Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)

Tanulmányok - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. I. rész (1659 - 1825)

Farkas Gábor. A sqm apátság előszállást uradalma. I. résq 1659—1826.

uradalom 1804-ben 4 ezer 284 forint készpénzt fizetett ki alkalmazottainak. Az 1809. évben 9 uradalmi tisztség volt: fiskális (ügyvéd), inspektor (intéző), provizor (ellenőr, felügyelő), rationista (pénztáros), caviger (sáfár), chyrurgus (orvos), agasonum magister (lovászmester), spanus (ispán, 5 fő), írnok (scriba provisoratus, scriba inspectoratus, 2 fő).124

1816-ban az uradalmi tisztek közé sorolták a két plébánost: Flitter Imrét és Hohenecker Benedeket; a fiskális Horváth Györgyöt; a direktor Varga Mártont; a számtartó Fitlet Józsefet; a kasznár Horváth Antalt; Érti Dávid, Lengyel Ignác, Ruder József és Kaunstein Ferenc ispánokat; a direktorátus deákját, Leiden Józsefet és a nyugalomban lévő Székely Imrét.

Az előszállási kerület konvenciós cselédsége 72 fő volt. Közéjük sorolták az iskolamestert, a sekrestyést, továbbá a pintért, kovácsot, kertészt, kötélgyártót, hajdút, fejőst, az elsőlovászt, az öregbérest, továbbá 23 szekeresbérest, 3 bivalyost, 3 remondást (ló- és ököridomítókat), 2 kisbérest, a bodnárt, a faragót, a direktorátus kocsisát, 4 láncost, 7 lovászt, 2 malmost, a kocsist, a nádazót, a tehenest, a borjúnevelőt, a csikóst, a gulyást, a kanászt, a vincellért, az erdőkerülőt, a cselédgulyást, a háziszolgát, a majorosnét a baromfiaknál, a majorosnét általános szolgálatra, a kastélybeli szolgálót, a főzőnőt, kisegítő szolgálót és uradalmi bábát.

Az alkalmazottak a természetbeni járandóság mellett évente készpénzt is kaptak. Legmagasabb összeget a direktor, 800 forintot; aztán a számtartó 300; a két plébános 260 és 200; az ispánok, a kasznár, a nyugdíjas 150-150; a deák 100 forintot. A béresek félfogadása Szent György-napkor (április 24-én), a juhászoké Szent Mihály napján (szeptember 29-én), a csőszöké az év elején történt. 1816-ban a béresszám gyarapodott, bár csekély számuk jelzi, hogy a majorsági művelés éppen csak elkezdődött. Nagyvenyimben 45, Kisvenyimben 22, Herczegfalván 5, Karácsonyszálláson 19 béres volt. A majorokban a béresekre az öregbéres felügyelt, irányította munkájukat, az egész major felügyelete pedig a pusztagazda feladata volt. Az egész uradalomban 16 csősz ügyelt a vagyonra, a biztonságra. Hat bormérő szerzett jövedelmet az uradalomnak: Előszálláson, Karácsonyszálláson, Herczegfalván, Kis-és Nagyvenyimben, Kokasdon voltak uradalmi kocsmák.

1816-ban az éves pénzkiadás 9 ezer 121 forint volt. Ebből a tisztségnek 2 ezer 790, a birkásoknak 420, a cselédségnek 5 ezer 911 forint jutott. 1830-ból részletesen ismerjük a béreskonvenciót. Ez évente 28 forint készpénz, 24 pozsonyi mérő kenyérgabona, 30 font só, 1 mustra birka, 3 tehén tartása, 2 és fél hold vetés, 1 hold kukoricaföld, 1 - 1 darab föld káposztának és kendernek. 1830-ban az uradalmi alkalmazottaknak természetben a következő járandóságot mérték ki: 1282 pozsonyi mérő búza; továbbá kétszeres gabonából 4341, rozsból 420, árpából 1120, zabból 1202, főzeléknövényből vagy' termésből (főleg babból) 7 pozsonyi mérő; továbbá 6871 font só; 200 font marhahús; 30 köbméter tűzifa; 180 akó bor. A konvenciós cselédség állatállománya uradalmi takarmányon: 110 db ló, 792 tehén, 62 borjú, 2550 birka, 85 sertés, 45 malac. A cselédségnek kimért vetésterület 444 hold, a rét (amely kizárólag a cselédek marháinak termett) 137 hold volt; de kaptak még 64 szekér szénát, 69 szekér szalmát; a kukoricaföld 282 hold, a kenderföld 229, a káposztaföld 227 darab volt.125

A gazdasági szervezet

A Dréta Antal által életrehívott gazdasági szerkezet két évtizedig volt érvényben, s kisebb változtatásokkal 1823 után is alapja volt a gazdálkodási rendszernek. A változásokat a mezőgazdaság tőkés fejlesztése során, az uradalmi jövedelmezőség biztosítására hozták létre. Az uradalom élén direktor állott, aki közvetlenül a zirci apátnak volt alárendelve. A direktor által vezetett hivatal a direktorátus volt, ahol az írásbeli teendőket írnok végezte. A direktori hivatal Előszálláspusztán volt, ahol a gazdaságokat irányító szervezetet hozták létre. Előszálláspuszta maradt az uradalom központja, melyet a kormányzóság (a dirigens hivatal), a kulcsárság, a számtartóság és az előszállási ispánság alkotott. A kerület élén ispán állott. 1814. május 22-én a dirigens tiszt Varga Márton, a számtartó Fittler József volt. Ezután 6 ispán következett (Székely, Loknyay, Érti, Horváth, Lengyel, Gazdag), akik a kerületeket irányították. A kormányzóhivatal rendelkezései a tiszti széki üléseken öltöttek testet. Itt fogalmazódtak meg az uradalmi irányítás elvi kérdései és a gyakorlati teendők.126

1806. december 17-én Dréta Antal a számadások elkészítésére adott utasítást. Ehhez a következő elvek betartását kérte a számadásokra kötelezettektől: „Mennyit-miből, bonnan-kitől vettem be, jegyeidfeljól. Hová-kinek, miért-minek adtad ki: s így nem tévedsz el. ”'27 A havi elszámolásokat Zircen a központi számvevő ellenőrizte. Évente egy alkalommal,128 a világi direktor elnöklete alatt vizsgálták meg a gazdasági számadásokat. A pénzt egy két kulccsal zárható szekrényben

124 VeML Ap. lt. Előszállási kormányzóság iratai. Status personalis et salaris in I. Domini Előszállasiensi cum nova regulatione constitutorum. A. 1804-1836.

125 VeML Ap. lt. Archivum Vetus. I. 226., 306. A. 1807.

126 VeML Ap. lt. Az előszállási uradalom gazdaságbéli rendelkezéseinek protokolluma, 1813-1818.

127 VeML Ap. lt. Archivum Vetus. C 1589. A. 1806.

128 VeML Ap. lt. Előszállási kormányzóság iratai. A. 1808.