Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)

Tanulmányok - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. I. rész (1659 - 1825)

Farkas Gábor: A íjra apátság előszállást uradalma. I. rész; 1659-1826.

Előszállást és térségét Zápolya János híveinek, a pécsi püspöknek és testvéreinek (Sulyok Balázs, István és György) adományozta 1537-ben. Az 1540. évi polgárháborúban Ferdinánd csapatai a kunszállásokat felégették. A területet a szarvaskői kapitány, Horváth Ferenc kapta meg, aki a pacifikálásban csapataival részt vett. A török időkben Palotavár kapitányai foglalták el a mezőföldi falvakat, szedték a jövedelmet, a dézsmát Előszállásról is. Értékes adat a XVIII. század első harmadából, amit Előszállásról a forrásokban olvashatunk: „KarácsonyszállástólFöldvárig a határ hossza fél mérföld, szélessége ennél is nagyobb. Fa a puszta határában nincs, vize is alig van, de mostanában két magas gátat emeltek, ezzela vizetfelfogták. Ma a vízmagasság ember nagyságú. Az állatoknak itatóvíz bőven lesz a jövőben. A határban van egy dombhát, ahol sok évtizeddel korábban szőlő termett. Ma ez is kipusztult. Törekedni kell, bog) itt a terület újra szőlőhegy legyen. ”w

Karácsonyi puszták: Karácsonyszállás, Mihályegyháza, Hídőrség, Cseresút, Szentalbert

Nagykarácsony 1952-ben alakult, volt uradalmi puszták egyesítésével: Nagykarácsonyszállás, Kiskarácsonyszállás és Alap község egy részéből.

Karácsonyszállás múltja 1537 óta nyomon követhető, sorsa Leszálláséval és Előszálláséval azonos. A Karácsonyszállás név összetett szó, melynek első tagja a magyarban személynévként használt karácsony ünnep neve. Középkori szokás szerint a nagy ünnepeken született gyermek ezt a nevet kapta. A szállás főnév jelentése: település, lakóhely. Névváltozatok: 1551 és 1559-ben Karachon Zallas, Falu Karácson Zallas; 1685-ben Czçtracsan zplas', 1700-ban Karácson Szplas és Karácsony; 1783-ban Koratsony Szálláspuszta. XVH. századi adat: Karachonmiclos-zalasJ '

Egy 1753. évi iratban olvasható, hogy Karácsonyszállásról gazdag rác ember, Schismany nevű, költözött a határba. „Ez a rác ember gazdaságot rendezett be, lakásul fóldkunyhót épített, az állatok számára istállót és akolt. Ez a gazdaság Karácsonyszállásnak azon a részén volt, ahol mostan Fördős István majorsága feksfk. ” A rác Schismany adta át a majorságot Szekeres Istvánnak, aki a birtokrészre donációt szerzett. Sismány falu a török hódoltság alatt elpusztult, lakossága nem tért vissza.

Lakossági kontinuitás a környék településein sincs, akik Karácsonyszállás múltjára emlékeztek volna. A távolabb fekvő Seregélyes öregjei emlékeztek Sismánra, illetve a falu helyére. 1715-ben seregélyesiek mondották: Sismány falu létezett a török időkben, de elpusztult. Végh Mátyás 1669-ig emlékezett vissza, amikor 15 éves volt. Határozottan állította, tud a sismányi templomhelyről, s illetékeseknek meg is mutatta helyét. (1669-ben seregélyesi jobbágyok menekülő törököket fuvaroztak a Mezőföldön. Ez akkor történt, amikor a török Tapolca mellett vereséget szenvedett. A felnőttek említették gyermekeiknek: „megemlékezhetek róla, hogy itt volt valaha a sismányi falu, melynek is a templomhelye nyilván láthatóképpen meg is látszik.') Sismányt keletről Venyim, délről Karácsonyszállás, nyugatról Lók, északról pedig Hantos birtokok határolták. Egy másik ember is elődjeire hivatkozott: apja 104, nagyanyja 100 éves korában halt el. Tőlük hallotta, hogy a hódoltság idején a hantosi határban kaszáltak, amikor egy Izsák nevű földvári török intette őket, hogy „a keresztárkon túl ne kaszáljanak, mert az már a sismányi határ. ”10 11 12

Venyimi puszták: Kovácspuszta, Szeles, Venyimszőlőhegy, Kisvenyim

Venyim említése 1429-ben fordul elő elsőízben az írott forrásokban. Lakói magyarok voltak, akik a kunok dunántúli betelepítésekor, félve a nomád életmódot folytató nemzetségektől, a Duna mellékére költöztek. A XV. században a székesfehérvári káptalan birtoka volt. Venyim nem került be a két király küzdelme során az eladományozott birtokok közé. A hódoltsági időkben kettős birtokolás érvényesült.

Egy XVIII. század elejei leírás szerint Venyim területén volt Szeles és Kovácspuszta. „ Venyim nagy területen fekszik, nagyobb mint Előszállás és Nagykarácsonyszállás együttvéve. Földje termékeny, bár vízben szűkölködik. Kisvenyim hosszúságban félmérföldnyi, szélessége 2 ágyúlövésnyi. Venyim hosszúkás alakú földterület, mely dél felé szűkül össze.” Egy nyári napon tartott határjárás során a delegáció a területet nem tudta bejárni. Egykor a rácok Venyimért évi 150 forintot fizettek Pápára a földesúmak („a szürke barátoknak”), és adtak még 1 törökszőnyeget. Venyim pusztulásának idejét pontosan tudjuk: 1683-ban következett be, amikor a török sereg Bécs ostromára vonult. A határban az intenzív növénykultúrák (Szőlőhegy) elpusztultak. A hatalmas területen a szomszédos falvak birtokosai legeltettek.13

Pesthy Frigyes 1864. évi gyűjtése szerint a nagyvenyimi határban a legelőn a gazdatiszt kő- és téglafundamentumokat talált, és temetkezőhelyet; s több, földben készített lakhelyet fedezett fel. A nótárius szerint a lakhelyek putrik voltak; az ásatásokat a következő évben, 1865-ben kezdték meg a területen.14

10 KASZA et al. szerk. 1997, 478-480.

11 KISS 1978.

12 KASZA et al. szerk. 1997, 603-604.; FMTÉ 1972, 222-223.

‘3 KASZA et al. szerk. 1997, 611.

14 FMTÉ 1977, 255-256.

222