Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 41. (Székesfehérvár, 2012)
Tanulmányok - Hári Gyula: Létesítménynevek és a régészet
Alba Regia 41. (2012) HÁRI GYULA LÉTESÍTMÉNYNEVEK ÉS A RÉGÉSZET (ADALÉKOK ÉS TIPOLÓGIA AZ EGYKORI MÓRI JÁRÁS HELYNEVEINEK TÜKRÉBEN) Különösen a letelepedett kultúrák életében játszanak fontos szerepet a különböző, helyhez kötött és helyhez köthető objektumok, létesítmények. Funkcionálisan az emberi közösségek, társadalmak sokféle igényének kielégítésére szolgálnak. A társadalmak, a gazdasági élet, művelődés változásával, specifikálódásuk folytán a bennünket körülvevő létesítmények számukban és típusaikban gyarapodnak, ugyanakkor a sokrétű változásokhoz alkalmazkodva újabb építményfajták is megjelenhetnek, illetőleg az objektumtípusok előfordulási gyakoriságát szemlélve a történeti korokban hangsúlyeltolódások mehetnek végbe. Vizsgálódásaim középpontjában a valamiféle helyet jelölő tulajdonneveknek az a csoportja áll, amely olyan helyeket idendfikál, melyek az emberi tevékenységgel a legszorosabb kötődést jelentik, nem csak helyszínei vagy elszenvedői az emberi cselekvés, munka különböző megnyilvánulásainak, hanem általában ilyen beavatkozás eredményeként alakultak ki. De a szorosan vett építményekkel ellentétben nem csupán építés során jöhetnek létre, hanem néha a használat, felhasználás teremti meg azt a többletet, amelytől létesítménynek tekinthetjük őket. Például a S^érüskert esetében a terménytárolás vagy a szemnyerés mozzanata (a kerítettség megléte mellett), egy határjelnél — noha általában külső jegyei is vannak, de szemléltetésként az élő fák kereszttel történő megjelölése semmiképpen sem fogható fel építésnek - maga a (határjárás tevékenységével félig-meddig párhuzamos) névadás teszi létesítménnyé az adott helyet, objektumot. Definíciószerűen: a létesítménynév olyan helynév vagy helynévként is értelmezhető tulajdonnév, melynek jelöltje (annak teljes egésze) emberi munka eredményeként vagy annak következtében jött létre. Lehet egyeden objektum vagy objektumok csoportja is; utóbbi esetben lakóépületet csak korlátozott számban (négyöt) tartalmazhat. Noha mezőgazdasági (növénytermesztési, állattenyésztési, halgazdálkodási stb.) funkciót is hordozhat, nem kizárólag annak átalakító hatása folyományaképpen alakult ki. (Vagyis túlságosan kiterjesztené az értelmezés tartományát, ha a településeket és példának okáért a kerített kert-, legelőművelés alatt álló területeket vagy a haltenyésztésre használt természetes állóvizeket is idesorolnánk.) Ezen objektumtípusnak az emberhez való többszörös kötődéséből (emberi alkotás és emberi felhasználás) adódik, hogy olyan hely fajtaként, amelynek nevet lehet adni, a leginkább számít az embertudományok egyikének, a régészetnek az érdeklődésére is. A földrajzilag meghatározható objektumok ezen csoportját azonosító létesítménynevek és vizsgálatuk, annak eredményei ugyancsak hasznos információkat nyújthatnak a régészeti kutatások számára is. Ez a megállapítás ezen a tudományterületen szinte magától értetődőnek vehető: az írott források mellett a helynevek tanulmányozása igen jelentős feladat, a lelőhelyek felfedezésében igen nagy szerepe van — noha a legfontosabb módszer a terepbejárás.' A helyhez köthető objektumok megnevezéseit vizsgálva korábbi kutatásaim során arra a következtetésre jutottam, hogy az utóbbi néhány évszázadban az építménytípusok, illetve az azokat jelölő elnevezések csoportjai a megelőző időszakokhoz képest a legnagyobb változatosságot mutatták. Fejér megye volt Móri járásának helynevei körében ez a névtípus egyedeinek mennyiségét és a névvel ellátott helyek sokféleségét tekintve kizárólagos elsőséggel bír; első helyét semmilyen más névtípus sem veszélyezteti. A járás részletesebben is vizsgált kilenc településének 2854 helyéből 1203 létesítménynek minősíthető; további 23 földrajzi név névadásában létesítménynév vesz részt.1 2 Ezt a statisztikát egy gyakorlatilag teljesnek mondható névállomány adja a 18—19. századból. Szem előtt tartva, hogy a középkorból kevesebb forrás maradt fenn (az alacsony szám részint a forráspusztulással, de ugyanúgy az írásbeliség kisebb intenzitásával is magyarázható), az azokban megtalálható adatok csak az írásos emlékekben való megoszlást, s nem a tényleges (az összes létező név közötti) arányokat jelenítik meg, ezért csak jobb híján vethetők össze egy mai, teljességre törekvő helynévgyűjtemény névfajtáinak mennyiségi viszonyaival. Az Árpád-kori 1 RENFREW-BAHN 1999, 68-69. Egyik példájuk DNy-Európában kősírok felfedezéséhez kötve a régi térképek helyneveinek leletjelző szerepét hangsúlyozza; ezek egy része ugyanis tartalmazza a helyi nyelvek ko és sír szavait. 2 Hári Gy.: Létesítménynevek névtani vizsgálata Fejér megye egykori Móri járásában 1—2. Doktori disszertáció Budapest, 2002 (HÁRI 2002), 1. 59. 29