Kulcsár Mihály (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 43. (Székesfehérvár, 2015)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Pokrovenszki Krisztián: Árpád-kori temetőrészlet Dégtől. Leletközlés
ékszert már a 9. században használtak, de a 10—11. század folyamán szintén megtalálható a leletanyagok között.13 A dégi lelet inkább all. század második felére helyezhető a bordázott S végű karika miatt, mely ebben az időszakban jelenik meg a Dunántúl területén. A pántgyűrű sokszög alakú, felülete enyhén kopott, de így is megfigyelhetők rajta írásjelek. Egy 25^-0 év közötti adultus nő sírjából került elő fluorit- és opakgyöngy kíséretében. Ezen lelet esetében szintén Szőke Bélára lehet támaszkodni elsődlegesen, aki a pusztaszendászlói temető kapcsán járta körül a keltezési kérdéseket. Két típust különített el: egyik esetben a gyűrű sokszög alakú, az írásjelek téglalap alakú keretben találhatók, másik esetben a tárgy kör alakú, a jelek körül pedig nincsen keret.14 A 99. sír leletét — bár erősen kopott a felülete — az első típusba sorolhatjuk. Az ilyen jellegű gyűrűket Szőke Béla a 11. század utolsó harmadára keltezi,15 mely esetünkben is elfogadható. Gyűrűk Sírszám Tábla Leltári szám MegnevezésVége Anyag Kísérő melléklet Eltemetett nemekora 99.8. t. 99/3. 2011.1.10.3. pántgyűrű zárt ezüst fluorit- és opakgyöngy nő Adultus (25-40) 22.4. t. 22/1. 2011.1.24.3. huzalgyűrű nyitott bronz bordázott S végű karika nő Maturus (45-60) 3. táblázat. Gyűrűk Érme Pénz mindössze egyeden, egy 30-50 év közötti (adultus—maturus) férfi sírjából került elő (18. sír). Az érmén egy fejforma látható kör keretben, két füle környékén tulipán mintával, fején koronával. A lelet nem volt teljesen ép, a fejforma alatt le van csípve belőle egy kis darabka. (4. tábla, 18/1.) Az érme sírban való elhelyezkedése is említésre méltó, ugyanis a nyakcsigolyák mellett, szorosan az alsó állkapocscsont által körülzárva jelentkezett, gyakorlatilag a halott szájába helyezték. Ez felveti az érme obulusként való használatának kérdését. Pavel Radomersky és Szőke Béla véleménye szerint ez a szokás all. században terjedt el a Kárpát-medencében.16 Kovács László szerint a honfoglaló magyarok hozták magukkal, mások úgy vélik, bizánci, illetve frank hatásra, morva közvetítéssel jutott idáig. Partium déli részén, illetve a Bánságban már a 10. században tapasztalható jelenség.17 A 18. sír érméje Dr. Tóth Csaba, a Magyar Nemzeti Múzeum numizmatikus-szakmuzeológusa szíves szóbeli közlése alapján all. századra, azon belül is leginkább I. László korára tehető. Vastárgyak A vastárgyak egy része feltehetően koporsóhoz köthető — konkrét famaradványokat azonban csak egy esetben (2. sír) lehetett megfigyelni, viszont itt nem találtunk szöget. Előkerült két vasszög a 123-124. sírok K-i végéről, a bolygatottság miatt azonban nem lehet egyértelműen egyik vagy másik sírhoz kötni őket. Ugyanezen a területen találtunk továbbá egy vastagabb, hegyes végű tárgyat, mely szintén lehet nagyobb méretű koporsószög vagy ár letörött darabja. (10. tábla, 124/1.) A 28. sírból egy valószínűleg koporsóvasalásként használt vastárgy (5. tábla, 28/2.) került elő, illetve szintén ebből a sírból, a bal medencelapát környékéről egy vaskampó látott napvilágot. (5. tábla, 28/1.) Vaskés mindössze all. sírban volt, mely szintén nagyon bolygatott, több emberhez tartozó csontmaradványokat tartalmazott. A kés pengéjének töredéke maradt meg. (3. tábla, 11/1.) A sírokat vágó néhány árokból, illetve szórványként további szögek, vasalások (11. tábla, 1-3. és 7-9.; 12. tábla, 10-11.), valamint egy vascsat(?) (12. tábla, 12.) és egy vascsiholó (11. tábla, 6.) töredéke került felszínre. Egyéb tárgyak A 23. gyermeksírból előkerült egy cső alakú, opakszerű, hosszanti irányban üreges, több töredékből álló tárgy. A vázból, mely közvedenül az aszfalt alatt helyezkedett el, szinte semmi sem maradt meg. A tárgy rendeltetése bizonytalan, felmerült annak a lehetősége is, hogy az aszfaltból visszamaradt hulladékról van szó. (4. tábla, 23/1.) 13 SZŐKE-VÁNDOR 1987, 76. 14 SZŐKE-VÁNDOR 1987, 72-73. 13 SZŐKE-VÁNDOR 1987, 72-73. 16 SZŐKE 1962,91-92. 17 GÁLL-GERGELY 2009, 43^14. 108
