Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Demeter Zsófia: Régi és új szerepkörök Székesfehérvár történetében
Demeter Zsófia: Régi és új szerepkörök Székesfehérvár történetében 1980-ban készült el Székesfehérvár és településcsoportjának általános rendezési terve (VÁTI, Farkas Gabriella). Ez a terv Székesfehérvár és településcsoportjának városépítési koncepcióját adta, s először tért ki igen hangsúlyosan az egész településcsoportra, s az agglomeráció együttes fejlesztését tűzte ki célul. 1981-ben jóváhagyták. Jellemzője, hogy az 1967-es terv továbbfejlesztését tűzte ki.452 Az 1980-as éveket sokkal mérsékeltebb lakótelep-építkezés jellemzi. A Széchenyi utca házait már 1979-ben kezdték építeni, a frissen vásárolt LIFT-SLAB technológiát alkalmazva. 1985-ben fejezték be a Velinszky-lakótelep építését. 1979-ben kezdték a Lenin-városrész építését. Itt 490 ház bontása árán 6700 lakást építettek fel három ütemben.453 A tervprogram elveit három évig vitatták, az észrevételeket 1976-ban rögzítették. Az észrevételekkel került be az 1978- as rendezési tervbe. A dokumentációban pont került az autóbusz-pályaudvar körüli évtizedes vitára: ekkor dőlt el, hogy nem fogják kitelepíteni. 2006-ban a régi helyen kezdődött el a felújítása. A terv már számolt a Rác templom környékén „néhány jellegzetes fésűs fogas beépítésű épület” megőrzésével, ez lett a skanzen. Emellett még két belső tér kialakítását javasolta: a Sziget ásatásait és a tó környékét.454 A korszak jellemzője az is, hogy nem volt olyan lakótelep, amelyen ne folyt volna még valamilyen befejező munka: ekkor épült pl. a Vorosilovgrád konyhája, a KÖFEM munkásszállója (1980). Egyedi épületként épült az autópályabázis (1980), a Hétvezér téri iskola és a Nefelejts utcai konyha (1981), a Videoton Oktatási Központ (1982), az új köztemető (1983), a kenyérgyár (1984), a 2. számú posta góchivatala és a hűtőház mirelitüzeme (1986), a Bregyó közi gimnázium és a Garzon Bútorgyár (1987), az Árpád Szakképző Intézet és az ERDÉRT-irodaház (1988) és a kórház diagnosztikai épülete (1991). Az általános rendezési tervek elhatározásai csak rövidebb távon bizonyultak reálisnak. A részletes rendezési tervek előírásai közül: 15 rekonstrukciós területből csak 5 valósult meg, azok is jelentős eltérésekkel.455 A legtöbb területre csak beépítési terv készült, s azokat is többször átdolgozták (Münnich-, Pintér-, Velinszkylakó telep),456 a Vorosilovgrád esetében előnyére. Jelentős volt a csúszás a Velinszky-lakótelep esetében: a rendezési terv 1960-ban készül el, a beruházási, beépítési pedig csak 1969-ben: közben a technológia is megváltozott,457 így az építés is elhúzódott. A városrendezési tervek nagy részét a VÁTI, a létesítményterveket a LAKOTERV és a Fejér Megyei Tervező Iroda készítette.458 A városrekonstrukció elsődleges lakóépítkezési szempontja mellé másodiknak az iparfejlesztés, s ezen belül az iparterületek elhelyezésének ügye lépett.459 Az 1960-as évek iparfejlesztése a felgyorsított központi nagyberuházások programjához igazodott, de az 1940-es évek fejlesztésére alapozódott. A megyei apparátus iparfejlesztő kezdeményezései nyomán a megyeszékhely fejlesztésére került a hangsúly. A városban a meglévő ipart az építőipar, a gépipar üzemeivel, illetve regionális élelmiszeripari beruházásokkal bővítették.460 A háború utolsó évében a Vadásztölténygyárat és a Danuvia Gyárat német területre kitelepítették. Az Alumíniumgyárat jóvátételként leszerelésre ítélték, de végül szovjet—magyar közös vállalattá alakították. Az államosítás után profilváltás következett be a gyárakban. A Vadásztölténygyárat a közszükségleti (fém-, faipari és vegyi) cikkek gyártása után 1954-től híradástechnikai üzemmé fejlesztették: 1955-ben kezdődött a rádiógyártás, 1959-től a televízió-gyártás, 1967-ben kezdődött meg az első saját fejlesztésű színes televízió gyártása, a gyár a Videoton nevet 1968-ban vette fel, fő profilja a számítástechnikai eszközök gyártása lett. Az alumíniumgyár 1946 és 1954 között szovjet—magyar vegyesvállalatként termelt. Az alumíniumgyár a félkész áru helyett az ötvözet-előállításra tért át, 1954—57 között a hengermű bővítése után a 104 személyes legényszállót a Zentai utcai iskola helyén építették meg; vállalati lakások (417) épültek a Horvát István utcában.461 1958-62 között tuskóöntöde, új prés- és húzómű épült és az Adonyi úti Köfém-házak, illetve a Zombori úti szálló. 1965-71 között 452 Pintér Lajos: Doktori értekezés. 1982. SZJKM Adattára, AD/7315-2003. 97. 453 Pintér Lajos: Doktori értekezés. 1982. SZJKM Adattára, AD/7315-2003. 85. 454 Székesfehérvár, Lenin takóneg/ed A típusú részletes rendezési terve. VÁTI, 1977. Molnár Attila. Székesfehérvár Megyei Jogú Város levéltára. Sagittarius Kft. tervtára. 455 Pintér Lajos: Doktori értekezés. 1982. SZJKM Adattára, AD/7315-2003. 98. 456 Pintér Lajos: Doktori értekezés. 1982. SZJKM Adattára, AD/7315-2003. 98. 457 Pintér Lajos: Doktori értekezés. 1982. SZJKM Adattára, AD/7315-2003. 98. 458 Pintér Lajos: Doktori értekezés. 1982. SZJKM Adattára, AD/7315-2003. 99. 459 Pintér Lajos: Doktori értekezés. 1982. SZJKM Adattára, AD/7315-2003. 89-91. 400 POSCH szerk. 2004, 32. 461 HORVÁTH Tamás szerk. 2001, 79. 96
