Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 41. (Székesfehérvár, 2012)
Tanulmányok - Hári Gyula: Létesítménynevek és a régészet
Alba Regia 41. (2012) Kozma: 1753—1759 k. : „Teleket a^on mostis extaló Templom Ruderai bi^onyétyák” [Ko l.70]); sokszor templomromokról van szó, amelyeket elhagynak, vagy alapjaikat felhasználva újjáépítenek, vagy a közelében emelnek új templomot a 18. században. Ezek a létesítmények s a rájuk vonatkozó adatok a középkori településtörténet kiemelkedő forrásai. (A sort ugyan folytathatnám, de most nem az a célom, hogy a minden egyes csoporthoz tartozó példákat kimerítően részletezzem.) Mező András Kincsesbányához kapcsolja feltételesen az általa vizsgált középkori Szent Péter titulusú templomok egyikét (1430: par. eccl S. Petri de Conches71). A sejtés igazát (vagyis, hogy a területen a középkori templomos helyek ismeretében - melyeknek neve fennmaradt, és helyét is azonosíthatjuk — és azok mellett lokalizálható-e az adat) írott források hiányában a régészet eredményei tudnák igazolni. 5. Lakás céljául szolgáló épületek A régi korok kifejezetten ezt a feladatot ellátó épületeire a helynevek kevesebb támpontot nyújtanak. Különösebben csak a nagyobb épületeknek vagy településeken kívül az épületcsoportoknak (úgymint a tanyáknak) lehet — a név korából kifolyólag — ilyen hasznosításuk (vö. a szállások kérdését), de az ilyen fajta épületekre jelentéktelen az írásos anyag. (Egy-két, valamikor lakóépületként használt építmény a névadás, a névadók és névhasználók számára már a romként jelentkező létesítmények közt van jelen. A középkori eredetű, városokon kívüli nagy lakóépületek funkciója és így minősítése nem tisztán lakás célú (a védelmi szerep is erős). 6. Közlekedési eszközök állomásai és megállói Egyelőre még kiesnek a régészet érdeklődéséből, de megjósolható, hogy idővel esedeg, csakúgy, mint a vasútvonalak egyes jellegzetességeit, a régészet lesz kénytelen pótolni az ismereteinkben keletkező réseket. 7. Temetkezési helyek Helynevek jelölhetik meg későbbi korokban is a korábbi századok (a középkor) temetőit. A templomoknál már idézett magyaralmási cinterem mellett ilyen adat Sőréden: 1865: „...a dombot... annak tetején, négyszög alakban levő árkot régi temetőnek nevelik, s még most is sírok nyomait mutatja...” (S 4.72). Sajátos temetkezési típusok a tömegsírok, magányos sírok és temetkezési helyek. Kristó Gyula az Árpád-kori, az oklevelek által a határban említett magányos sírok kérdését járja körül történeti-kronológiai szempontból. Alakilag három típusról beszél {Leánysír, Pogány sír és személynév + sír latin szerkezete: Beque sírja). Az első és harmadik típusú megnevezés az oklevél keletkezéséhez közeli időpontba tehető temetést sejtet. A Pogánysír-félék kapcsán felveti, hogy a kereszténység felvétele utáni pogány magyar temetkezéseket is meghatározhatnak.73 Balassa Iván A magyar falvak temetői című könyvében rövid fejezetet szentel a temetőkön kívül fekvő síroknak. Földrajzi nevekkel szemlélteti (s ezáltal a névadás motivációira is hiteles magyarázatot ad) az ilyen temetkezések körülményeit, indítékait: Szjpleánysírja, Hányás, Tatártemetés, Tót Balázs temetése, Szamártemetés stb.74 A Bakonykútinak és Gúttamásinak nem véletlenül a határvonalán fekvő Koldustemetés (1759 u., Kú 54., Ta 91.75) a társadalomból kirekesztett személy sírját rejti. Feltehetően az 1601 körüli sárréti hadműveletekkel függhet össze Fehérvárcsurgó határában a Gajához közel a magyar katonák tömegsírjára utaló Hajdutemetés helynév (Csu 526., Kb 89.76). Ugyanez a névalak jelezheti Pákozdon az 1593-as első pákozdi csata magyar halottjainak nyugvóhelyét is. (A Jancsár-völgy földrajzi név esetleg a török tömegsírral állhat összefüggésben77). Fehérvárcsurgón a temető egy darabjának Dög-gödör a neve (Csu 109.78 79 80). Egy 19. századi feljegyzés a következőket mondja: 1863: Sspbies^ki által Becs alatt szétvert török tábor... egy része... Csurgón telepedett le, hol köröttük a hagymaz (typhus) kiütvén sok s%á% vándorolt Mahomed ölébe, tetemeik a% itteni reformált temetőbe ásott nagy árkokba takaríttattak, mely árkok nyomai máig is észrevehetők. ’V9 Kérdés, hogy tényleg törökök fekszenek-e itt. A honfoglalás előtti sírhalmokat gyakran hívják Kunhalmoknak10. Erre találunk példát Fehérvárcsurgón az Eresztvény nevű erdő kilenc hallstatti (kora 70 Magyar Országos Levéltár Esterházy család csákvári levéltára P 185, 16. fasc. Nr. 19. 71 MEZŐ 1998, 117 72 SZASZINEK 1865, 190 73 KRISTÓ 1981 74 BALASSA 1989,14-15 73 HÁRI 2002, 2. 45,145 76 HÁRI 2002, 2. 127,196 77 HÁRI 2001, 19 78 HÁRI 2002, 2. 93 79 ZÁCH 1863,108-109 80 Torma István eg)' újabb dolgozatában — Zoltai Lajos egy 1938-as könyvére is hivatkozva (ZOLTAI 1938) — a Tiszántúl középső részén 35
