Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. I. rész (1659 - 1825)
Farkas Gábor: A zjrá apátság elásszállási uradalma. I. rész 1659—1826. állatállományának elégséges területet biztosított. Az úriszék szerint az egész telkes jobbágynak 8 igásökröt, 4 kocsislovat, 4 fejőstehenet kellett tartania, és a család szükségletére sertéseket is. A juhnevelést azonban a jobbágyoknak megtiltották, és szőlőhegyet sem mértek ki. A kenderföldeket egy tagban adták ki: az egész telkes 600, a fél telkes 300, a negyed telkes 150 négyszögöles parcellát kapott. A kenderföldeket a jobbágyok külső földjeibe beszámították. A zsellérek 600 négyszögöles házhelyet kaptak, szabályozták állattartásukat (fejőstehén és sertés). A házatlan zsellérek (lakók) letelepedését az uraság nem endedélyezte. Az úriszék a jobbágyok szolgáltatásairól is rendelkezett: a jobbágyokat és zselléreket az 1767. évi úrbéri pátens értelmében vetették adózás és szolgáltatás alá. 1811-ben a robotszolgálat egyharmadát engedte el az uraság. Kötelezte őket a kilenced kiadására. Füstpénzt (házadót) 1811-ben nem szedtek a házak után. A falu mint közösség egész telket (14 hold szántót, 20 hold rétet) kapott a földesúrtól. A falu saját költségén tartott nótáriust és tanítómestert. Az úriszék eltiltotta a jobbágyokat az ingatlan eladásától, elcserélésétől, nem engedélyezte a zálogolást és a haszonbérbe adást. 1811. szeptember 18-án vármegyei delegáció szemlézte végig az újmajori határt, s a kijelölt úrbéri földeket új osztályba sorolta, tehát felülbírálta az úriszéki döntést: a szántókat három kalkatúrában (dűlőben) jelölte ki. Ezek közül kettő bőven termett, de a harmadik (a kokasdi, illetve a Kokasd felé húzódó terület) gyengébb termést adó homoktalajú volt. A vármegyei bizottság figyelembe vette a földek jó és közepes termőképességét, a szántóföldeket a második osztályba sorolta be. így az egész telket 24, a fél telket 12 hold szántóval alakították ki. A vármegyei delegáció elrendelte, hogy' a harmadik kalkatúrában lévő homokdombokat és sivatagos részeket a lakosság fákkal ültesse be. A legsilányabb földrészeket nem osztották ki a jobbágyoknak. A rétek termését kiválónak találták. Az egész telekhez 8, a fél telekhez 4 hold rétet mért ki a bizottság. Az úriszéki határozattal szemben a szántóföldek holdját 1200, a rétekét 800 négyszögölben számították. A rétekben az utazók állatai károkat okoztak. Ezért a delegáció a Fehérvár-Földvár között vezető utat áthelyeztette, hogy a károktól a jobbágyságot megvédje. Az új utat kijelölték: „a Herc^egfalva helységen felül, a sismándi határban levő temetőnek és onnét a falunak vezettessen, a faluhóipedig mindenütt a dombos helyen ag uraság méheskertje felé, a pálmám határnak erányoztasson. ” Az új út kijelölésével a járási főszolgabírót bízta meg a vármegye. Legelőt 60 egész telek számára mértek ki (480 hold) melyhez hozzákapcsoltak 34 hold gyöpös területet, amely az urasági méheskert mellett terült el.139 Mivel a helybeli családok telepítése meghiúsult, az apátság bakonyi falvaiból, és más Veszprém és Fejér megyei helységekből toboroztatott telepeseket. Telepescsaládok származási helyei Veszprém vármegyéből Nána: Tremmel János, Mikk Jakab, Jánny Márton, öreg Moscher György, Rosen János, Rosen Jakab, Rosen Mihály, Wurst Simon, ifj. Moscher György, Tóth Ferenc, Lommer Márton, Schoderbech Mátyás. Tés: Bauer Bertalan, Ráts Antal. Jásd: Adler Miklós, Udvari Márton, Udvari József, Fümstahl Lőrinc, Fürnsthal Mátyás, Wetzel János, Almsteuer Mátyás, Birkner Márton, Balogh János, Holtzer György, Knollmahr Kristián. Ponm: Scheidl Pál, Müllner János, Teli József, Teli Mihály. Acs tester: Klits György'. Kardosrét: Veszek József, Redl Péter. Esztergán Millner Ulrich, Scheurer András, Portmár Gy'örgy, Birkner Antal, Redl Péter, Müllner Jakab. Akar. Beüti Lőrinc, Beud János. Bletti Ferenc, Bletd Jakab, Huber József, Wittman István, Krausz István. Olaszfalu: Punk Mátyás. Polány: Wagenhoffer János, Müllner Sebestyén, Schneider Mihály, Schneberger József. Ajkarendek: Barth József. Oszlop: Horrer István. Szűcs: Keszler József, Keszler Pál. Koppány. Polinger István, Padov Mihály, Happele Mihály. Kovácsi: Pari Imre, Pari György', Pari József, Delva János, öreg Nagy' György', ifj. Nagy' György, Szabadíts György, Ofner András. Lajoskomárom: Csida Márton, Hiller Mihály, Nits Antal, Schoderbech Márton, Simon Ádám, Simon Gy'örgy'. Palota: Szili József, Tóth József. Borzavár. Braun Lőrinc, Braun Károly. ERDŐS et al. 1989, 34-36. 254 I
