Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. I. rész (1659 - 1825)
Farkas Gábor: A sjrd apátság előszállási uradalma. 1. rés% 1659-1826. szerint a ciszterciek a telepítéssel hasznot szereztek, mert az állandóan jelentkező munkaerőgondot velük részben megoldották, de a vármegye is nyert velük, mert a kivetett terheket a herczegfalviak viselik, illetve viselni fogják. 1813 őszén a telkesjobbágyok részt vettek a herczegfalvi határban az uradalom vetési munkálataiban. A jószágigazgató szerint a vetés október derekáig előrehaladt, így a telkeseket ki lehetett vonni ebből a munkából. A jobbágyok fennmaradt robotnapjait tűzifafuvarra használták fel. A jobbágyokat az apátság sólyi erdőuradalmába küldték, hogy onnan a tűzifát Előszállásra fuvarozzák. A vetést a határban 1813. október végén a földbéresek fejezték be. Az 1814. év végén a herczegfalvi ispán újból felmérte a jobbágyság helyzetét, és javaslatot tett munkaerejük hasznosítására. Az ispánnak az volt a megállapítása, hogy Újmajor betelepítésével az uradalom nem érte el célját, de vannak egyes munkák, melyekre a jobbágyokat célszerűen lehet alkalmazni. Példaként említette az 1814. évi munkáshiányt, amikor az uradalom szénagyűjtésre nem kapott napszámosokat. Erre alkalmazták a jobbágyság robotját, akik a szénát boglyázták. Az ispán szerint a jobbágyok használhatók voltak a gabonanyomtatásnál. 1814-ben az uradalom nem rendelkezett annyi vetőmaggal, amennyire az őszi vetéshez szüksége lett volna. Ezért is javasolta az ispán, hogy az 1815. év elejei hónapokban a herczegfalvi jobbágyok és zsellérek munkaerejét gabonanyomtatásra alkalmazzák. A robotmunkán túl javasolta az ispán, hogy az uradalomban adódó napszámmunkákra herczegfalviakat alkalmazzanak, továbbá segíteni lehetne rajtuk harmados és szőlőföldek juttatásával. Ebben az esetben azonban szigorú szabályozás alá kell őket vetni, mivel a restancia gyarapodását meg kell akadályozni, bár a szőlőkkel az uradalom jövedelmet kap, mert az eddig termékeden földeket a jobbágyság hasznosítja, a bor után dézsmát ad. Kiderült az ispáni jelentésből, hogy a telepesek földjeiket hiányosan művelték, házaik sem voltak készek. 1814. január 13-án intézkedett a vármegye, hogy a herczegfalvi telkek kimérése után Magyary Péter főszolgabíró készítse el az urbáriumot négy példányban, magyar nyelven. A főszolgabíró a vármegye levéltárából négy üres nyomtatványt kapott, melyre ráírta az adatokat. (A herczegfalvi urbárium három példányát ma is őrzi Fejér vármegye nemesi levéltára.) A jobbágyfelszabadításig a herczegfalvi lakosság társadalmi, vagyoni szerkezete alig változott. 1848-ig az uradalom által a jobbágyságnak adott kedvezmények fennálltak.162 Az uradalom a herczegfalvi ispánon keresztül nyomást gyakorolt a falu lakosságára. Különösen az úrbéres terhek teljesítésének elmaradása óta figyelte az ispán árgus szemekkel a falu gazdáit. Úriszéki ítéletekkel, esetleges megcsapatásokkal kényszerítették a herczegfalviakat a szolgáltatás teljesítésére. A házak és utcák rendbentartására szólították fel őket, ellenkező esetben „aki vizsgálat alkalmával tunyának... bizonyul, nyilvánosan a bíró hálánál 16 paletta ütéssel büntettetik. ” A telepítés utáni negyedik esztendőben a jobbágyságnak még nem volt biztosított a megélhetése. Telkeik műveléséhez gyönge igaerővel rendelkeztek, bár az uradalom fokozottan munkaigényes dologra irányította őket. (Zircre, az apátság erdőgazdaságába, valamint Székesfehérvárra a ciszterci rendházba és kollégiumba hosszúfuvarban gyakorta jártak.) 1813. december 11-én Sólyba, az uradalom volt inspektora udvarába hosszúfuvarban szállítottak el 80 pozsonyi mérő tiszta búzát és 30 pozsonyi mérő árpát. Amikor a szekerek üresen akartak visszatérni, az uradalom alkalmazottai kényszerítették őket, hogy szekerenként fél öl fát szállítsanak az előszállási kastély udvarába. A zirci és a fehérvári rendház, a sólyi erdőgazdaság élelmiszerrel való ellátása az előszállási uradalomból történt, ahová a herczegfalvi jobbágságot hosszúfuvarban küldték. A jobbágyellenállás egyik formája — az úrbéres munkában való tédenség — gyakran jelentkezett. 1814. március végén az előszállási uradalmi szőlő metszésére rendeltek ki herczegfalvi robotosokat. Az uradalmi kormányzóság külön utasította az ispánt, hogy megfelelő embereket válogasson ki erre a munkára: „A metszők olyan okos és értelmes emberek legyenek, akiknek ke^e után a szőlőtőke sírni ne kéntelenítessen. ” A herczegfalvi jobbágyokkal 1817. szeptember 11-én lépett úrbéri egyezségre az uradalom. Az úrbéri egyezség azt jelentette, hogy az eddig kialakult jobbágyszolgáltatásokat, köztük a robotot a két fél, az uradalom vezetése és a falu elöljárósága írásban rögzítette. 1838-ban lakossági gyarapodásról vannak adatok. A lakosságot 845 lélekre becsülték. A vallási megoszlást tekintve kiugróan magas volt a római katolikus lakosság aránya: a lakosság 90 %-a volt katolikus, 9 %-a református, 1 %-a evangélikus.163 A nemesi előjogokkal rendelkezők tartották a kezükben az uradalmi irányítást, számuk nem volt jelentős. 1843-ban uradalmi alkalmazásban álltak a Barabás, Kolosváry, Hollósy, Kováts, Elek, Lábodi, Symon, Szilágyi nevű nemesi családok. A jobbágy község önkormányzata, anyagiforrások, helyi energiák 1828-ban 371 adózó élt a faluban. A telkesjobbágyok száma 116, a házzal rendelkező zselléreké 20, a lakóké 43, a kézműveseké 12, a házaké 139 volt. A kézművesek megoszlása a következő volt: 2 cipész, 1 mészáros, 2 takács, 2 162 FML Acta locorum. Herczegfalva. A. 1811. Úriszéki ir. Herczegfalva. A. 1817. 163 FML Acta locorum. Regnicolaris conscriptio községi példánya. A. 1828. 272