Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)

Szemle

I

Richter Mátyás István (1865—?) latin-német szakos tanár egy év bajai megszakítással 1899-től 1933-ig Székes fehérváron tanított. Néprajzi érdeklődése szülőföldje, a Nyitra megyei Németpróna és környéke német (krikeháj) népszokásaira, a céhszokásokra, az iparosok hagyományaira terjedt ki. Számos közleménye a Magyar Néprajzi Társaság folyóiratában, az Ethnographiában jelent meg.21 1924-ben tagja lett a Magyar Néprajzi Társaság választmányának. A székesfehérvári múzeumegyesületben és a katolikus legényegyletben rendszeresen tartott előadásokat a jeles napi népszokásokról, a céhek életéről. Néprajzi írásai jelentek meg a Fejérmegyei Naplóban és a Székesfehérvári Szemleben. Utolsó tanulmányát az egri mészárosremeklésről az Ethnographia 1946. évi kötetében közölték. Halálának évét nem ismerjük.22

Iskolánkban tanult 1885—93 között Klebeisberg Kuno gróf, később vallás- és közoktatásügyi miniszter, 1925-től 1932-ig a Magyar Néprajzi Társaság védnöke. Klebelsberg miniszterként és védnökként segítette a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Tárának megfelelő elhelyezését, a gyűjtemény állagát súlyosan veszélyeztető Iparcsarnokból a Könyves Kálmán körúti Széchenyi Gimnáziumba költöztetését, amely egészen 1975-ig a Néprajzi Múzeum otthonául szolgált. Klebelsberg halálakor társasági folyóiratunk, az Ethnographia gyászkeretben jelent meg. A Magyar Néprajzi Társaság gyászjelentésében kinyilvánította: „A megboldogultban Társaságunk védnökét, a magyar néprajz ügye fennkölt lelkű pártfogóját vesztette.” Dr. gróf Klebelsberg Kuno emléktábláját 2005-ben avattuk fel a Ciszterci Szent István Gimnázium épületében.23

Szólnom kell néhány szót azokról a kollégákról is, akik iskolánkból indultak, s legnagyobb diák elődünk, Vörösmarty' Mihály szavaival, ma is a néprajz tarlóján gyűjtenek, takarítanak a nemzetnek s tudomány'nak egyenlőn (Emléksorok). Mindenekelőtt a balatonalmádi Gráfik Imréről, akivel folyamatosan együtt dolgozunk a Magyar Néprajzi Társaságban. A nyolcvanas években az Ethnographia Pannonica szakosztály titkárai voltunk, később Imre főtitkár lett, jómagam az EJhnographia szerkesztője. Az új évezred elején az alelnöki tisztséget töltöttük be. Velem együtt érettségizett 1969-ben Gelencsér József, aki ugyan jogászként dolgozik, de a néprajzban is jelentős eredményeket ért el. A Fejér megyei népszokások, a katonai hagyományok és a népi jogélet kutatója. Az 1980-as években együtt kutattunk a Káli-medencében, majd több könyvnél szerzőtársam volt.24 Gyűjtőmunkáját a Magyar Néprajzi Társaság 1985-ben Sebestyén G y u 1 a - e m 1 é ké re m m e 1 ismerte el. Vakler Anna a Debreceni Tudományegyetemen végzett, népi éneket, kamaraéneket tanít Székesfehérváron a Hermann László Zeneiskolában és Zeneművészeti Szakközépiskolában, valamint Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanársegédjeként a Népzene Tanszéken. 1998-ban Pesovár Ferenc-díjjal tüntették ki. A székesfehérvári Nagy Veronika a Debreceni Tudományegyetemen doktorált néprajzból 2008-ban. Doktori értekezését a mohai farsangi tikverőzésből írta. Korábban a Gödöllői Városi Múzeumban dolgozott, ahol a Népművészet a gödöllői művésztelepen című kiállítás egyik rendezője volt. Bemutatták, hogy a gödöllői művészek mily'en szerepet játszottak a magyar népművészet felfedezésében, népszerűsítésében. Richter tanár úr néprajzi munkásságáról a Honismeretben megjelent írását már használhattam. A 2012-ben a székesfehérvári Hiemerházban megnyílt Hetedhét Játékmúzeum munkatársa lett, elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatói Ösztöndíját.

Tudományszakunk ősi iskolánkra vetített szemléjét a hármas évfordulón abban a remény'ben zárom, hogy a fentiek alapján talán valamennyien hozzájárultunk iskolavárosunk, szülőföldünk szellemi földrajzának gazdagításához.

Eukács Eászló

IRODALOM

BALÁZS Dénes

1993a Zichy Jenő. In Balázs Dénes szerk.: Magyar utazók lexikona. Budapest. 425-430.

1993b Strausz Adolf. In Balázs Dénes szerk.: Magyar utazók lexikona. Budapest. 350-351.

BÁNYAI Balázs — KOVÁCS Eleonóra szerk.

2013 A „Zichy-expedírió. "Székesfehérvár.

BERTA Annamária

2000 Klebelsberg Kuno fiatal évei Fehérváron. In: A Cisegem Szent István Gimnázium Évkönyve, 2000. Székesfehérvár. 134—

138.

21 RICHTER 1897; 1902; 1929; 1930; 1934; 1940.

22 RICHTER 1914, 277-281.; SZEMERKÉNYI 1981, 349.; NAGY 2000,45-48.

22 BERTA 2000,136.; KOSA 1989, 57., 107.; LUKÁCS 2008.

2-t DEMETER-GELENCSÉR-LUKÁCS 1990; GELENCSÉR-LUKÁCS 1991; GELENCSÉR-KRESZ-LUKÁCS 1995.

401