Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Közlemények - Brauer-Benke József: A tambura hangszertípus történeti áttekintése
Brauer-Benke József: A tambura hangsgertipus történeti áttekintése lanttípusok használata, másfelől a törökök által eg)' belső-ázsiai, illetve perzsa eredetű hosszú nyakú lanttípus is megjelent. Emellett egy pandura/tambura elnevezésű hosszú nyakú lanttípus már korábban ismert lehetett, amely a bizánci közvetítésú görög pandura lanttípusra vezethető vissza, és amelynek a 15—17. században a törökök által elterjesztett iráni eredetű borostyám tanbúrtól eltérően szélesebb nyaka volt. A törökök által elterjesztett borostám tanbúr (török elnevezése a sgap) a Balkánon a 20. századig fennmaradt, és ezzel a típussal mutat rokonságot a magyar nyelvterületen is elterjedt facsapos tambura vagy syamtca tambura. Emellett a balkáni és a magyar prímtamburák morfológiai elemzése arra mutat, hogy egy szélesebb nyakú, valószínűleg bizánci lanttípus hatásával, illetve egy nyugati, mandolin lanttípusú hatással egyaránt számolni kell. IRODALOM AMIPIU 1975 Atlas of Musical Instruments of the Peoples Inhabiting the USSR. Moscow. ANONAYAKIS, Fivos 1979 Greek Popular Musical Instruments. Athens. BARANYAI Béláné 1975 Mesterek és műhelyek az északkelet-magyarországi barokk szobrászatban. In Galavics Géza szerk.: Magyarországi reneszánsz és barokk. Budapest. 321—332. BONANNI, Filippo 1964 Antique musical instruments and their players: 152 plate from Bonanni’s 18. century „Gabinetto Armonico”. (With introduction and captions by Harrison, Frank L. and Rimmer, Joan. New York. CAMPBELL, Richard G. 1968 Zur Typologie der Schalenlanghalslaute. Strasbourg - Baden-Baden. FARMER, Henry George 1925 Byzantine Musical Instruments in the Ninth Century. Journal of the Royal Asiatic Society, 57. (1925)/2. 299-304. 1949 An Early Greek Pandore. Journal of the Royal Asiatic Society, 81. (1949)/3-4. 177-179. 1966 Musikgeschichte in Bildern. Bd. 3. Musik des Mittelalters und der Renaissance. Lfg. 2. Islam. Leipzig. DEISINGER Margit 1952a Tamburások. Opentek, Sz/álinváros/Fejér. Kézirat (Néprajzi Múzeum Etnológiai Adattár, 3.027). 1952b Népi hangszerek, zenei élet. Tököl/Pest. Kézirat (Néprajzi Múzeum Etnológiai Adattár, 3.031). 1952c Tamburásról. Csobánka/Pest. Kézirat (Néprajzi Múzeum Etnológiai Adattár, 3035). 1953 Tamburások, dudások. Ercsi, É^rd/Fejér. Kézirat (Néprajzi Múzeum Etnológiai Adattár, 4.023). FLEISCHHAUER, Günter 1964 Musikgeschichte in Bildern. Bd. 2. Alusik des Altertums. Lfg. 5. Etrurien und Rom. Leipzig. FRYKLUND, Daniel 1936 Colasdone och Colasdonister. Stockholm. GALPIN, Francis William 1937 A textbook of European musica! instruments: Their origin, history, and character. London. HICKMANN, Hans 1961 Musikgeschichte in Bildern. Bd. 2. Musik des Altertums. Lfg. 1. Ägypten. Leipzig. JENKINS, Jean - OLSEN, Poul Rovsing 1976 Musik and Musical Instruments int he World of Islam. London. KAROMATOV, Fajsulla M. - MESKERIS, Veronika A. - VYZGO, Tamara S. 1987 Musikgeschichte in Bildern. Bd. 2. Musik des Altertums. Lfg. 9. Mittelasien. Leipzig. KAUFMANN, Walter 1981 Musikgeschichte in Bildern. Bd. 2. Musik des Altertums. Lfg. 8. Altindien. Leipzig. KOBOLA, Alojz 1975 Tradidjska Narodna Glagbala jugoslavije. Zagreb. KOLOSSÁ Tibor 1942 Népzene, népi hangszerek. Makád - Pest megye. Kézirat (Néprajzi Múzeum Etnológiai Adattár, 8138). MATHIESEN, Thomas J. 1999 Apollo’s Lyre: Greek Music and Music Theory in Antiquity and the Middle Ages. University of Nebraska Press. MERSENNE, Marinus 1636 Harmonie universelle. Paris. NGDMI 1984 The New Grove Dictionary of Musical Instruments, 3. P-Z. Stanley Sadie ed. London. 348
