Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. I. rész (1659 - 1825)
Farkas Gábor: A sgrá apátság előszállási uradalma. I. rés% 1659-1826. Szentlászló, Kőhídi-csárda. Az újmajori pasztorálás kiterjedt olyan személyekre is, akik az uradalommal szerződéses viszonyban nem voltak.84 A fehérvári püspök engedélyt adott a venyimieknek, hogy a helységben magánoratóriumot létesítsenek.85 1778. szeptember 17-én a fehérvári püspök rendelkezésére az előszállási és a karácsonyszállási katolikusok pasztorálását a ciszterci rend végezte, ugyanakkor a venyimi lakosságot egyházmegyei joghatóság alá helyezték.86 Az előszállási egyház éves jövedelme 30 forint, a fenntartási és működési kiadás 278 forint volt. Részletezve: fenntartásra 150, olajra a lámpásba 16, miseborra 6, gyertyára 40, bútorra 30, élelemre 98, a tanítónak 25 forint. A venyimi (venyéngi) földesúri ház fenntartása évi 50 forintba került. A karácsonyszállási pusztán az egyházi építkezés 500 forintba került, és a plébániaház kialakítása folyamatban volt, bár az nem teljesült. Az összeg ugyanis nem lett elég az építkezéshez. A birtokokon a teljes kiadás 2 ezer 527 forint volt, a maradvány 9 ezer 914 forint a zirci konvent pénztárába került. 1784-ben az előszállási birtokokon négy szerzetes élt; kettő Előszálláson, kettő Venyimben.87 A József császár-féle egyházi politika hatására az apátság az előszállási uradalom helységeiben kápolnák, iskolák szervezésébe kezdett. 1784. október 14-én az apátság azt ígérte, hogy Karácsonyszálláson templomot építtet. 1786-ból adatunk van arról, hogy a venyimi káplánság működött.88 Lelkészség volt az újmajori is. 1798-ban Kisvenyimpusztát Ujmajorból pasztorálták, azelőtt az anyaegyház Kishantoson volt. 1799-ben Milassin Miklós püspök Előszállást kivette a kerületi esperes joghatósága alól, azt közvetlenül a fehérvári püspök jurisdictiója (joghatósága) alá helyezte. Az előszállási elemi népiskola Az előszállási elemi népiskoláról adatunk az 1783. évből származik. Az uradalom tartotta fenn az iskolát, két tanítóját fizette. A tanítóknak az uraság három szobából álló házat bocsátott rendelkezésre; a tanterem a három szoba egyikében volt. A 30 iskolás gyermekből 28 volt fiú és 2 lány. Az oktatást a tanítók „a régi német és magfar módszer" szerint végezték. A II. József-féle népösszeírásban a puszta tényleges népessége 425 fő volt. Ez a tíz évvel korábban felvett lakosságszámhoz képest jelentős gyarapodást jelez. A családok száma ekkor 79 volt, amelybe bele kell számítani az uradalmi konvenciósokon túl az alkalmi munkavállalókat, akik az uradalom területén éltek. A lakosok körében döntő számú volt a zsellérség. Iparos, kereskedő, jobbágy a pusztákon nem volt. Nemesi renden 5 személyt tartottak nyilván, ezen kívül még 6 uradalmi tiszt és 2 szerzetespap élt Előszálláson. (A szomszédos Karácsonyszállás lakossága 163 fő volt.)89 A fehérvári ciszterci intézmények: rendház, gimnázium, templom Az 1802-ben visszaállított Szent Benedek-rendnek (bencéseknek) a helytartótanács a pécsi és a fehérvári állami gimnáziumok átvételét ajánlotta fel; a rend azonban nem fogadta el az intézményeket. Ekkor kereste meg a helytartótanács a zirci apátot, hogy a két gimnáziumban vállalják el a tanítást, az intézmények fenntartásáról gondoskodjanak. A zirciek az ajánlatra igent mondtak. Az átvétel ekkor még nem történt meg. 1813. február 9-én a helytartótanács illetékes osztálya közölte a zirci apáttal, hogy az uralkodó megelégedéssel vette tudomásul elhatározását, hogy a fehérvári gimnáziumot átveszi, azt működteti.90 A fehérvári rendházban évek óta katonai éléstár volt, a gimnázium épületében katonaság tartózkodott. A helytartótanács ígérte, hogy az épületeket 1813. október végéig kiürítik.91 1810-ben a helytartótanács értesítette az apátságot, ha elvállalják a fehérvári és a pécsi gimnázium fenntartását és működtetését, akkor a rend által megajánlott vallásalap-hozzájárulási összegből 6 ezer 500 forint befizetésétől eltekint, illetve ezzel csökkentik a rendi hozzájárulási összeget. Közölték a két gimnázium tanszemélyzetének és az intézmény évi fenntartásának költségeit. (Az igazgató fizetése 500, a hittanáré 400, 5 tanáré 2 ezer 500, a gondnoké 100 forint; a tatarozásra évente 200 forintot fordíthatnak.) A fehérvári gimnázium épületének tatarozására 9 ezer forintot adott a helytartótanács a tanulmányi alap pénztárából.92 84 VAJDA szerk. 1896, 418, 421, 423-425. 85 VeML Ap. It. Archivum Vetus. C 860. A. 1778. 86 VeML Ap. It. Archivum Vetus. C 866. A. 1778. 87 VeML Ap. It. Archivum Vetus. C 115. A. 1784. 88 VeML Ap. It. Archivum Vetus. C 1156, 1182. A. 1784, 1786. 89 HORVÁTH 1930, 122-124, 244—245, 248-250.; F ML Nemesi közgyűlés jegyzőkönyve. Acta politica, protestationes F. 1. nr. 10, 16, 17, 19, 106, 169, 180.; Újmajori iskolaügy. 90 VeML Ap. It. Archivum Vetus. E I. k. Hadügyek. A. 1793-1803. 9< VeML Ap. It. Archivum Vetus. C 1746. A. 1813. 92 VeML Ap. It. Archivum Vetus. L 1672 A. 1810.; C 1793 A.1810. 242
