Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Sziráki Szilvia: A kolozsvári "Ként kapáló" szövegváltozatai
Ssjráki Stçlria: A székesfehérvári „Ként kapáló’’szövegváltozatai A kincsmesék cselekménye és jellemző jegyei megtalálhatók a darabban, nem ritkán ironikus köntösbe bújtatva vagy' gúnyos felhanggal. Például a háború miatt várba vagy egyéb helyre elrejtett kincs: „Ezt a’ Várat hajdon Duzs gazdag emberek lakták, meg szálván azt az ellenség, tűzzel, vassal, utolsó romlással fenyegette, illyen állapotban bizony nem hatták a’ pénzt az ágy' alatt heverni, hanem elébb állították az ellenség orra elől, s’ kéttség kívül a’ főidbe elásták. [...] Innét gondolom, hogj nem más okra nézve hánta kardra a’ főid népet, s pusztitota el a várat az ellenség, hanem hogj a’ pénzt fel nem markolhatta. A vár lakossi sem nyelték el a’ pénzt, az ellenség-sem emelte ell réá nem akadhatván; tehát nyalván való a’ következés, a’ pénz a’ főid alatt vagy'on.”23 24 A kincset viszont csak nehezen és nem akárki szerezheti meg: Vitézlő Pépa Vakaró Kozma Uram „őszve gyűjti tselédgjit, nagy siettséggel, vissza tér a’ várba, hogy' a’ szenet mind fel szedgye, de már semmit sem találla. En azt itilem, hogj másnak volt elszánva az a’ kénes.” „Ebben a’ Várban elrejtett kénes annak van elszánva, a’ ki azt birja. Es én vagyok az. Másodszor: a’ ki Kós csillag jegyében született: És én vagyok az. Harmadszor Aki hóid tótivel kezdi azt kapálni. Es én vagyok az.”25 Ám kapzsi ember nem szerezheti meg a kincset: FlTODI: „De a’ ki ezen a’ hellyen bátorságoson akar járni, annál se arany, se ezüst, se papiros ne légyen.” BUXI: „Most tudom már miért vesztettük rajta.”26 A keresés ideje is megszabott, általában éjszaka vagy' valamihez kötődik: „Aki hóid tőtivel kezdi azt kapálni.”27. A kincset különleges, jó- vagy' rosszindulatú lények őrzik, akiknek a jóindulatát meg kell nyerni: a remete, a „késértő Lelkek”, a Buxi által képzelt lény.28 A kincsásás helyéről, módjáról különös módon értesül a kincskereső (a régi írásokból29 *), és a helyszínen is jelek,* valamilyen fény (a pincében égő gyertya31) vagy tárgy'ak (rozsdás vasdarab, széndarab32) segítik. A keresés közben mondott varázsszövegek: „Hát ha éppenségesen úgy' vagy'on a’ dolog”33 vagy' a talált vas, szén arannyá változása34 szintén gyakori motívumok. Az ismereden szerző kétségkívül rendkívüli tehetséggel és fantáziával volt megáldva. Ha tüzetesen megvizsgáljuk a darabot, a szórakoztató történeten túl felfedezhetjük a rejtett komikumot, iróniát és kritikát is. Már a dráma címe — Ként kapáló — sokat sejtet. A ként szó jelentheti a kincset, melynek megszerzése köré szövődik a cselekmény; a kínt, amellyel ez a kaland jár Demeter Úr számára; és a ként, amely a robbanószerek egyik alapanyaga,35 illetve sárga színe a hamis arany vagy akár a kincskeresés „hamisságának” kifejezése is lehet. bármely irányban anélkül, hogy' ne fedezhetne fel számos gödröt, melyeket hasonló megfontolásból ástak, s melyek közül némelyik talán még friss. Egyebekben józan, kiváló eszű férfiak efféle mesterkedésekbe bonyolódnak a gyors meggazdagodás fennhéjázó vágyától vezérelve, mohó hiszékenységgel kapaszkodva sóvárgásuk vélt igazságába; s mindeközben elhanyagolják avagy elfelejtik a vagyonszerzés ésszerű és majd’ teljes bizonyossággal kecsegtető módszereit, melyek a szorgalom és takarékosság gyakorlásán alapulnak. Úgy' tűnik, valamely