Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Demeter Zsófia: Régi és új szerepkörök Székesfehérvár történetében
Demeter Zsófia: Refi és új szerepkörök Székesfehérvár történetében változásnak állít emléket a Nepomuki Szent János-szobor, amelyet a Vásártéren, a Budai kapu közelében helyeztek el,92 majd felirata szerint 1805-ben, a várfal lebontásakor került mai helyére, a Szent Sebestyén térre, a felsővárosi templom elé. Talapzatának felirata utal arra, hogy a kurucoktól való visszafoglalás emlékére állíttatta a vár első labanc parancsnoka, Urli a kurucok által megrongált erődítmény ékesítésére 1705-ben. Készítette Kugelmann szobrászmester. Jellemzőek a dátumok: mindez akkor történt, amikor Nepomuki Jánost még nem is avatták szentté (ennek dátuma 1729), viszont tisztelete már nagyon erős volt a császáriak körében. Ez tehát a szent egyik első ábrázolása.93 Jellemző ugyanakkor az is, hogy a labanc emlékművet, s ezzel régi labancságát később a város mintegy' megtagadta azzal, hog}' a talapzat feliratát vakolással évszázadokra eltüntették. Ismét sürgősen szükség lett az éppen lebontott várfalakra: a város polgárai erőltetett iramban igyekeztek azokat újjáépíteni, sőt 1705-ben a Budai kapu melletti nagy' erőd kiképzését is elkezdték,94 valószínűleg ennek díszéül szolgált a szobor. Azt, hogy' ezen a helyen, tehát a Budai kapun kívül, a kapu közelében, de már a Vásárálláson állt a szobor, egy 1786-os adat bizonyítja,95 valamint közvetetten az, hogy ezt a hosszú hidat, amely a várárkon átvezetett, nevezték Szent János hídjának.96 A kurucok 1704 őszétől a megyei települések felől blokád alatt tartották a várost, amelynek ellátása nagy'on megnehezült. 1705-ben viszont a befagy'ott környező mocsár jegét törette a város vezetése, nehogy rajta a kurucok átkeljenek, s meglepjék a várost.97 A hosszú évekig tartó blokád nagy teher volt: a bárándi munkákat nem tudták elvégezni, marháikat, juhaikat gyakran elhajtották, 1707-ben szüretelni is csak a kurucok menlevelével tudtak a polgárok az Öreghegyen.98 A bajokat az 1711. évi nagy pestisjárvány tetézte, melyben a városrészek teljes elzárása ellenére 258 ember halt meg.99 A külvárost annyira elzárták a vártól, hogy' Jakab István, a jezsuiták magyar káplánja kiköltözött a külvárosba, különben az itt élőknek nem lett volna papjuk.100 A szabadságharc idején kezdett újjátelepülni, főként a körny'ék uradalmaiból származó jobbágyokkal, az addig igen gyéren lakott, elpusztult Budai külváros.101 A Heister-féle katonaság azonban hamarosan fölgyújtotta, majd a kurucokkal való szimpatizálás miatti megtorlásul a dél felé épülő külvárost is felégették. A várost kívülről támadó és portyázó kurucok a Rácvárost rohanták le 1706-ban, 1707-ben pedig az átvonuló Rabutin csapatai prédálták fel szűkös élelmét.102 A város magyar lakossága bizonyíthatóan két hullámban csökkent. 1706-ban kiűzték Fehérvárról azokat a családokat, ahol a családfő kumcnak állt.103 1707-ben összeírták a rebellisek által elhagyott házakat: a Belvárosban 21, a Palotavárosban 32 ilyen ház volt, egykori tulajdonosaik többnyire magyar nevűek.104 Jenei Károly kutatásai szerint a városból 79 családot űztek ki.105 Ennek ellenére az 1715-ös összeírás szerint a 397 családfő közül 214 magyar, 135 német és 48 rác volt.106 A Belváros német iparossága elsősorban a szabadságharc utáni újjáépítés miatt, illetve a népesség pótlására érkezett. A polgárságért a város, a céhtagságért pedig a céhek igen magas taksát szedtek, így ez a népmozgás sem tekinthető tömegesnek. Az új lakók elsősorban katolikus dél-német területről, illetve a nyugat-magyarországi megyékből érkeztek. Céhes iparos, patrícius-polgári mentalitást hoztak magukkal. Szerbek már a török idők alatt török segédcsapatokban, illetve azokat kiszolgáló kereskedőkként és iparosokként érkeztek Fehérvárra, elsősorban a ny'ugati külvárosban telepedtek meg.107 Számuk a török alóli felszabadulás összeírásai tükrében nagyon kevés volt, de említik a Rác templomot, bizonyítván, hogy' itt azelőtt jelentős közösség élt. 1690, a nagy' szerb költözés következtében számuk növekedett, hiszen a költözéskor olyan városokba törekedtek, ahol már éltek görögkeleti közösségek. Csernojevics pártiárka a magyarországi közösség budai és székesfehérvári püspökévé nevezte ki Jeftemije Popovityot. Az 1712-es telekkönyvi adatok szerint a Palotaváros 203 házából 42-nek voltak szerb lakói.108 1769-ben 40 ház lakóit írták össze pravoszláv vallásúként, köztük 4 papot.109 Nem csupán a 92 MAGONY 1995, 89. 93 VARRÓ 2004,43. 94 JENEI 1977,13. 95 KÁLLAY 1988, 354. » KÁLLAY 1988, 414-415.; JUHÁSZNÉ VINICZA1 1997, 32., 37. 99 KÁLLAY 1988,134. 98 KÁÍ.T.AY 1988, 110. 99 KÁLLAY 1988, 391. 1011 SULYOK 1996, 45. 1111 LUKÁCS László 2003, 76. 102 JENEI 1977, 13., 15. 103 JENEI 1977,13. 1,14 JENEI 1977, 16.; LUKÁCS István 1981. 105 JENEI 1977. FARKAS Gábor fószerk. 1997, 210. >07 DEMETER 1996. 108 LUKÁCS László 1998, 551. 199 DEMETER 1996, 35. 61
