Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Szücsi Frigyes: Avar kori balták, bárdok, szekercék és fokosok. Baltafélék a 6-8. századi Kárpát-medencében
fejnek értékelhető, ha felülnézetben a köpűnél vastagabb (tehát kiszélesedik) vagy azzal nagyjából egyforma vastagságú (legfeljebb kis mértékben szűkül) a fej. Pl. Csákberény-Orondpuszta 369. sír,73 Kunszentmárton.74 2. Betét elhelyezésére alkalmas mélyedés található valamelyik fejvégen. Pl. Székkutas-Kápolnadűlő 349. sír.75 3. Kifejezetten rövid fejek (értsd: fokok): a hosszabbik fej 3,5 cm-nél kisebb, a rövidebbik fej 2,5 cm-nél kisebb. Pl. Kisújszállás-Nagykert,76 Komárom-Hajógyár 98. sír.77 4. Kis átmérőjű nyéllyuk: a nyéllyuk legkisebb és legnagyobb átmérőjének szorzata kisebb, mint 2,4 cm. A kis átmérőjű nyéllyuk csak rövid, 20-40 cm-es nyél használatát teszi lehetővé, ami alapján a hasonló darabokat kalapácsként kell értékelni. Pl. Kölked-Feketekapu B 80. sír,78 Szentes-Kaján 159. sír.79 Kettősfokosnak tekintettem tehát a következő paraméterekkel rendelkező tárgyakat: a hosszabbik fok 3,5 cm-nél, míg a rövidebbik fok 2,5 cm-nél nagyobb, valamint a nyéllyuk leghosszabb és legrövidebb átmérőjének szorzata nagyobb, mint 2,4 cm. A típusra jellemző nyélhosszúságról sajnos nincs adat, mert egy esetben sem sikerült ásatáson a nyélmaradványokat megfigyelni. A viszonylag nagy átmérőjű - pl. a többnyire fegyverként használt fokosbaltákéhoz és szekercékéhez mérhető — nyéllyukak alapján 50-80 cm-es nyél használatát feltételezem. Az általam megadott — kalapácsok és kettősfokosok megkülönböztetését elősegítő jellemzők — alapján határesetnek számít a Kölked-Feketekapu B 204. sírból származó darab.80 Kiss Attila kalapácsként (Hammerj említette a sírleírásban,81 a típus gyakori előfordulása miatt mégis a harci alkalmazását tartotta valószínűbbnek.82 Ssjicsi Frigyes: Avar kori balták, bárdok, s^ekerrék és fokosok, Baltafé/ék a 6—8. századi Kárpát-medencében — Awarenzeitlichc Streitäxte und Beile. Äxte im 6—8. Jahrhundert aus dem Karpatenbecken - Axes and hammer axes in the Avarperiod. Axes in the 6-8. century in the Carpathian Basin 7. A BALTAFÉLE TÍPUSOK EREDETE, IDŐRENDJE ÉS PÁRHUZAMAI A kora avar korból, pontosabban kb. 590-től 650-ig mindössze 43 baltafélét ismerek. További 20 darab a kora és közép avar koron belül pontosabban nem keltezhető. A közép avar kor (650—700) mintegy 50 éve alatt jelentősen nőtt a sírba helyezett baltafélék száma: 97 darabot gyűjtöttem össze. Sajnos elég nagy számban vannak olyan darabok — mintegy 76 darab —, amelyeknél nem dönthető el, hogy a közép vagy7 a késő avar időszakra tehetőek-e. A késő avar korban (700—829) már 170 darabbal számolhatunk, ebből 16 darabnál felmerülhet a 9. század első harmadába való keltezés lehetősége. Az eltelt évek számát is figyelembe véve megállapítható, hogy a közép avar kori temetkezésekben „megszaporodó” baltaféle-mellékletek a késő avar korban is hasonlóan magas arányban fordultak elő. A közép avar koron belül 33 db keltezhető pontosabban: 9 db 650—675 közé, 24 db 675-700 közé. A pontosan keltezhető darabok alacsony száma óvatosságra int, de a nagy' különbség miatt anny'i talán kijelenthető, hogy a közép avar kor második felében (675—700) több baltafélét mellékeltek a temetkezésekbe. A késő avar koron belül 95 db keltezhető pontosabban: 30 db 700—720/730 közé, 26 db 720/730—750/760 közé, 27 db 750/760-780/800 közé, 12 db 780/800-829 közé. Ha ezeket az adatokat reprezentatívnak fogadjuk el a késő avar korra nézve, megállapítható, hogy a 8. század végéig hasonló arányiban kerültek baltafélék a sírokba. A pannoniai térségből ismert több mint ezer 9. századi sírból mindössze nyolc (Garabonc-Ófalu 49. sír;83 Páli- Dombokpuszta (2 db);84 Sopronkőhida-Deicht-dűlő 52;85 Söjtör-Petőfi u. 17. sír;86 Vörs-Papkert B (egynél több baltaféle);87 Zalaszabar-Borjúállás-sziget88 141. sír) baltaféle került elő. Ez azt jelenti, hogy' a sírok mintegy' 0,8%-ából látott napvilágot baltaféle. Ugyanez az arány az avar kori közel 70.000 sírral számolva 0,6-0,7% körűire tehető. A baltafélék sírba helyezésének szokása tehát az arányokat figyelembe véve nem szorult vissza a 9. században, így' a sírleletek alapján nem mondhatjuk, hogy a Karoling-kori pannoniai harcosok kevésbé alkalmazták volna, mint az avar harcosok.89 73 RÁCZ 2009, 8. kép/2., 5. RÁCZ 2009,17. kép/3. 75 B. NAGY 2003, 51. 76 RÁCZ 2009, 8. kép/4. 77 RÁCZ 2009, 75.; TRUGLY 2008, 35., 32. tábk/14. 78 RÁCZ 2009, 8. kép/1. 79 Korek József fokosként írta le, de a kis átmérőjű nyéllyuk miatt valószínűbbnek tartom, hogy kalapács lehetett. (KOREK 1943, 21., XXI. t. 23.) 80 H: 8,4 cm, az egyik szár: 2,9 cm, a másik szár: 2,8 cm, nyéllyuk legkisebb és legnagyobb átmérőjének szorzata: 4. 81 KISS Attila 2001, 91. 82 KISS Attila 2001, 239. 83 SZŐKE 1992, 97-99., 229-230. 84 TOMKA 2000,183. 85 TÖRÖK 1973b, 17., 44. 86 SZŐKE 2011, Abb. 3. 87 ADAM 2002,417^118.; KÖLTŐ-SZENTPÉTERI 1996. 55. kép. 88 Publikálatlan. Müller Róbert ásatása. (SZŐKE 1992, 97.) 89 SZŐKE 1992,97. 127
