Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Demeter Zsófia: Régi és új szerepkörök Székesfehérvár történetében
Demeter Zsófia: Régi és új szerepkörök Székesfehérvár történetében pedig éppen ebben a korszakban vált létfontosságúvá. Újfajta szerepkörökkel ismerkedett tehát város és környéke egyaránt, s ebből a szempontból a legtanulságosabb érdekeik összekapcsolásának folyamata. A vasútépítéshez nagy reményeket fűztek a város vezetői. Az 1848-as áprilisi törvények Széchenyi István centrális állami vasútépítési koncepcióját törvénnyé emelték, s így az abban prioritásként meghatározott Buda—Fiume irány kijelölése is megtörtént 1848 nyarán. Székesfehérvár városa követutasításába a munkák támogatását írta elő.210 A városi polgárság az 1850-es években minden vasútra vonatkozó elképzelést azért támogatott, mert úgy látta, hogy Székesfehérvár vásárövi, völgybejárati és útcsomóponti központ jellege ezzel megerősödhet: pangó kereskedelme megélénkül, nagytáji funkciója kiteljesedik, újabb és újabb hivatalok és sok ember telepedik itt le, nő a város belső fogyasztása. Voltak azonban feltételei is a város vezetésének: úgy támogatta a vasútépítést ingyen területtel és építőanyaggal, ha azt a városhoz közel építik és érinti a város birtokait. A Vásárteret tartották alkalmasnak a vasútállomás megépítésére.211 A Császári-Királyi Szabadalmazott Déli Vasút Társaság 1858. szeptember 26-án kapta meg a vasúti pálya építési és üzleti engedélyét a Buda—Székesfehérvár, Kanizsa—Trieszt—Prágerhof vonal megépítésére. A vonalvezetés miatt a városi hatóság feltételeit nem fogadták el, így a város a kedvezményieket megtagadta.212 A Váralja-dűlő és az Andrásgyöp földjeit 350, a Csikvári-dűlő földjeit 106 Ft holdankénti árért adta.213 Az indóház a mai helyen épült föl 1860-ban, az üzemi területtel, utakkal együtt 68 holdon. Az igényibe vett terület az Adrásgyöpön és a Váralján, valamint a 29 hold a Csikvári út mellett a városé volt, a többi magánembereké. A városi területhez tartoztak addigi fontos utak is: a Seregélyesi, Bárándi és a Taliga út, melyeket ezután a vasút elvágott a várostól.214 1859-ben az itteni beruházást az ország legnagyobb indóházaként hirdették.215 Felvételi épülete teljesen azonos volt a nagykanizsaival.216 Az első vasútállomási épületet 1860-ban építették, erről emléktábla emlékezik meg az állomás falán. 1869-ben az indóház közönsége Ferenc József király és családja átutazását köszöntötte a vasútállomáson.217 A király és a trónörökös családja 1882-ben is átutazott vonattal a városon.218 Az állomásépületet négyszer alakították át: 1905-ben, 1927-ben (ekkor elbontották az indóház fából készült vágányicsarnokát), 1932-ben219 és 1938-ban. 1927-től a pályaudvart modernizálták: a szigetperonokhoz két aluljárórendszert építettek. Az utasokat bauxitbeton perontetők védték (ezeket 1996-ban bontották le). Az új személypályaudvar mellé új teherpályaudvart alakítottak ki. Ehhez a város területet adott a vonal déli oldalán.220 A II. világháborús bombázások után újjáépített pályaudvart (Kelemen László terve) 1952-ben adták át, ennek utastereit és homlokzatát 2000-ben újították fel.221 1860. július 1-jén indult az első vonat (Galgócz nevű mozdonnyal) a fehérvári indóházból Szőny felé. 1861-ben Kanizsa felé. Megindult Veszprém—Celldömölk felé a nyugati vonal építése is. Ez Szombathelyig 1872-ben épült ki.222 Székesfehérvár városa a vicinális vonalak építéséhez 175 ezer forintot adott, s így a helyiérdekű szállítást üzemeltető társaságban részvényes lett.223 Ennek nyomán a század utolsó évtizedében megnyalt a pusztaszabolcsi, a sárbogárdi és a bicskei vonal.224 A vasúti vonalakat illetően majd egy évszázad telt el addig, amíg minőségi változás történt: 1987-től villamosították a vonalakat (először a Budapest—Szabadbattyán közötti fővonalat, majd 2000-ben a Székesfehérvár— Szombathely vonalat225). Az új évezred korszerűsítéseivel a vonalak az V. számú páneurópai korridor részeivé váltak.226 A MÁV 1932. július 1-jén vette át az itteni létesítményeket az elődtársaságoktól: a Déli Vasút, illetve a Duna- Száva-Adria Vasúttársaságtól.227 210 PÁRNICZKY 1978, 161. 211 CSATHÓ - CSURGAI HORVÁTH szerk. 1999,9. 212 FARKAS Gábor - SZALAI 2006,19. 212 DEMETER - GELENCSÉR Ferenc 1990,154. 214 FARKAS Gábor - SZALAI 2006, 33. 215 FARKAS Gábor- SZALAI 2006, 33.; PÁRNICZKY 1978,161. 218 KISS 2001,103. 217 PÁRNICZKY 1978,161. 218 LAUSCHMANN 1998. IV. 152-153. »» FARKAS Gábor - SZALAI 2006,145. 220 FARKAS Gábor - SZ ALAI 2006,34. 221 FARKAS Gábor-SZALAI 2006,145. 222 FARKAS Gábor - SZALAI 2006, 20. 223 FARKAS Gábor - SZALAI 2006,20. 224 FARKAS Gábor - SZALAI 2006,20. 225 FARKAS Gábor - SZALAI 2006,149. 226 FARKAS Gábor - SZALAI 2006,149. 227 FARKAS Gábor - SZALAI 2006,34. 70
