Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Sztana-Kovács Adrienne: 18. századi utazók Fejér megyében
Alba Regia 42. (2013-2014) SZTANA-KOVÁCS ADRIENN 18. SZÁZADI UTAZÓK FEJÉR MEGYÉBEN* A különböző történeti korok vizsgálatában egyre nagyobb szerepet kapnak a személyes visszaemlékezések, naplók, levelek. Ezen szubjektív forráscsoporton belül nagyon izgalmasak és sokszínűek az utazásokat megörökítő művek. Az utazási irodalmon belül számos típust különít el a szakirodalom mind a tartalmi és a formai jegyek, mind az utazás vagy az utazó szerző céljai szerint.* 1 A magyarországi utazások közül könyvtáraink régi könyvgyűjteményeiben számos mű elérhető a kutatók számára, míg teljes fordításban eddig egy útinapló2 jelent meg. A szöveggyűjteményekben3, forráskiadásokban, tanulmányokban részleteket4, szemelvényeket5 olvashatunk. A következőkben a magyarságkép alakulását és a különböző nemzetiségek megjelenését és megítéléstét próbáljuk meg nyomon követni az idegen utazók feljegyzéseinek tükrében. A 18. századi Fejér megye népesedéstörténetének kutatása során a különböző források feldolgozásakor úgy éreztük, hogy ez a forrástípus sem maradhat ki.6 Jelen írásunkban a megyében élő népcsoportokkal kapcsolatos részeket emeltük ki és hasonlítottuk össze. Legfőképp arra a kérdésre kerestük a választ, hogy az átutazók minként látták a török hódoltság időszaka utáni területet és népességét. Továbbá, hogy véleményük mennyire alapult saját tapasztalataikon, illetve mennyire építették be az előző századokból fennmaradt, vagy a korabeli nyomtatásban megjelent sztereotípiákat. Az útleírások, annak ellenére, hogy a szerzők szubjektivitása miatt hordoznak bizonyos buktatókat a mai olvasó számára, de épp ezzel a „tulajdonsággal” hozzá is tesznek a leírások értékéhez. A kortárs nyugat-európai utazó személyes tapasztalatain, előzetes ismeretein és az itt látottak által kiváltott benyomásokon keresztül átszűrve jutnak el hozzánk a korabeli viszonyok. Harbsmeier megközelítése szerint ezek az útleírások kevésbé szólnak a tapasztalt tényekről, mint inkább az utazó és leendő hazai olvasója kultúrájáról, saját viszonyainak felértékeléséről az idegennel, a mással szemben.7 Tehát olyan dolgokat emelnek ki a szerzők, amelyek eltérőek, nem egyszer egzotikusak a saját otthoni viszonyaikhoz képest. Részben elfogadjuk ezt a véleményt, de egyet kell értenünk azzal a megállapítással is, hogy a fentiekből következően esetleg olyan adatokat is tartalmazhatnak ezek a könyvek, amelyekről a hazai források nem beszélnek.8 Az útleírások ezen mentalitástörténeti megközelítése még inkább mérlegre helyezi, és kicsit könnyűnek is találja az utazók által rögzített megfigyeléseket. Főként, ha azt a tényt is figyelembe vesszük, hogy szerzőik nagyon gyakran és előszeretettel emelnek be műveikbe előzetes olvasmányaikon alapuló, vagy a köztudatban élő toposzokat, általánosításokat is. Az utazási élmények rögzítésének a 16. századra már komoly irányelvei alakultak ki.9 Ezeket az elveket a legtöbb művelt nyugati utazó igyekezett is követni annak érdekében, hogy művét a saját közönsége, az elfogadott szempontrendszer szerint, értékelendőnek tekintse. Az egyik elv: a saját tapasztalat rögzítése, épp az előzetes sztereotip tudás miatt szenvedhetett csorbát. A háborús viszonyok miatt - amint erre Kármán felhívta a figyelmet — Magyarország kiszorult az európai utazók célállomásai közül és így „...az apodemikus irodalom sem tartotta szükségesnek sem városai, sem lakói alapos feltérképezését”.10 Ennek a „kimaradásnak” az ellenére, mégis * A tanulmány angol nyelven megjelent Adrienn Sztana-Kovács: The population of Fejér county' int he eighteenth century through the eyes of the foreign travellers, Acta Universitatis Sapientiae Philologica Vol. 5. No. 2. 2013. 169—183. 1 Az utazási irodalom tipológiájára Id. KULCSÁR 2006. 2 BERKESZ1 ford. 1887. 1 GÖMÖRI vál. 1994. 4 ÉDER 1993. 5 BIRKÁS 1932; G. GYÖRFFY 1991,20. ‘ KOVÁCS 2010; KOVÁCS 2011a; KOVÁCS 2011b; KOVÁCS é. n. 7 HARBSMEIER 2006. 8 DÓBA 1999, 33. 9 Ennek ismertetésére ld. KÁRMÁN 2002. 1(1 KÁRMÁN 2002,112. 279