különös bűverő rejlik a talált pénzről szón képzelgésekben.” FRANKLIN 2004, 194-195. A fenti idézet Benjámin Franklin „Kotnyeles Úr” című cikksorozatának egyik darabjából származik, melvet egy' philadelphiai újság, a Weekly Mercury számára írt, s amely 1729. március 27-én jelent meg. Figyelembe véve a kincskeresés amerikai „sajátosságait” - pl.: kalózok -, és hogy Kotnyeles Űr fiktív személy, akinek véleményét Franklin tanító célzattal fogalmazta, továbbá hogy a kincskereső mese motívumai a kontinensről is átkerülhettek az észak-amerikai angol gyarmatokra, úgy vélem, valóban széles körben ismert - Európa határain túlnyúló — hiedelemről van szó, melynek földrajzi elterjedését és történelmi hátterét is érdemes lenne megvizsgálni, mivel ezek további adalékokkal járulnának hozzá e mese/hiedelem mélyebb megértéséhez. 23 „Úgy tűnik tehát, hogy nem fordítás, nem is valamiféle traveszüa, nem a maga korában közismert darabok kompilációja, hanem eredeti munka.” KILIÁN 1973, 146. „Az Európa-szerte ismert kincskereső-mese motívumaiból keletkezett magyar vígjátéknak ma három teljes és egy csonka kéziratos másolatát ismerjük.” VARGA 1995, 390. 24 Negyedik kimenetel, Demeter Buxinak. KILIÁN 1973,166. 25 Negyedik kimenetel, Demeter Buxinak. KILIÁN 1973,167. 26 Küencedik kimenetel: Fitodi Demeternek és Buxinak. KILIÁN 1973, 171. 27 KILIÁN 1973, 167. »„Egy kisded, de a’ szerecsennél feketébb”, „A feje ollvan volt, mint a’ mészáros szelindek kutyának”, „szarvai mint az ördögnek”, „a nyelve két ólnyire le nyúlt”, „Húszig való ki meredett tüzes szemei”, „borzos szőrű, mint a medve”, ,,A’ lábai olyannok voltak mint a’ disznóknak”, „Azután lassan lasszan nőni kezdett, még harmincz kőnyókni óriás lett belőlle.” Nyolcadik kimenetel. KILIÁN 1973, 169—170. 29 „égj kötés régi Írások” Negyedik kimenetel. KILIAN 1973, 166. Az írásokban szereplő történetek mind erről tanúskodnak - a vár körül repdeső, nehezen elkergethető hollók, Füst faragó Gsoirka látomása: „kerekbe rakott őtt gvértyátska”. Negyedik kímeneteL KILIÁN 1973, 166-167. 31 Negyedik kimenetel: Demeter Buxinak: „az mely hellvcn a’ garádics mellett gyértya világot lácz, ott ásattass.” KILIÁN 1973, 167. 32 Negyedik kimenetel, Demeter Buxinak: „In Anno 1698. Ezt a’ Várat ell járván, égj haszontalan rakás holt szénre akada vitézlő Pépa vakaró kozma uram fel vészen abból édgjet, haza érkezvén, ki veszi azt a’ zsebéből, s’ láttya, hogy a’ holt szén arannyá vált”, „Hogy ha hóit szénre vágj régi rozsdás vasakra akadnak, tüstént küld el őkőt. [ti. a kapásokat] Mert bizonyossan a’ lesz az a’ kénes.” KILIÁN 1973, 167. 33 Tizenegyedik és tizenkettedik kimenetel. KILIÁN 1973,173—175. 34 Ld. 32. lábjegyzet. 35 Demeter Űr és Buxi azt a látszatot keltik a parasztok előtt, hogy robbanószert akarnak gyártani, ezért fogadták fel őket salétromot ásni. Buxi el is magyarázza nekik, hogj' abból csinálják a puskaport. Negyedik kimenetel, Demeter Buxinak: „azt mondám nékik (a kapásoknak), hogj tsak salitromot akarunk ásattatni”. Ötödik kimenetel, Andor: „Örömest meg látom, mitsoda gükér az a salitrom.” Buxi Andornak: „Nem gyükér az jó jámbor, nem hanem fejér főid, a’ mely igen könnt en meg gyűl, abból tsinállyák a puskaport.” KILIÁN 1973, 167—168. A kálium-nitrát (KNO.t) vagy kálisalétrom a salétromsav sója, fehér, szilárd anyag, fekete lőpor előállítására használják; a robbanószerek általában ként is tartalmaznak. 291
