Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Szemle
Az építkezés első üteme 1937-ben meg is kezdődött. Az építkezés lebonyolítására építési bizottság alakult az igazgató, Gálos Bernât vezetésével (tagok: Rottmann Elemér, Jakabffy Zoltán, Tóth Ágoston, Cséplő Pál, Ispánovits Alajos, Polgár Iván). Az építkezést a megye és a város is segítette (utóbbi 100 ezer pengővel). Az építkezés egy éve alatt több mint 200 munkást alkalmaztak, az építés 650 ezer pengőbe, a berendezés 40 ezer pengőbe került. Nem véledenül mondott köszönetét az apát úr az átadás napján a régi gimnázium dísztermében tartott díszebéden Hagyó-Kovács Gyula előszállási kormányzónak (mellette a tervezőnek és a munkásoknak is), hiszen a költségeket elsősorban az előszállási uradalom termelte ki. Az építés során rendkívüli nehézségek merültek fel az alapozásnál: feltört a talajvíz, folyóhomokot és tőzegréteget találtak, illetve előkerült a várfalat alapozó tölgyfarácsozat. Ezek miatt helyenként 13 méter mély alapokra, cölöpökre volt szükség. A kazánház alapozását pl. a talajvíz szintje alá kellett vinni, itt találkoztak a folyóhomok veszélyével, amelyet vas Larsen-pallókkal lehetett felfogni. Ezen körülmények természetesen drágították a kivitelezést. A várható többletköltségek miatt döntöttek a lapos tető kialakítása mellett, hiszen a tűzbiztos acélszerkezetes magas tetőmegoldásnál ez olcsóbb volt. Miután az épület átadásakor a II. világháború már folyt, az alagsorban gondoskodtak gáz- és bombabiztos helyiségekről, és külön céllövő teremről is. Különösen büszkék voltak a két tornateremre, illetve a hozzájuk csadakozó tusolóra és orvosi szobára. A gazdasági udvar kapuját Magyar Kapunak (a rajta levő magyar címerről), a másik udvari bejáratot Székesfehérvári Kapunak (a rajta levő városi címerről) nevezték el. Az új épületet 1939. szeptember 8-án avatták fel. A megnyitás előestéjén a gimnázium híres fehér egyenruhás diákzenekara (Námesy Medárd vezetésével) muzsikált a város utcáin, a másnapi ünnepet mintegy városi ünneppé avatva. Az avatás napján tartott Veni Sancte (a szentmisét celebrálta Endrédy Vendel zirci apát) szertartását az intézeti énekkar (Czigler Ábel vezetésével) kísérte. Az avatásra gyülekező akkori és öregdiákok, családtagjaik és az ünneplők egyben birtokba vették a két épület között kialakított új teret is. Az avatási szertartás alatt a vendégek az új épület udvarán gyülekeztek, a lapos tetőn elhelyezett intézeti fúvószenekar játszott, miközben az épület egyes szintjeit és a tornacsarnokokat a rend vezetői (az apát és a perjel), illetve a megyés püspök és a püspöki biztos szentelte meg. A feldíszített udvaron tartott ünnepségen a meghívott előkelőségeken kívül a tanító rendek, a papság, a katonaság, a város és a megye küldöttei vettek részt (a beteg Hóman Bálintot Jalsovitzky Károly államtitkár képviselte). Csitáry Emil polgármester, az avató ünnepség egyik szónoka a ciszterci rend székesfehérvári gimnáziumára, mint az egész város Alma Materére utalt. Az ünnepség során a tervező a rend címerével (a kavicsot tartó darumadárral) díszített kulcsként adta át a zirci apátnak a gimnázium új épületét. A kulcsot az apát úr kezéből az iskola igazgatója, Gálos Bernât vette át. Az ünnepségre Révész Amadé alkalmi verset írt, melyben az új iskolát „tudománynak szentelt szentélyként” jellemzi. Az új épületben a rendes tanítás 1939. szeptember 9-én indult meg. Ezen a napon avatták fel az új elsősöket: Marschall Rafael osztályfőnök a templomban az oltárnál megáldotta a tollat, a tankönyvet és a diáksapkát, mint a diákélet jelvényeit, s áldást mondott az első olyan diákcsapatra, akik az új épületben kezdik diákéveiket. Az új intézet aulájában minden kisdiák fejére helyezte a diáksapkát: „Mától kezdve Szent István-diák vagy. Soha ne hozz szégyent nevedre!” Az új épületben az első ballagást 1940. május 7-én rendezték. A ciszterci rendház és régi gimnázium udvarán a gimnázium hősi halottjainak I. világháborús emlékműve állt (megcsonkítottan áll ma is), felirata szerint: „Az oskola hős és jeles fiainak”. Tervezte Philipp István, kivitelezője Havranek Antal. Avatták 1924. november 9-én. Pártázatán Szent István szobra volt. A háborúban megsérült. Darabjairól nem tudok, keresni azonban érdemes lenne. Ettől függedenül 2014-ben az I. világháborúban hősiesen helytálló tanárok és diákok emlékére a neveket újra megörökítették a gimnázium falán, illetve a régi emlékművet is rendezték. Szomorú érdekességként említem meg, hogy Endrédy Vendel az átadáskor már (1939. március 18-ától) zirci apát volt. Öt 1950-ben a ciszterci gimnáziumok visszaszolgáltatásának megvétózása miatt Rákosi „Mindszenty egyik rossz szellemének” bélyegezte, a Grősz-perben hatodrendű vádlottként 14 évre ítélték. 1956-ban a forradalommal szabadult, de 1957-ben ismét letartóztatták. Pannonhalmán élt 1981-ben bekövetkezett haláláig. Az iskolában esetieg erre emlékező emléktáblája elhelyezhető volna. Demeter Zsófia 412
