Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 41. (Székesfehérvár, 2012)
Tanulmányok - Petkes Zsolt: Honfoglalás és kora Árpád-kori soros és templom körüli temetők sírleleteinek katasztere Fejér megyében
Alba Regia 41. (2012) IV. c. kauri csigák f. álfiligrános, karéjo2ott aljú, félhold alakú csüngő h. lemezgömbcsüngős fülbevaló i. hordó alakú gyöngyök, karika alakú gyöngyök, gerezdek gyöngyök, nagy szemesgyöngyök, kis szemesgyöngyök, rúdgyöngyök j. egymásra hajló végű bronz pántgyűrű, hegyesedő végű bronz huzalgyűrűk k. hajfonatdíszkorong, geometrikus díszítésű hajfonatdíszkorong m. nyitott bronzkarikák, nyitott bronzkarika gyönggyel, S végű ezüstkarikák, S végű bronzkarikák n. vas huzalkarperec, elhegyesedő végű huzalkarperec, lemezkarperecek o. láncocska V. a. állatcsont b. lósírok d. fazék l. tojások VI. bronzkarikák VIII. h. jelképes lovastemetkezés Uletanyag leltári szánta: SzIKM ltsz 61.188.1-221.2.; SzIKM ltsz 61.223.1-224.1.; SzIKM ltsz 61.252.1-254.1.; SzIKM ltsz 61.266.1. Antropológiai anyag leltári szánta: SzIKM Ant. ltsz 70.49.1—100. Irodalom: KRALOVÁNSZKY 1962c, 57-58.; KRALOVÁNSZKY 1962d, 266.; KRALOVÁNSZKY 1964, 171-184.; KRALOVÁNSZKY 1965a, 89-99.; K. ÉRY 1968, 93-147.; KRALOVÁNSZKY 1985, 360-374. Adattár: SzIKM Adattár 487—88.; SzIKM Adattár 4356—62/87.; SzIKM Adattár 5074/88. Névvariáció: Sárbogárd-Forrás-dűlő 46. SÁROSD-HOMOKBÁNYA I, szórvány: 1962-ben a község belterületének D-i határán található, kelta lelőhelyként ismert homokbányából egy ezüstkarika került a Szent István Király Múzeum gyűjteményébe. Keszi Tamás véleménye szerint elképzelhető, hogy a lelet valójában a Sárosd-Kertali-domb lelőhelyről származik, mely a raktározás során keveredhetett a Homokbánya leletanyagához. Ideietek: IV. m. S végű ezüstkarika Leletanyag leltári szarna: SzIKM ltsz 62.74.5. Irodalom: HATHÁZI 2004, 213, 4; HATHÁZI 2005,116. 4. Adattár: SzIKM Adattár 501.; MNM Adattár I. 33/1963. 47. SÁROSD-KERTALI-DOMB: 1934-ben esőzést követően embercsontokat mosott ki a víz Sárosd belterületének ÉK-i peremén, a Kert utca végén található disznólegelőn. Erről értesülve Marosi Arnold kiszállt a helyszínre, és ott 15, kora Árpád-kori sírt mentett meg. A lelőhely további pusztulása miatt újabb leletmentő és egyben hitelesítő ásatást végzett 1989 és 1992 között Fülöp Gyula és Hatházi Gábor, melynek során további 44, késő avar-kori (16., 17., 18., 19., 21., 32. sír), illetve a 10. század második felére keltezhető sírokat tártak fel. A Marosi Arnold által ásott szelvények körvonalai még 55 évvel később is kivehetőek voltak, így a két ásatási területet egy összesítő térképen lehetett ábrázolni. A feltárások során sikerült a temető Ny-i, E-i és K-i kiterjedését tisztázni, azonban a temető központja a feltárt területtől D-re helyezkedik el. Az előkerült temetkezések között magas számban találhatók mellékletes sírok, valamint a sírok egy részénél a koporsó használata volt megfigyelhető. Leletek: I. r. S alakú, sima lyukvédő nyeregveret II. f. csiholó 87
