Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Demeter Zsófia: Régi és új szerepkörök Székesfehérvár történetében
Demeter Zsófia: Régi és új szerepkörök Székesfehérvár történetében 1943-ra készült el a Danuvia Fegyver- és Lőszergyár Rt. üzemeként a fehérvári, motorkerékpárokat és szerszámgépeket előállító gyár Szárazréten. Gépcsarnokát akkor az ország legnagyobb csarnokaként tartották számon.343 A hadiipari beruházások és a korszakukban megvalósuló modern nagyváros Székesfehérvár történetében igazi újdonságként tárni elénk. Hatásukra megoldódott a városi ellátadanok ügye, sőt újabb és újabb beköltöző tömegek találtak itt megélhetést, s lakást is. Ez a beköltöző tömeg (hasonlóan ahhoz, ahogyan a vasútépítés idején is látszott) már nem csupán a környék munkaerő-feleslegét vezette le, hanem speciális szaktudást, szakmunkási, katonai, műszaki értelmiségi és hivatalnokréteget hozott ide. Most először változott meg úgy a társadalmi kép,344 hogy nem az őstermelők jelentették ezután a többséget, hanem a nagyipari munkásság. A települési képen mindez úgy jelent meg, hogy nem a kisipari és közepes üzemek szétszórt épületei domináltak, hanem a város határának stratégiailag védett helyein telepített nagyipari centrumok. Ezek a centrumok most már három oldalról vonták maguk felé a város terjeszkedését: megszűnt a déli, a vasútra épülő vonzás. Erre a tényre nagyon gyorsan reagált már az 1940-es évek városa is: az elnyúló, jellegtelen, egyre délre tartó Vízivárosnak legalább három alközpontja vetélkedett az elsőségért. Az Öreghegynek is gyorsan támadt egy' északnyugati vonzása a Vadásztölténygyár felfejlesztésével, Szárazrétnek pedig határozott központja keletkezett vasúd megállóval. Az ipari üzemek helyfoglalásával párhuzamosan nyilvánvalóvá vált, hogy az urbanizációs tervet folytatni kell. Erre a helyzetre készült el az 1940-ben napvilágot látott városfejlesztési terv,345 melyet a 20.100/1940. számú polgármesteri jelentés tartalmaz.346 (Meg kell jegyezni, hogy az 1893-as rendezési szabályrendelet 1940-ig érvényben volt.347 Az 1940- es tervezet előtt 1928-ban foglalkozott a városfejlesztés jövőjével Wargha László tervezete.348) A városfejlesztési tervet széles körben, vitaeseteken tárgyalták, előkészületeiről rendszeresen tartottak sajtótájékoztatót. 1940-ben a december 3-ai törvényhatósági bizottsági ülés 52 pontban felsorolt tárgysorozatként vitatta meg.349 A tervvel kapcsolatos egyik sajtótájékoztatón a polgármester a hangsúlyt az ipartelepek létesítésére helyezte. Ugyanakkor beszámolt arról, hogy az állami pénzek lehívásának nagy lehetősége volt az 1940. év végével bezáróan megszűnő ínségmunka szervezésének lehetősége. Ebből Székesfehérvár nagyon nagy mértékben részesedett (mert mások alig vették igényibe): ilyen pénzekre épített programjai mintegy egymillió pengő összegben megvalósultak. Az akciót a város tovább folytatta, a Közművek alapjából 100 ezer pengőt szántak erre, hiszen ezzel a munkanélküliség megoldódott, s közben épült a város a terveknek megfelelően.350 Az 1940-es terv alapjaként meghatározták azt a területet, amelyen az urbanizációt végrehajtják: „A Kereszttöltéstől északkeleti irányiban halad a határ a Zámolyi útig, a Jezsuita Belső-dűlőt átvágva a téglagyárak mögött a Marhacsapásig: innen a Marhacsapás vonalán az Antal-dűlő északi határán fut le a Béla király útra. A Béla király út Nagyszombati úton körülöleli az Öreghegyet. A Határi-bányánál nyugatra fordul és az Aranybulla út déli oldalánál párhuzamosan jön a Zombori útig. A Zombori és a Verseci utakon át lejön az Adonyi útra. Ezen halad a város felé a Seregélyesi úttal való találkozásig. Innen délnyugatra fordul és átvágva a bicskei és budapesti vasútvonalat a Stiglerkertdűlőben délkeletre fordul és tart a második Alájáró-dűlő déli határáig. Ezen a határon lefút a Takarodó útig, s innen északnyugati irányban a Takarodó úton halad a téglagyár sarkáig. Itt ismét délnyugatra fordul, és a dűlők mentén húzódik a szennyvízderítő telepig. A műréten keresztül a Dési úton át - keresztezi a nagykanizsai vasútvonalat - az Úrhidai út becsatlakozásánál éri el a 7. sz. balatoni utat: az Úrhidai úton, Orsovai úton és a Székely úton át behatárolja a Bika-szigetet, a Sárpentelei-dűlőt és a Demkóhegyet, majd a veszprémi vasútvonal mentén halad a város felé a 7. sz. út felüljárójáig. Innen a komáromi vasútvonal mentén a Puszta-folyóig és a folyó keleti oldalán érkezik vissza a kereszttöltéshez.” Ezt a leírást érdemes idézni, hiszen ennek alapján világossá válik, hogy a városvezetés már számolt a Vadásztölténygyár felépítésével, illetve annak előterével, de nem számolt még az Alumíniumgyárral és a Danuvia Gyárral sem. Fontos megfigyelnünk, hogy az Öreghegyet egészében, a Ráchegyet részben az urbanizálandó, tehát beépítendő területként vette számba, ehhez számította Maroshegy - Bika-sziget — Demkóhegy együttesét (ezt ma egységesen Maroshegynek tekintjük), de nem számította ehhez a már parcellázott és lakott Feketehegyet, Szárazrétet és az Örhalmi Szőlőket. Sőt itt az építkezéseket megtiltották. A városfejlesztési terv az urbanizált területet hét övezetre bontotta. Az első természetesen a Belváros és az ide vezető utak belső szakaszai. A terv a Vörösmarty' tér, Országzászló tér, Széna tér és Klebelsberg utca között egy- és 343 FARKAS Gábor főszerk. 1997, 220. FARKAS Gábor 1999, 52. 345 FARKAS Gábor: Gazdaságitársadalmi és kulturális szerkezet Székesfehérváron. 1919-1941. Kézirat. SzVL. XV. 5. Kézirattár 445. 25. 34t Pintér Lajos: Doktori értekezés. 1982. SZJKM Adattára, AD/7315-2003. 137.; Székesfehérvár törvényhatóság} joggalfelruházott sz kár. város városfejlesztési terve. Székesfehérvár, 1940. 347 Pintér Lajos: Doktori értekezés. 1982. SZJKM Adattára, AD/7315-2003. 33. 348 Pintér Lajos: Doktori értekezés. 1982. SZJKM Adattára, AD/7315-2003. 33. 345 SZÉKESFEHÉRVÁRI FRISS ÚJSÁG 1940. november 29. 331' SZÉKESFEHÉRVÁRI FRISS ÚJSÁG 1940. november 29.
