Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. I. rész (1659 - 1825)
I 1 Tarkas Gábor: A zirci apátság előszállást uradalma. I. rész: 1659-1826. aratók, amely 38 pozsonyi mérő szemet adott. Nagyvenyimben 44 keresztből 92, Herczegfalván 40 keresztből 81, Kisvenyimben 16 kereszt gabonából 32 pozsonyi mérő szemet nyertek. A gabonahordás alkalmával az allodiális gabonát elkülönítették a harmados földeken termett terményektől, részben azért, mert az uradalom egyre inkább arra törekedett, hogy irtott búzát termeljen, míg a harmados földeken a jobbágyok és zsellérek által termelt gabona túlságosan gazos, és inkább kétszeres volt. Az asztagokra az uradalomhoz hű cselédek vigyáztak, a szérűpásztorok („szjirüpásztor”), akik felügyelet mellett a nyomtatásra beágyazott gabona keresztszámát feljegyezték. 1814-ben az aratás befejezése után munkaerőhiány lépett fel az uradalom valamennyi kerületében, így a nyomtatást csekély létszámmal tudták megkezdeni. Ez a munka fél éven keresztül eltartott, néha még februárban is a pajtákban folytatták a nyomtatást. Alig akadt jelentkező, sőt az uradalomban más munkában dolgozó napszámosok is távozni akartak. A nyomtatást pedig halogatni nem lehetett, a gabonakereskedőkkel előzőleg megkötött egyezség miatt sem. 1813. október 9-én érkezett meg a kereskedő hajója Adonyba, ahová az uradalmi magtárakból (Karácsonyszállásról 1382, Előszállásról 178, Kisvenyimről 442, Nagyvenyimről 1240 pozsonyi mérő) irtatlan búzát szállítottak. A tavaszi gabona is eladásra került; Schukker János és Bécsi Márton hajóira árpát 1846, zabot 100 pozsonyi mérővel szállítottak, de 3000 pozsonyi mérő irtott búza is a hajókra került. 1814 márciusában Fekete Márton, ősszel Sárkány József és Zsámbék Lázár gabonakereskedők hajóit rakták meg gabonával az uradalom magtáraiból. Az aratást az uradalomban 1815. július 12-én kezdték el. A gazdasági utasítás szerint az aratásnál ügyelni kellett arra, hogy a munkások a kalászokat összeszedjék. Nedvesen a gabonát nem köthették össze, s a kévék túlméretezettek nem lehettek. A kepék összerakásánál ügyelniök kellett arra is, hogy egy-egy kepesorban 30-40 kereszt gabonát rakjanak, valamint arra is, hogy a víz a kepék alatt össze ne gyűlhessen. Az aratás napi eredményét az aratógazdáknak jelenteniük kellett az ispánoknak. Amikor 150 kereszt gabonát learattak az aratómunkások, elvégezték a részelést. A herczegfalvi és az előszállási majorokban lévő pajtákat gabonával rakták meg. Ami a pajtákba nem fért, azt asztagokba hordták. Egyébként 1815 nyarán az egész uradalomban megszüntették a hosszú alakú asztagrakást, és helyette a kerek alakú asztagrakást engedélyezték. Ezt az asztagrakást kellett a harmadosoknak is elvégezniük. A gabonaasztagokat a szérűkön rakták, amelyeket a gabonaföldek közelében, általában gyepes területen alakítottak ki. A gabonaasztagokat állandóan őrizték a csőszök, mert a gabonatáblák körül „állandó az emberek jövése-menése”. 1826-ban a nyomtatók félfogadása okozott gondot. Az idegen tájakról jött nyomtatókkal nem szívesen dolgoztatott az uradalom. Ok kocsival érkeztek, sokszor egész család. Ezek ellátása, a családtagokra történő ügyelés, elszállásolásuk növelte a felgyülemlett problémákat. Az uradalmi tisztség véleménye az volt, hogy az a jó megoldás, ha (az aratókhoz hasonlóan) a pusztai vág}' az uradalom környéki lakosokkal végeztetik a munkát. A nyomtatókkal még tavasszal meg kellett kötni a munkaszerződéseket. A nyomtatás alatt kocsijaikat és a családtagokat távol kellett tartani a munkahelyektől. A keresményt a munkák bevégzése után a magtárból mérték ki. A pusztákon a lopások gyakran okoztak kárt az uradalomnak. A cséplők és a nyomtatók rendszeres ellenőrzését a tisztség oldotta meg, a tolvajlások megelőzésére „a nyomtatandó gabonakereszteket, sőt a kévéket is leszámolták”, mielőtt azok munkába kerültek.146 A konvenciósok számát az 1807. évben az 1. táblázat mutatja. Gazdaság Béres (fő) szekér (db) igásökör (db) Herczegfalva 7 17 47 Karácsonyszállás 25 12 104 Kisvenyim 26 11 106 Nagyvenyim 25 13 101 1. táblázat: Konvenciósok 1807-ben Az 1813. évben az uradalomban 391 igásökör, 51 szekér, 107 béres volt. Az 1808. augusztus 7-i tisztiszéken meghatározták, hogy a leendő cselédek fogadásánál a szakszerűséget is vizsgálják. Az ispánok feladata volt meggyőződni arról, hogy' a béres hozzáértően bánik-e az állatokkal, tud-e kazlat és asztagot rakni, ért-e a faragáshoz, a földművelési eszközök javításához. 1815-ben a herczegfalvi kerületben 15 konvenciós cseléd szolgált. Itt lakott az uradalmi hajdú Darabos István, aki egyben pusztagazda is volt. A béreseket Lábody János öregbéres irányította. A béresek a következő személyek voltak: 146 VeML Ap. It. Archivum Vetus. Status personalis... A. 1813., 1815. 259
