 1861-es országgyűlésen tért vissza a főrendiház tagjaként. Tekintélyét jelzi, hogy 1867-ben a főrendek választottjaként részt vett az első közösügyi delegációban.5 Tevékenysége fő színtere mégis Somogy vármegye maradt, ahol a Deák-párt egyik megyei vezetőjévé vált.6 1880 után egyre ritkábban vállalt közéleti szerepet. Budapesti, Múzeum utcai palotájában élt haláláig.7 Feleségével országos, megyei és helyi ügyek támogatójaként is ismertekké váltak. Az 1850-es években sógoruk, Károlyi György oldalán vettek részt a csődbe jutott Nemzeti Színház megmentésében,8 és ugyancsak az ő nyomdokán haladva több ezer forinttal támogatták a Magyar Tudományos Akadémia épületének elkészültét 1860-ban.9 A családi birtokokon — Lengyeltótiban, Nagyhantoson, Topolyán stb. - teljesített kegyúri kötelességek és önkéntes vállalások nyomán épített, szépített és fenntartott iskolák, zárdák és templomok napjainkig őrzik a család bőkezű mecenatúrájának emlékét.10 11 Több ponton Zichy Nepomuk Jánoséval párhuzamosan haladt Zichy Ilona apósa, Nádasdy Lipót gróf (1802— 1873) élete. Komárom megye örökös főispáni címét 1837-től valóságos főispáni tevékenységével tette nyomatékosabbá. A reformkorban formálódott politikai nézeteit követve, posztjától nem vált meg a szabadságharc idején sem, amikor a komáromi népfelkelés szervezésével tűnt ki. Tettéért börtönbüntetéssel sújtották 1849—50-ben.n Szabadulását követően birtokai felé fordította figyelmét, és Felsőlendva, a család központi birtokának eladása után Fejér megyébe tette át székhelyét. Az újonnan szerzett Agárdpusztán és Sárladányban (1859-től Nádasd-Ladány) példásan gazdálkodott, végül utóbbiban telepedett le. A családi földbirtokok méretét házasságával és vásárlással is növelte, kezében összpontosultak a família addig két ágon öröklődő birtokai. Az 1865-ben összehívott országgyűlésen ismét bekapcsolódott a politikai életbe, és a kiegyezés előkészítése során tevékeny részese volt a főrendiház 1 GUDENUS 1998, 360-361. 2 REISZIG 1911,643. 3 Petőfi Sándor: Batthyány és Károlyi grófnék. (1844) In Petőfi Sándor összes költeményei. Bp., é. n., Atheneum. 731—732. 4 REISZIG 1911, 643., REISZIG 1914, 522. 5 MOL P 707 602. Radnay Ferenc: Zichy nemesi és grófi család története, életrajza és leszármazása. 37—38. 6 STURM 1887, 108., Zichy Nép. János halálával. In Somogy, 1911. február 12. 2-3., Id. Gróf Zichy Nép. János. In Somogyi Hírlap, 1911. február 8. 4., Elhunyt főúr. In Somogy vármegye, 1911. február 8. 3. 7 SISA 1994, 98-100. 8 MOL P 404 Károlyi I. György. 27. d. 8. b. 380. 9 Vasárnapi Újság 1860. február 12. 7. 10 HARKAI szerk. 132., 153.; HARKAI 1991, 34-41. 11 BESSENYEI 2005,126. 181
