Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 41. (Székesfehérvár, 2012)

Tanulmányok - Petkes Zsolt: Honfoglalás és kora Árpád-kori soros és templom körüli temetők sírleleteinek katasztere Fejér megyében

Retkes Zsolt: Honfoglalás és kora Árpád-kori soros és templom körüli temetők sírleleteinek katasztere Fejér megyében

KATASZTER

1. ADONY-ÉLESHEGY: 1936 tavaszán Major József adonyi szőlősgazda egy bronztőrt és egy Árpád-kori „fülönfüggőt” ajándékozott a Magyar Nemzeti Múzeumnak, melyek éleshegyi szőlőjéből származtak. A leletbejelentést követő próbaásatás során egy 11—12. századi temető négy sírját és bronzkori objektumokat tártak fel. A négy sír közül három nem tartalmazott mellékletet, míg a negyedik sírból egy bronz karikagyűrű került elő.

Feletek:

IV.

h. „fülönfüggő” j. bronz karikagyűrű

Feletanyag leltári száma: MNM ltsz 38/1936. A Magyar Nemzeti Múzeum honfoglalás kori gyűjteményében csak a bronz karikagyűrű található meg.

Irodalom: FEHÉR-ÉRY-KRALOVÁNSZKY 1962, 20. 7.

Adattár: MNM Adattár 46. A. I.

2. ADONY, szórvány: 1936-ban, feltételezhetően az adony-éleshegyi leletmentéshez kapcsolódóan egy kerek bronzkarika és egy bronzcsörgő került a Nemzeti Múzeum munkatársainak birtokába. A beszolgáltatott tárgyak lelőhelyét nem ismerjük, azonban a kapcsolatuk nem zárható ki az éleshegyi temetővel.

Feletek:

IV.

e. gömb alakú bronzcsörgő

m. bronzkarika

Feletanyag leltári száma: MNM ltsz 7/1936. a—b.

Irodalom: FEHÉR-ÉRY-KRALOVÁNSZKY 1962, 20. 8.

3. ALAP-TAVASZ-MAJOR: Az alap-tavasz-majori temető első sírjait az 1930-as években fakitermelés során bolygatták meg. 1959-ben az alapi tsz területén homokbányát nyitottak, a homokkitermelés közben sírokat dúltak fel, melyek közül egy S végű karikát tartalmazó sírt mentettek meg az alapi falumúzeum munkatársai (1. sír), a leletmentés során további négy, melléklet nélküli temetkezés került feltárásra (2—5. sír). A bánya folyamatos használata az elkövetkező években több feltárást eredményezett, így 1960-ban Rosner Gyula egy S végű karikát tartalmazó sírt (6. sír) mentett meg, 1961-ban Kralovánszky Alán lócsontokat gyűjtött össze, és két csaknem teljesen elpusztított kutyasírt tárt fel a homokbánya területén. Kralovánszky Alán jelentésében említést tett egy, a községben terjedő szóbeszédről, mely szerint az egyik sírból egy „tenyérnyi ezüstkorong” került elő. Véleménye szerint 1961-ig a bányászat során legalább 100 sírt pusztítottak el. 1963-ban Gémes Balázs 105 sírt (7-111. sír),44 1964-ban pedig újabb 38 sírt (112-149. sír) tárt fel. 1965-ben bányászat során további sírokat pusztítottak el, melyek közül 17 sírnak a helyét sikerült azonosítani (150—166. sír), valamint a leletanyaguk egy részét összegyűjteni a munkásoktól. 1966-ban a bánya nyugati szélén két, fegyvereket és lószerszámokat tartalmazó kora avar sír került feltárásra. A feltárt 168 sír között néhány avar korra keltezhető (86, 149,164, 167, 168. sír) temetkezés is található.

Az Árpád-kori temető nem tekinthető teljesen feltártnak, az időben és térben rendszertelenül folytatott homokbányászat súlyosan károsította a lelőhelyet. A temető E-i irányba fiatalodik, ezt a temetőtöredéket III. Bélaérmek keltezik. A temetkezések egy soros temető részét alkották,45 mely a leletek alapján all. századtól a 12. század végéig lehetett használatban.46 Feletek:

II.

f. csiholóvas (?)

n. vaskések (?), vaskések

44 Gémes Balázs a Régészeti Füzetekbe leadott jelentésében 104 sír feltárásáról számol be, azonban később, a leltározás során a korábbi hat feltárt sírt figyelembe véve a sírok számozása 7-től 111-ig lett kiadva. Mára már nem állapítható meg pontosan, hogy a sírok számát az ásatáson vagy a későbbi leltározás folyamán számolták-e el, vagy később új sírszámot iktattak-e a temető rendszerébe.

45 A temetőtöredék feltárását hét év alatt négy' régész végezte, egyikük sem figyelt meg és jegyzett fel templomra utaló jelenségeket a területen. Továbbá a temetőtöredék egyrétegű, egymást metsző sírok alig néhány esetben fordultak elő.

46 A temető feltárása és az azt követő leltározás során a sírok számozása és a leletanyag összekeveredett, és napjainkra már szinte teljesen kibogozhatatlanná vált. A tárgyak egy' része az elmúlt időszakban elpusztult vagy elkeveredett. A temetőről Gémes Balázs készített temetőtérképet, mely már szintén elveszett. A csaknem átláthatadanul összekeveredett leletanyagnak a lehetőségekhez mért rendezése Keszi Tamás munkájának köszönhető.

72