Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. I. rész (1659 - 1825)
Farkas Gábor: A tjrá apátság előszó Hasi uradalma. 1. rés% 1659—1826. azonban figyelmeztette az alispánt, hogy Zirc leválása politikai szempontból egyelőre nem aktuális, és a hazai törvények megsértésével lehetne a diétán a kérdést tárgyalni.103 A Veszprém vármegye közgyűlésén hozott határozat szerint a zirci fuggedenség megteremtésének egyik feltétele, ha Zirc kifizeti Heinrichaunak azt a tőkét, melyet 1701 óta invesztált a zirci apátságba és birtokaiba. A közgyűlésen a rendek azt az óhajukat is kifejezésre juttatták, hogy Zirc élén magt ar apát álljon.104 A nádor 1791 októberében audiencián fogadta a heinrichaui apátot, aki tiltakozott Zirc tervezett önállósftása miatt.105 1793. szeptember 23-án I. Ferenc császár Gloger Konstantin heinrichaui apátot nevezte ki zirci apáttá. Az uralkodó az új zirci apátnak magyar indigenátust adományozott. A honosítás magyar nemességgel járt.106 A kinevezési okiratban olvasható, hogy az apát védje meg a zirci érdekeket, törekedjék arra, hogy a konventben a magyar származásúak többségben legyenek, és a konvent élén (perjel tisztség) magyar ember álljon. Az okiratban is hangsúlyosan szerepel a zirci jövedelmek itthon tartása. A német származású szerzetesek az okirat kitételeit opponálták. 1800. október 12-én a király előtt panaszolták, hogy megkülönböztetik őket Zircen. Nem tehernek róla, hogy nem születtek magyarnak, de mégis ők alkotják a zirci többséget. Az új apát megszívlelt néhány intést, melyet a kinevezési okirat tartalmazott. Elhatározta, hogy a német perjelt, Christoff Bonaventurát, elmozdítja, és helyébe Szabady Lászlót helyezi. Christoff Bonaventura szívós német egyéniség volt, a zirci novíciusokat továbbra is Heinrichauba (Seminarium Heinrichoviense) küldte. Kiderült, hogy a zirci németek közti elégedetlenséget is Christoff Bonaventura szította, aki felségfolyamodványban kifejtette a rendi gravameneket (sérelmeket.) Az 1793. évi zirci konventi határozat további lazítás irányát jelölte ki a két apátság között. Határozatba hozták, hogy a zirci perjelt ezután ne a konvent megkérdezése nélkül nevezze ki Heinrichau, hanem a zirci konvent által állított 3 személy közül, mégpedig 3 esztendőre. A jószágkormányzó személyében is állást foglaltak. Eszerint a jószágkormányzó lehet osztrák vág}' magyar. Ez annyit jelent, hogy német ne légy en.'07 Az apátot a zirci német szerzetesek ellenzékieskedéséről Christoff Bonaventura tájékoztatta, aki maga is sziléziai, és akkor zirci perjel volt. Az apát nyomban felterjesztést készített a diétához és a nádorhoz, melyben a magyar szerzetesek önállósítási törekvéseit törvénytelennek minősítette. Érveket sorakoztatott fel Heinrichau történelmi jogainak törvényes érvényesítésére. Zirc romokban hevert, amikor a sziléziai elődök átvették. A heinrichauiak építettek Zircen monostort, templomot; a bakonyi és az előszállási birtokokat termőképes állapotba hozták, és jövedelmező gazdaságokat alakítottak ki. Máshonnan is tudjuk, hogy a bakonyi falvakba német (sziléziai) telepeseket hozatott az apátság.108 Az is igaz, hogy Előszállás benépesítéséről az apát hallani sem akart. A magyar apát működését porosz szempontból opponálta; közölte a német uralkodó körök álláspontját, mely szerint Zircen csak porosz származású szerzetes állhat az apátság élén, és ehhez nekik történelmi joguk van. Az apát szerint 1701-ben, Heinrichau és Zirc egyesítésekor, Előszállás mindössze 150 forint jövedelmet termelt, így oda folyamatos tőkebefektetésre volt szükség. 1765-ig (64 éven át) az apátsági pénztár a zirciektől összesen 6 ezer forintot kapott. A zirci szerzetesek 1793. január 27-én kinyilvánították, hogy a perjelt ezután ők választják, és nem fogadják el a heinrichaui kinevezést, továbbá ragaszkodnak ahhoz, hogy a birtokok irányítóit (a hazai szerzetesek közül) ők küldjék ki. Az apát itt is támadott: a magyar birtokkezelők elriasztották a német telepeseket a bakonyi falvakból. (A német jobbágyok egy része a bakonyi apátsági falvakból máshová költözött.) A heinrichauiak indokoltnak látták, hogy a további migrációt népjóléti intézkedésekkel megakadályozzák, ezért német birtokkezelők jelenlétét kívánták.109 Az apáti felterjesztésben foglaltak kivizsgálásával a hatóság a veszprémi püspököt bízta meg, aki Zircre helyettesét küldte el. Az általa készített jelentésből kiderült, hogy még a zirci németek sem értettek egyet a perjel, Christoff Bonaventura renitenskedésével, aki még Zirc polgárságának ellenszenvét is kivívta. Christoff Bonaventura Előszállásra került, majd 1802. december 22-én kitiltották Magyarországról. 1802-ben meghalt Szabady László perjel, utóda a porosz szellemiségű Zack Tóbiás lett, az alperjel Coneider Dávid. (Utóbbiról is az volt a felfogás, hogy igazi porosz személyiség.) Gloger heinrichaui apát a helytartótanácsi rendelkezés ellenére nem küldte vissza Zircre a novíciusokat, holott erre határozott felszólítást kapott. („14 nap alatt teljesítse a királyi akaratot, különben nem jöhet be a% országba. ”) Gloger megkeményítette magát, lehetséges, hogy porosz királyi utasításra. Zsolnay Dávid püspökhöz utasítás ment a helytartótanácstól, hogy a zirci perjeli tisztségre Dréta Antalt helyezze; az alperjelségtől fossza meg Coneider Dávidot, a zirci alperjel Bauch Gottfried legyen. A helytartótanács határozott követelése volt, hogy Dréta Antal hivatala átvétele után a sziléziai szerzeteseket (Coneider Dávidot, Resl Márkot, Staidl Bonifáczot, Vogt Placidot, Mitske Ceslavot) küldje vissza Heinrichauba. A szembenállás etnikai konfliktus volt. Az előszállási jószágkormányzó a német Tschöke Bernât volt. Tschöke m3 VeML Ap. It. Archivum Vetus. C 1309. A. 1790. 104 yeML. Gen. cong. com. Wcspr. Die 17. Mai A. 1790. los VeML Ap. It. Archivum Vetus. C 1340. A. 1791. loo VeML Ap. It. Archivum Vetus. C 414—415. A. 1793. 107 VAJDA szerk. 1896,35-37. 108 HOMAN-SZEKFŰ 1935-1939, 3. köt. 431. 109 VeML Ap. It. Archivum Vetus. C 1526, 1538. A. 1804. 245
