Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 41. (Székesfehérvár, 2012)
Tanulmányok - Petkes Zsolt: Honfoglalás és kora Árpád-kori soros és templom körüli temetők sírleleteinek katasztere Fejér megyében
Alba Regia 41. (2012) PETKES ZSOLT HONFOGLALÁS ÉS KORA ÁRPÁD-KORI SOROS ÉS TEMPLOM KÖRÜLI TEMETŐK SÍRLELETEINEK KATASZTERE FEJÉR MEGYÉBEN A honfoglalás és kora Árpád-kori lelőhelyek összegyűjtésének és rendszerezésének igénye a kutatás kezdeteitől megfigyelhető. Először Nyáry Jenő a piliny-leshegyi leletek kapcsán gyűjtötte fel az addig ismert leletanyagot,1 majd az első összefoglaló munka Pulszky Ferenc* 2 tollából született 1878-ban,3 melyben 18, a korszakba tartozó lelőhelyet sorolt fel. Ezt a tanulmányt nemsokára újabbak követték,4 melyek elkészültéhez a millecentenáriumi ünnepségek közeledte nagyban hozzájárult.5 A fokozatosan növekedő emlékanyag és a vidéki Magyarországon kialakuló és megerősödő szakértő vagy műkedvelő közönség elősegítette a gyűjtést, a különböző, elsősorban területi szempontok alapján való összegzést és közzétételt. A vizsgált területek a legtöbb esetben a korszak jó körülhatárolható közigazgatási egységeivel, a vármegyékkel vagy egyes tájegységekkel estek egybe.6 Az 1950-es évektől jelentek meg a különböző városok7 és megyék,8 majd később kisebb települések9 történetét bemutató munkák, melyekben helyet kapott a kül- és belterületen előkerült régészeti emlékek bemutatása is. 1962-ben került kiadásra a legjelentősebb összegző munka, a Közép-Duna-völgy honfoglalás és kora Árpád-kori sírleleteinek katasztere,10 * mely áttekintést kívánt adni a Kárpát-medence teljes területéről. Bár maga a kataszter számos hibát tartalmazott,11 azonban máig megkerülhetetlen a kutatók számára. 1978-ban jelent meg Bakay Kornélnak az Ipolymente honfoglalás és kora Árpád-kori temetőit bemutató munkája,12 mely a korpuszsorozat előfutárának is tekinthető. A korszak modern kutatásának egyik fontos állomása az 1983-ban elinduló, a 10—11. századi temetők leletanyagát bemutató korpusz megszületése volt. A sorozat célja a kiválasztott területen található sír- és kincsleletek tudományos igényű következetes bemutatása volt, hozzáférhetővé téve a leletanyagot minden kutató számára.13 Ez a törekvés azonban hosszú ideig nem talált folytatásra, egészen 1996-ig, a sorozat újjáéledéséig.14 Egy korpuszkötet elkészítése rendkívül sok munkát igényel, valamint elkészítését rengeteg különböző probléma nehezíti, így a kötetek megszületéséig, illetve azok megszületésének elősegítéséhez a területi kataszterek elkészítése nyújthat segítséget. Ennek jegyében született Odor János Gábor munkája, aki elkészítette a Tolna megyei honfoglalás és kora Árpád-kori sírleletek kataszterét.15 Fejér megye 10—12. századi sír- és kincsleleteit összefoglaló kataszter elkészítéséhez hasonló okok vezettek, mint amelyek a Tolna megyei kataszter összeállítása során Odor János Gábort. A Fejér megyei korpuszkötet „a közeljövőben feltételezhetően nem jelenik me£’,16 így szükséges a vizsgált terület honfoglalás és kora Árpád-korának jobb megismerése érdekében a kataszter közreadása. ' NYÁRY 1873,16-24. 2 KOREK 1988, 44-46.; SZILÁGYI 1995, 913-918.; SZILÁGYI 1997,24-36,132-146.; LANGÓ 2007, 78-83. 3 PULSZKY 1878a, 57-66.; PULSZKY 1878b, 223-224. 4 PULSZKY 1891.; HAMPEL 1896.; HAMPEL 1897.; HAMPEL 1900.; HAMPEL 1905.; HAMPEL 1907.; HAMPEL 1908. 5 BÓNA 1997, 345-362.; LANGÓ 2005, 175-340. « NAGY 1892, 299-315; WOSINSKY 1896; DÓKUS 1900, 39-61; NAGY 1913, 268-275; JÓSA 1914, 169-184. 7 DIENES 1961, 95-204; DIENES 1965,136-174; FÜLÖP 1989, 9-17; BÓNA 1997. «DIENES 1986, 92-114. ’ HATHÁZI 1994, 12-49. 10 FEHÉR-ÉRY-KRALOVÁNSZKY 1962. » DIENES 1964,134-139. '2 BAKAY 1978. '3 KISS 1983. 14 RÉVÉSZ 1996a; KISS 2000; NEPPER 2002,1—II; ISTVÁNOVITS 2003; RÉVÉSZ 2008. '5 ODOR 1999,151-173. 16 ODOR 1999,151. 67
