Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Szücsi Frigyes: Avar kori balták, bárdok, szekercék és fokosok. Baltafélék a 6-8. századi Kárpát-medencében
monográfiájában a 204. sír kettősfokosához gyűjtötte össze a közép és késő avar kori párhuzamokat.16 Mindezek fényében a kettős fokosok harci alkalmazása mellett érvelt. Az általam a későbbiekben szekercének nevezett típussal Szőke Béla Miklós és Tomka Péter foglalkoztak német nyelvű tanulmányaikban. Ok a korábbi szakirodalmi hagyományokat követvén,17a Bartaxt kifejezést alkalmazták.18 A szóban forgó típus Bofivoj Dostál I. típusának (Bradatice) felel meg.19 A magyar nyelvű szakirodalomban a szekerce, fejsze, szakállas fejsze, szakállas harci balta kifejezések is előfordulnak a típus leírására.20 A felsorolt kutatástörténeti előzmények figyelembevételével a szekerce megnevezést választottam. Természetesen még számos temetőpublikációban21 és fegyverekkel kapcsolatos tanulmányban22 szenteltek némi figyelmet a balta féléknek, de terjedelmi kötöttségek miatt a kutatástörténet fő tendenciáinak bemutatására törekedtem, az általam legfontosabbnak tartott írások kiemelésével. Említést érdemel, hogy az avar kori baltaféléket közlő vagy elemző szakirodalomban mindössze egyeden (!) esetben találkoztam a tömegre vonatkozó adattal,23 így e tekintetben a saját méréseimből tudtam következtetéseket levonni. Szűcsi Frigyes: Avar kori balták, bárdok, szkénék és fokosok. Baltafélék a 6—8. századi Kárpát-medencében—Awarenzeitliche Streitäxte und Bálé. Äxte im 6—8. Jahrhundert aus dem Karpatenbecken — Axes and hammer axes in the Avarperiod. Axes in the 6—8. century in the Carpathian Basin 3. ÍROTT FORRÁSOK Az avarok és segédcsapataik baltaféléiről mindössze egyetlen forrás tesz említést: a bizánci kútfők közül a Miracula S. Demetrii című Szent Demeter-legenda ír a fejszék szerszámként való használatáról.24 A forrásban Thesszaloniki ostroma leírásakor tűnnek fel a falakat rongáló avar hadak fejszéi (,...s alapítót emelörudakkal és fejszékkel ugyancsak megrongálták.”).25 Maurikios császár (582-602) hadászati kézikönyvében — a Strategiconban — a bizánci hadsereg számára szükséges felszerelések között sorolta fel a baltákat és a fejszéket.26 Az írott forrásokból tehát csak a szerszámként való használatról szerezhetünk tudomást. 4. AZ ELEMZÉS MÓDSZERE Az avar kori baltafélék vizsgálata során nehézséget jelentett, hogy nincs két teljesen egyforma darab, mert mindegyük egy kovács egyedi terméke. Ennek ellenére megfigyelhetők a csoportosítást előseg'tő formai jegyek. Ennél a tárgytípusnál tipológia kidolgozására korlátozott mértékben volt lehetőség,27 legtöbbször csak osztályozást (Klassifikation) lehetett elvégezni. Osztályozás alatt a jelenségek hasonlóságaik alapján való csoportokba rendezését értem.28 A baltafélék egyes részeinek formai jegyek alapján való csoportosítását követően, azok kombinációjából hoztam létre típusokat, mert a baltaféléket pengéből, köpűből és — adott esetben — fokból álló egységnek tekintettem.29 Az ily módon létrehozott kombinációs típusokat a legjellemzőbb formai jegyek alapján bontottam altípusokra és szükség szerint csoportokra. 16 4 közép avar kori (Boly 3. sír, Komárom-1 lajógyár 38. sír (?), Zséjy/Zetovce 170. sír, 616. sír) és 4 késő avar kori (Nemesvölgy / Edelstat, Alsógellér/Hotian 598. sír, Szentes-Kaján 159. sír, Verbásyj Vrbas 118. sír) párhuzamot gyűjtött össze. (KISS Attila 2001, 239.) 17 Jan Eisnernél is Bartaxt. (EISNF.R 1952, 401.) 18 SZŐKE 1992, 97-98.; TOMKA 2000,183. 19 DOSTÁL 1966, 69-71., Obr. 15. 20 Török Gyula a sopronkőhidai temetőt feldolgozó monográfiájában a szekerce, fejsze és szakállas fejsze kifejezéseket egyaránt alkalmazta. (TÖRÖK 1973b, 44.) Szőke Béla Miklós magyar nyelvű tanulmányában szakállas harci baltának; Tragly Sándor szekercének nevezte. (SZŐKE 1994, 264.; TRUGLY 2008, 55.) Bódy Tamás szakdolgozatában egy általa alkotott új kifejezés a „félszekerce” használatát javasolta. (BÓDY 2010, 9.) 21 Pl. KOVR1G 1963,142.; CILINSKA 1966, 186-187.; CILINSKA 1973,24.; GARAM 1995, 345., 349. 22 Pl. KISS Attila 1962. 21 KISS Gábor 1996, 109. 24 SZÁDECZKY-KARDOSS 1992, 83-85. 25 SZÁDECZKY-KARDOSS 1992, 115. Bódy Tamásnak tartozom köszönettel azért, hogy erre a részletre felhívta a figyelmem. 26 Maurikios, Strategicon, XII. 6., 5. 27 EGGERT 2008,198-200. 28 EGGERT 2008,123. 29 A módszerhez Id. GEIBIG 1991; EGGERT 2008,134. 115
