Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 41. (Székesfehérvár, 2012)
Tanulmányok - Petkes Zsolt: Honfoglalás és kora Árpád-kori soros és templom körüli temetők sírleleteinek katasztere Fejér megyében
Retkes Zsolt: Honfoglalás és kora Árpád-kori soros és templom körüli temetők sírleleteinek katasztere Fejér megyében KATASZTER 1. ADONY-ÉLESHEGY: 1936 tavaszán Major József adonyi szőlősgazda egy bronztőrt és egy Árpád-kori „fülönfüggőt” ajándékozott a Magyar Nemzeti Múzeumnak, melyek éleshegyi szőlőjéből származtak. A leletbejelentést követő próbaásatás során egy 11—12. századi temető négy sírját és bronzkori objektumokat tártak fel. A négy sír közül három nem tartalmazott mellékletet, míg a negyedik sírból egy bronz karikagyűrű került elő. Feletek: IV. h. „fülönfüggő” j. bronz karikagyűrű Feletanyag leltári száma: MNM ltsz 38/1936. A Magyar Nemzeti Múzeum honfoglalás kori gyűjteményében csak a bronz karikagyűrű található meg. Irodalom: FEHÉR-ÉRY-KRALOVÁNSZKY 1962, 20. 7. Adattár: MNM Adattár 46. A. I. 2. ADONY, szórvány: 1936-ban, feltételezhetően az adony-éleshegyi leletmentéshez kapcsolódóan egy kerek bronzkarika és egy bronzcsörgő került a Nemzeti Múzeum munkatársainak birtokába. A beszolgáltatott tárgyak lelőhelyét nem ismerjük, azonban a kapcsolatuk nem zárható ki az éleshegyi temetővel. Feletek: IV. e. gömb alakú bronzcsörgő m. bronzkarika Feletanyag leltári száma: MNM ltsz 7/1936. a—b. Irodalom: FEHÉR-ÉRY-KRALOVÁNSZKY 1962, 20. 8. 3. ALAP-TAVASZ-MAJOR: Az alap-tavasz-majori temető első sírjait az 1930-as években fakitermelés során bolygatták meg. 1959-ben az alapi tsz területén homokbányát nyitottak, a homokkitermelés közben sírokat dúltak fel, melyek közül egy S végű karikát tartalmazó sírt mentettek meg az alapi falumúzeum munkatársai (1. sír), a leletmentés során további négy, melléklet nélküli temetkezés került feltárásra (2—5. sír). A bánya folyamatos használata az elkövetkező években több feltárást eredményezett, így 1960-ban Rosner Gyula egy S végű karikát tartalmazó sírt (6. sír) mentett meg, 1961-ban Kralovánszky Alán lócsontokat gyűjtött össze, és két csaknem teljesen elpusztított kutyasírt tárt fel a homokbánya területén. Kralovánszky Alán jelentésében említést tett egy, a községben terjedő szóbeszédről, mely szerint az egyik sírból egy „tenyérnyi ezüstkorong” került elő. Véleménye szerint 1961-ig a bányászat során legalább 100 sírt pusztítottak el. 1963-ban Gémes Balázs 105 sírt (7-111. sír),44 1964-ban pedig újabb 38 sírt (112-149. sír) tárt fel. 1965-ben bányászat során további sírokat pusztítottak el, melyek közül 17 sírnak a helyét sikerült azonosítani (150—166. sír), valamint a leletanyaguk egy részét összegyűjteni a munkásoktól. 1966-ban a bánya nyugati szélén két, fegyvereket és lószerszámokat tartalmazó kora avar sír került feltárásra. A feltárt 168 sír között néhány avar korra keltezhető (86, 149,164, 167, 168. sír) temetkezés is található. Az Árpád-kori temető nem tekinthető teljesen feltártnak, az időben és térben rendszertelenül folytatott homokbányászat súlyosan károsította a lelőhelyet. A temető E-i irányba fiatalodik, ezt a temetőtöredéket III. Bélaérmek keltezik. A temetkezések egy soros temető részét alkották,45 mely a leletek alapján all. századtól a 12. század végéig lehetett használatban.46 Feletek: II. f. csiholóvas (?) n. vaskések (?), vaskések 44 Gémes Balázs a Régészeti Füzetekbe leadott jelentésében 104 sír feltárásáról számol be, azonban később, a leltározás során a korábbi hat feltárt sírt figyelembe véve a sírok számozása 7-től 111-ig lett kiadva. Mára már nem állapítható meg pontosan, hogy a sírok számát az ásatáson vagy a későbbi leltározás folyamán számolták-e el, vagy később új sírszámot iktattak-e a temető rendszerébe. 45 A temetőtöredék feltárását hét év alatt négy' régész végezte, egyikük sem figyelt meg és jegyzett fel templomra utaló jelenségeket a területen. Továbbá a temetőtöredék egyrétegű, egymást metsző sírok alig néhány esetben fordultak elő. 46 A temető feltárása és az azt követő leltározás során a sírok számozása és a leletanyag összekeveredett, és napjainkra már szinte teljesen kibogozhatatlanná vált. A tárgyak egy' része az elmúlt időszakban elpusztult vagy elkeveredett. A temetőről Gémes Balázs készített temetőtérképet, mely már szintén elveszett. A csaknem átláthatadanul összekeveredett leletanyagnak a lehetőségekhez mért rendezése Keszi Tamás munkájának köszönhető. 72