Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. I. rész (1659 - 1825)
Farkas Gábor A %irá apátság előszállást uradalma. 1. réssel 1659-1826. A HEINRICHAUI CISZTERCI APÁTSÁG KEZELÉSÉBEN (1701-1806) Adásvétel, a sziléziai rend berendezkedése Pápán Az alsóausztriai Lilienfeld és a sziléziai Heinrichau apátság 1699-ben megállapodtak a magyarországi Zirc és birtokainak eladásában, illetve megvételében. Az adásvétel elhúzódott, a két apátság nehezen egyezett meg az árban. Lilienfeldnek a pénzre szüksége volt; az apátság épületeit renoválták, bővítették a monostort, Braun apát a nyugati szárnyban könyvtári és rendi levéltári helyiséget alakított ki. A lilienfeldi apátság az ausztriai szerzetesrendek között a legvagyonosabb volt. Az előző apát Braun Zsigmondnak a hivatal átadásakor nagyobb summa pénzt adott, és lelkére kötötte, hogy az összeget monostori építkezésre fordítsa. A beruházás meghaladta az apátság anyagi erejét, a hiányzó pénzt a magyarországi (zirci) birtokok eladásából fedezte. (Megjegyezzük, előzőleg a nagykáptalan az új apát feladatául adta a magyarországi ciszterci rend fejlesztését. Ezt azonban az apát, anyagiak hiányában, nem teljesítette.) A magyarországi fejlesztést a sziléziai apátság, Heinrichau hajtotta végre, amely adásvétellel megszerezte a zirci birtokokat. A sziléziaiak szellemi és anyagi tekintetben olyan fokon álltak, hogy vállalták a Zirccel kapcsolatos anyagi terheket, az újjászervezés feladatait. A sziléziai rend apátja, Calert Henrik nemzetközileg kiemelkedő személyiség volt; tevékenységét a dijoni egyetemes káptalan 1683-ban infúla (püspöksüveg) adományozásával ismerte el, 1694-ben Auersperg Ferdinánd herceg aranykeresztet adományozott kiemelkedő tevékenységéért. Henrik apát 1699-ben, az adásvételi megállapodás létrejöttekor, 18. éve állt a sziléziai rend élén. A Zirccel kapcsolatos tárgyalásokat a két apátság megbízottai Bécsben tartották, s egyik fél sem sietett az adásvételi szerződés megkötésével. Calert apát teljhatalmú megbízottja a perjel, Ábrahám páter volt; lilienfeldet a gazdasági szakértő, Alfonz páter képviselte. A tárgyaló felek az eladási és a vételi árban nehezen egyeztek meg. Alfonz páter 32 ezer forintot kért, Ábrahám páter 30 ezret ígért. Calert apát utasította a perjelt, hogy az adásvétel előtt a zirci birtokokat szemlélje meg, tárgyaljon magyarországi birtokosokkal. A perjel 1699. szeptember 27-én Győrben tájékoztatást kapott birtokjogi szakértőktől; másnap megszemlélte Pápán a rezidenciát, a majort, 29-én Budára utazott, ahol 8 napot töltött. Budáról a bakonyi birtokok megszemlélésére érkezett; október 8-án Polányban járt, másnap visszatért Pápára, és Győr útba ejtésével október 12-én érkezett Bécsbe. A szemleútról terjedelmesebb beszámolót készített az apátnak. Ennek lényege az volt, hogy a zirci birtokok értékesek, 30 ezer forintnál jóval többet érnek. Felsorolta a megszemlélt birtokokat, ezek a következők voltak: Zirc, Olaszfalu, Kovácsberénd, Polány, Koppány, Tevel, Sooly. Venyim, Előszállás, Karácsonyszállás. A birtokokon 1698-ban intenzív gazdálkodás kezdődött, és ez a sziléziai perjel érdeklődését felkeltette. A birtokok mindegyikéről megállapította, hogy' a sziléziai birtokoknál értékesebbek, s javasolta a vásárlást. Calert apát ezer forinttal megtoldotta az eddigi vételi ajánlatot. Az adásvételt a bécsi kormányzat is szorgalmazta; Kolonics Lipót bíboros sürgette a tárgyalások lezárását. Neki felhatalmazása volt az uralkodótól, hogy a magyarországi egyházi javakban önállóan döntsön, kiiktatva a magyar királyi kancelláriát. (A tárgyalás menetébe a magyar kancellária is beavatkozott. Utasította Lilienfeldet, hogy' a Zircet érintő okmányokat adja át Heinrichaunak.) A perjel az új vételári ajánlattal december 1-jén érkezett Bécsbe. A lilienfeldi gazdasági szakértő bemutatta a birtokok élő és holt leltárát, amiből a perjel az egyes birtokok gazdagságáról számszerűleg is meggyőződött. Ábrahám páter a 31 ezer forintos vételi ajánlatot elfogadta. A vagyon átadását és átvételét a szerződésben szabályozták. Pápán a majorban az állatállomány egy része és a majorfelszerelés: 6 igásökör, 6 tehén, 3 tinó, 5 borjú, 30 baromfi, 8 réce, 6 lúd; 1 vasalt kocsi, 1 ökrös szekér, 2 vetőmagtakaró, 1 vasborona, 2 hosszú lánc, 2 kasza, 4 kapa, 2 fúró, 1 sütővas, 3 fejsze átszállt az új tuladonosra. A vagyon másik részét: 1 pár igásökröt 52 forint 30 garasért, 4 lovat 180 forintért, 60 köböl39 búzát 75 forintért, 10 köböl zabot 6 forintért, 10 köböl tönkölyt a sziléziaiak 11 forint 54 garasért megvásárolták. A szerződésben rögzítették, hogy a majorosnak 1700 áprilisáig ki kell adni a konvenciót, 30 köböl gabonát. A sziléziai rend megkapta a vetőmagot, 12 köböl búzát, 10 köböl zabot és 10 köböl tönkölyt. A feleslegessé vált gabonát a majorból a béresek Borsmonostorra, a lilienfeldiek magyarországi birtokára szállították, a rezidencia berendezésével együtt, amely a következőkből állott: kerek asztal, nagy vasalt láda, vasalt kocsi, 2 kisebb asztal, 3 szőny'eg, 4 asztalterítő, 30 konyharuha, 2 zsámoly, 7 szék, 2 rézüst. A leltár elkészítésénél közreműködtek a helyi gazdasági szakemberek: Miletics gazdatiszt és Újvári Ferenc harmincados. A gazdatiszt a megegyezést a két fél között a közelgő tavaszi munkák miatt sürgette. A vételárat, 31 ezer forintot, 1701. május 30-án egy boroszlói kereskedő kifizette Lilienfeldnek. Ezt megelőzőleg, március 25-én, nagypénteken, Bojtos István örsi apát a lilienfeldi apátság nevében átadta a pápai házat, a vagyont a sziléziai apátságnak. Május 1-jén Ábrahám és Vilmos páterek két kocsi holmival érkeztek Pápára. A szerzetesek kocsijait sziléziai telepes családok szekerei kísérték, akiket a páterek Zircre küldtek. Pápán, a ciszterci rezidencia 39 1 köböl = 62 liter. 230
