Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Szücsi Frigyes: Avar kori balták, bárdok, szekercék és fokosok. Baltafélék a 6-8. századi Kárpát-medencében
eredetűek. Egy 6. századra keltezhető T alakú bárd ismert bizánci területről, a gamzigradi nagy' templom területéről.144 A 7. századból Vedrinából (Dalmácia) látott napvilágot egy félhold alakú pengével rendelkező T alakú bárd, ami a publikálója szerint bizánci eredetű.145 A típus 670 előtti keleti párhuzamára a Mala Perescsepina-i leletből Garam Éva hívta fel a figyelmet.146 Egyelőre a párhuzamok kis száma és az anyagvizsgálatok hiánya miatt megválaszolhatatlannak tűnik a kérdés, hogy' miért pont a 7. század utolsó negyedében kezdték temetkezéseikbe helyezni és honnan vették át az avarok ezt a késő antik eredetű formát: nyugatról, keletről vagy éppen a mediterráneumból. Csak a 8. században tűnt fel a T alakú bárdoknak az a változata (8c penge), amelyiknél az éllap alsó része hosszabb, mint a felső (Budapest XII. Vöröskereszt u. 13. sír; Z.sebes/Sebastovce 231. sír). Ez a változat a 9. században megtalálható a Morva-medencében (Boleradice),147 majd a T alakú bárdoknak csak ez a változata jelent meg a honfoglalás korában is (Felsőnyárló/Stína, Karos-Eperjesszög 11/16. sír, Kecel-Vádéi-dűlő, 2. sír),148 mint a honfoglaló magyarok által valószínűleg helyben megismert és átvett fegyverforma.149 A 8b penge eny'hén ívelt és aszimmetrikus változata figyelhető meg a Keszthely-kultúrás Lesencetomaj-Piroskeresz} temető 1. sírjának T alakú fokosbárdján. Amennyiben helyes Müller Róbert keltezése, akkor a 9. században is számolhatunk a T alakú bárd altípussal.150 A Kerepes-Sóderbánya G. sír T alakú fokosbárdja külön figyelmet érdemel, mert a 9. penge-formacsoport egyetlen képviselője. Szélesebb éllappal és rövidebb nyakkal rendelkezik, mint a többi T alakú bárd. Ez alapján már-már egy új típust képviselő „szekercének” tekinthető, azonban — korábbi véleményemmel151 szemben - mégis a T alakú bárdok közé soroltam, a közép és késő avar kori baltafélék ismeretében. Kerepes-Sóderbánya G. sír fokosbárdjának tompára vert éle és csonkagúla alakú foka a fegyverként való alkalmazására utal;152 párhuzamát Kelet-Európábán csak a 9-10. századból találtam meg.153 A trapéz alakú, hangsúlyos éllappal és rövid, keskeny nyakkal rendelkező szekercék csak a honfoglalás korban tűntek fel a Kárpát-medencében.154 Szűcsi Frigyes: Avar kori balták, bárdok, szkénék és fokosok, Baltafélék a 6-8. s%á%adi Kárpát-medencében—Awaren^eitliche Streitäxte und Beile. Äxte im 6—8. Jahrhundert aus dem Karpatenbecken—Axes and hammer axes in the Avarperiod. Axes in the 6—8. century in the Carpathian Basin 7.4. Szekerce típus - eredet, időrend és párhuzamok Mivel jellegzetes 9. századi tárgytípusról van szó, felmerültek a 8. századi megjelenést kétségbe vonó vélemények.155 Az alábbiakban számos példával bizonyítom, hogy a hosszú és magas éllappal (10a pengeforma) ellátott szekerce altípus még a 8. század folyamán kialakult. Az egyik legkorábbi példány Párkány/Ètúrovo 218. sírjából, a szíjvég alapján a 8. század közepe tájára keltezhető,156 de legkésőbb a 8. század utolsó negyedében bizonyosan a földbe került. Ugyancsak korai darab látott napvilágot Komárom-Hajógyár temetőjének 128. sírjából. A temetőt monográfiában feldolgozó Trugly Sándor ezt a temetkezést az öv- és lószerszámveretek alapján a 8. század közepére keltezte (szétbomló indás kerek veret, széthajló levelű virágos palmettával díszített tokos kisszíjvég, arany'ozott csat a csattesten emberábrázolással, valamint a ló fejkantárját díszítő áttört karéjos és kerek bronzlemez veretek).157 Jozef Zábojník 750—780 közé tette a veretek készítésének idejét.158 Mivel a keltező övgarnitúra 20-30 éves férfi melléklete volt, a 14-16 éves kor körüli felövezéssel számolva valószínűtlen a 9. századra való keltezés lehetősége.159 Jozef Zábojník ugyancsak 750 és 780 közé keltezte Pozsonybestferce/Záhorská Bystrica 76. sírját, amiben hosszú és magas ellapú szekerce (10a pengeforma) is rejlett.160 Feltehetően korai Szirák 16. sírjának sokszor hivatkozott hosszú és magas éllapú szekercéje (II./2. tábla).161 A sírból előkerült laposindasorral díszített, kerek végződésű, kétfüles aranyozott szíjvég, az indás 144 QUAST 2012,364-365. 145 MILOSEVIC 1987, 125-126., Tab. 2. i« GARAM 1995, 345. 147 MILOSEVIC 1987, si. 4./9. 148 PETKES 2006, 52.; Révész László fokos alabárdnak nevezi. (RÉVÉSZ 1996, 175.) 149 RÉVÉSZ 1996,178. 150 A temetkezés a temető déli részének késői sírjaihoz tartozik, de ez alapján a 8. század második felére való keltezés sem kizárt. A sír többi melléklete (tőr, kés, bronz karperec, pontkördíszes csondemez, két, egymásba csatolt vaskarika, hurkos végű vastárgy, tűzkő) sajnos nem segít a pontosabb korhatározásban. (MÜLLER Róbert 1992, 276—277.) 151 Ld. SZŰCSI 2012,122. A kerepesi temetőt publikáló Török Gyula szekercének nevezi, és kora avar korinak tartja. (TÖRÖK 1973a, 124.) 152 TÖRÖK 1973a, 124. >53 PLETNYEVA 1981, Ris. 55./60. 154 KOVÁCS 1986b, 236.; PETKES 2006, 22., 34-39. >55 SZŐKE 1992,97-99.; SZŐKE 1994,265. is« SpA II (TOMKA 2000,196.); SS II. (ZÁBOJNÍK 1995, Nr. 67.) 157 TRUGLY 2008, 95., 103-104. Tomka Péter SpA 1 keltezése minden bizonnyal túl korai, de elsőként ő hívta fel rá a figyelmet, hogy ez a sír biztosan 8. századi, beleértve a benne rejlő szekercét. (TOMKA 2000,196.) is» SS III. (ZÁBOJNÍK 1995, Nr. 39.) '59 MEDGYESI 1992,255. 160 SS III. (ZÁBOJNÍK 1995, Nr. 13.) 161 SZŐKE 1992, 98. 132 7T7
