Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 41. (Székesfehérvár, 2012)
Tanulmányok - Petkes Zsolt: Honfoglalás és kora Árpád-kori soros és templom körüli temetők sírleleteinek katasztere Fejér megyében
Alba Regia 41. (2012) VIII. h. jelképes lovastemetkezés Leletanyag leltári szánta: SzIKM ltsz 79.33.1—6. Antropológiai anyag leltári szarna: SzIKM Ant. ltsz 70.62.1. Irodalom: KRALOVÁNSZKY 1966a, 68.; KRALOVÁNSZKY 1967b, 229.; KRALOVÁNSZKY 1968a, 249-251.; KOVÁCS 1989, 60. Adattár: SzIKM Adattár 710.; MNM Adattár XXIII. 328/1966. 54. SZÉKESFEHÉRVÁR-ATTILA UTCA 23., szórvány: 1934-ban a Székesfehérvár belterületén található Attila utcából Aba Sámuel két helyen ádyukasztott ezüstérmét adták át a székesfehérvári múzeumnak, a lelőhelyen embercsontok is kerültek elő, így feltételezhetően az érme is a temetkezésekhez köthető. Ugyanerről a lelőhelyről korábban egy V. László-aranyforintot szolgáltattak be. Leletek: VII. Aba Sámuel (1041-1044) [H 7]-érme Leletanyag leltári szarna: SzIKM ltsz 399/1934. Irodalom: FEHÉR-ÉRY-KRALOVÁNSZKY 1962, 70. 970. MAROSI 1934b, 97. 55. SZÉKESFEHÉRVÁR-DEMKÓHEGY: 1878-ban került feltárásra az első ismert sír a Székesfehérvártól DNy-ra fekvő Demkóhegyen, azonban már korábban is dúlhattak szét temetkezéseket a területen. 1892-ben újabb 4-5 sírt találtak a Demkóhegy DK-i oldalán, amit először egy, majd további két sír feltárása követett. Lichtneckert József felhívta a figyelmet arra, hogy ebben az időszakban több sír is napvilágot látott a homokbányában, melyek közül négyet személyesen figyelhetett meg. Ezt követően 1893-ban egy, 1902-ben huszonegy, 1903-ban pedig kilenc sírt tárt fel Lichtneckert a Demkóhegyen. 1905-ben a Magyar Nemzeti Múzeumba, majd 1912-ben a székesfehérvári múzeumba kerültek újabb tárgyak a demkóhegyi homokbányából, majd 1927-ben és 1929-ben emberi koponyákat szolgáltattak be a Szent István Király Múzeum részére. A lelőhely korszerű feldolgozását Bakay Kornél végezte el 1966-ban, véleménye szerint a székesfehérvár-demkóhegyi temető megközelítően 150 sírt tartalmazhatott, használatának idejét pedig 950—1020/30 közé helyezte. Bakay Kornél szerint a demkóhegyi és az 1892-ben Maroshegy I. név alatt ismertté vált sírok egy temető részét alkothatták. E feltételezés korábban már Lichtneckert József munkájában is felmerült, azonban ezt, a két temetőt elválasztó természeti adottságok miatt elvetette. Leletek: I. a. balta e. S vagy T2 típusú kétélű kard, kardkoptató g. rombusz alakú nyílcsúcsok, levél alakú nyílcsúcs k. szablyamarkolatú kard l. tegezvasalás m. D alakú hevedercsat, téglalap alakú hevedercsat n. körte alakú kengyelpár; trapéz alakú, korongos szárú kengyelpár s. csikózabla II. n. vaskések z. vödörful III. a. gömb alakú, öntött bronz fülesgombok; gomba alakú, öntött bronz fülesgombok i. I.a. típusú aranyozott ezüst, csüngős ingnyakdíszveretek; I.i. típusú aranyozott ezüst, csüngős ingnyakdíszveretek j. aranyozott ezüst, csüngős kaftándíszveretek 1. aranyozott ezüst, női övveretek; ezüst, női övveretek IV. c. kauri csigák e. gömb alakú csörgők, körte alakú csörgő h. gömbsorcsüngős fülbevalópár; díszített, félhold alakú fülbevaló 91
