Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Demeter Zsófia: Régi és új szerepkörök Székesfehérvár történetében
Demeter Zsófia: Régi és új szerepkörök Székesfehérvár történetében maroshegyi iskola, a gyógyszertári központ, a vízügyi székház, a KÖJÁL-állomás, az Ybl Gimnázium, a szakszervezeti székház és a Gyümölcs utcai iskola épülete is. Ennek az építési korszaknak jellemzője volt, hogy az építést lényegében a FAÉV végezte, és a kivitelezés gazdaságossági igényei (pl. daruk gazdaságos telepítése) általában erősebbek voltak az építészi igénynél.433 Az 1960-as évek nagy lakótelepei közül a József utcán (Deák F. u.) 1960—65 között 1100 lakás épült, 160 lakás lebontásával. A Horvát István utcai részen 1962—66 között 560 lakás épült, 50 lakás lebontása után, középblokkos technológiával. A Balatoni úton épült 1963—66 között hat, négyszintes pontház 96 lakással. 1966—67-ben kezdődött meg a Május 1. tér magas házakkal történő beépítése, és ezzel kezdett csökkenni a zöldterületre fenntartott rész. Öt épület épült (200 lakás) öntött technológiával. 1968—70 között épült a November 24. (Királykút) -lakótelep 45 lakás lebontásával (épült 580 lakás). Ekkor épült a Fecskeparti lakótelep pontházaival és blokkházaival, vegyes technológiával.434 Az 1960-as években kezdődött el, de a 70-esben fejeződött be a Münnich-lakótelep építése. Ennek két nagy, egymástól elütő területe volt: a Széchenyi utcai részen viszonylag magas szanálással többszintes beépítés kezdődött, míg a mély fekvésű részen csak raktárterületek voltak. Egyébként a beépítés előtt telente itt korcsolyázott a városrész gyerekserege, olyan vizes volt. Most ezen a mély részen is intenzív beépítés kezdődött. A terepviszonyok miatt ez nagyon nehéz és drága építkezés volt, hiszen az ingoványos terepet vasköpenyes kútalapozással kellett előkészíteni. A módszert az AREV mérnökei dolgozták ki.435 Igen dicséretesen még megpróbálták a várossziluettet megmenteni. A vasút felől tágasan telepítettek öt lakóházat és egyszintes közintézményi központot. Ma már ez az egyetlen látható szelet, amely mögül még élvezhető a városkép. Az 1960-as évek második felében az új lakótelepen már jórészt távhőrendszert építettek ki az IKV üzemeltette házakban.436 Ekkor még nagy kazánházakból (Lövölde, József, Horvát I. utca, Lenin út) szilárd tüzelőanyaggal állították elő a hőt, de voltak olyan telepek, ahová az ÉDÁSZ-tól vásároltak hőenergiát. A 70-es évek elejétől a kőolajra, illetve a gázra tértek át. Az 1960-as évek tervezési és városfejlesztési munkáinak nagy' erénye a Vidámpark környékének zöldövezeti kialakítása volt. Kiképezték a csónakázótavat, magát a Vidámparkot, attól északra erdősávot telepítettek. A környéken tervezett összes magasházas beépítés szerencsére nem valósult meg, így ebben a körzetben ma is sétányok, zöldövezetek alakíthatók. Szolgálja a városlakókat ma is az 1964-ben megnyitott Hármashídi Vízműtelep, mely új vízbázisból, az iszkaszentgyörgyi bányavízből táplálkozik.437 Ekkor készült el a biológiai rendszerű szennyvíztisztítómű első üteme. 1967-ben helyezték üzembe a földgáztáwezetéket, melyre fokozatosan kapcsolták rá a háztartásokat. 1971-ben a központi akarat ismét Fehérvárt helyezte a régión belül előtérbe. Az elgondolás szerint a városnak felsőfokú szerepkört szántak, 44 település vonzásában vizsgálták. Ehhez kapcsolódtak rangemelkedései: 1989-től megyei város, 1990. december 1-jével pedig megyei jogú várossá nyilvánították.438 A szerepkörök növekedéséhez 1972- ben a belterületi határ kibővítését is megszavazták: ekkor vonták a belterületbe a Feketehegyet és a három termelőszövetkezet főmajorját, valamint a déli tartalék iparterületet és a MÁV-rendezőpályaudvar területét. Az 1970-es évek építkezéseinek középpontjában a város ezeréves fennállásának ünnepségei álltak. 1972-ben csupa olyan dolog valósult meg, aminek célja a Belváros kibontása volt. A Belváros keleti oldalán ezzel egy alközpontot kezdtek kialakítani, melynek részei az Alba Regia Hotel, a Skála áruház (1978), az 1977-ben átadott Technika Háza, illetve később a Nemzeti Bank épülete volt. Ennek mintegy tükörképe volt a nyugati oldalon a várfal kibontása és a Püspökkút elhelyezésével egy' nyugodt, szerencsés térképzés, nagyon szép rálátással a Belvárosra. A figyelem akkor a védett városmag rekonstrukciójára helyeződött, annak részletes rendezési terve 1971-ben készült (VÁTI, Damyik Sándor). A terv elkészítéséhez a városi tanács azt az igényt támasztotta, hogy a városközponti - hivatali funkció és a történelmi értékek és városképi elemek védelmét egyszerre biztosítsa.439 A megoldást a korszakot értékelő szakemberek éppen azért tartották jónak, mert toronyházak nélkül, sőt különösebb városrendezési attrakciók nélkül, csak a foghíjak beépítésére koncentrálva áhított elő egy' összképet, amelyben megelégedett az újonnan föltárt emlékek jelzésszerű bemutatásával (a Székesegyház előtti téren a négykaréjos templom bemutatása). Megtörtént a romkert térbeli kiterjesztése, s ennek érdekében ekkor helyezték lábakra a biztosító épületét, de kívánatosnak tartották hosszabb távon az úttest kiváltását,440 illetőleg a bazilika romjait délről határoló háztömb egységes és azonos építészi koncepció szerinti megújítását. 433 Pintér Lajos: Doktori értekezés. 1982. SZJKM Adattára, AD/7315-2003. 100. «4 FARKAS Zoltán 1990. 435 KRESZÁN szerk. 2005,91. 436 BÁNYÓCZKY szerk. 1974,13. 437 TATÁR 1972, 8. 438 CSURGA1 HORVÁTH 2004, 21. 439 ROMÁN 1972,15. 440 ROMÁN 1972,15-16.
