Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 41. (Székesfehérvár, 2012)

Tanulmányok - Hári Gyula: Létesítménynevek és a régészet

Alba Regia 41. (2012) HÁRI GYULA LÉTESÍTMÉNYNEVEK ÉS A RÉGÉSZET (ADALÉKOK ÉS TIPOLÓGIA AZ EGYKORI MÓRI JÁRÁS HELYNEVEINEK TÜKRÉBEN) Különösen a letelepedett kultúrák életében játszanak fontos szerepet a különböző, helyhez kötött és helyhez köthető objektumok, létesítmények. Funkcionálisan az emberi közösségek, társadalmak sokféle igényének kielégítésére szolgálnak. A társadalmak, a gazdasági élet, művelődés változásával, specifikálódásuk folytán a bennünket körülvevő létesítmények számukban és típusaikban gyarapodnak, ugyanakkor a sokrétű változásokhoz alkalmazkodva újabb építményfajták is megjelenhetnek, illetőleg az objektumtípusok előfordulási gyakoriságát szemlélve a történeti korokban hangsúlyeltolódások mehetnek végbe. Vizsgálódásaim középpontjában a valamiféle helyet jelölő tulajdonneveknek az a csoportja áll, amely olyan helyeket idendfikál, melyek az emberi tevékenységgel a legszorosabb kötődést jelentik, nem csak helyszínei vagy elszenvedői az emberi cselekvés, munka különböző megnyilvánulásainak, hanem általában ilyen beavatkozás eredményeként alakultak ki. De a szorosan vett építményekkel ellentétben nem csupán építés során jöhetnek létre, hanem néha a használat, felhasználás teremti meg azt a többletet, amelytől létesítménynek tekinthetjük őket. Például a S^érüskert esetében a terménytárolás vagy a szemnyerés mozzanata (a kerítettség megléte mellett), egy határjelnél — noha általában külső jegyei is vannak, de szemléltetésként az élő fák kereszttel történő megjelölése semmiképpen sem fogható fel építésnek - maga a (határjárás tevékenységével félig-meddig párhuzamos) névadás teszi létesítménnyé az adott helyet, objektumot. Definíciószerűen: a létesítménynév olyan helynév vagy helynévként is értelmezhető tulajdonnév, melynek jelöltje (annak teljes egésze) emberi munka eredményeként vagy annak következtében jött létre. Lehet egyeden objektum vagy objektumok csoportja is; utóbbi esetben lakóépületet csak korlátozott számban (négy­öt) tartalmazhat. Noha mezőgazdasági (növénytermesztési, állattenyésztési, halgazdálkodási stb.) funkciót is hordozhat, nem kizárólag annak átalakító hatása folyományaképpen alakult ki. (Vagyis túlságosan kiterjesztené az értelmezés tartományát, ha a településeket és példának okáért a kerített kert-, legelőművelés alatt álló területeket vagy a haltenyésztésre használt természetes állóvizeket is idesorolnánk.) Ezen objektumtípusnak az emberhez való többszörös kötődéséből (emberi alkotás és emberi felhasználás) adódik, hogy olyan hely fajtaként, amelynek nevet lehet adni, a leginkább számít az embertudományok egyikének, a régészetnek az érdeklődésére is. A földrajzilag meghatározható objektumok ezen csoportját azonosító létesítménynevek és vizsgálatuk, annak eredményei ugyancsak hasznos információkat nyújthatnak a régészeti kutatások számára is. Ez a megállapítás ezen a tudományterületen szinte magától értetődőnek vehető: az írott források mellett a helynevek tanulmányozása igen jelentős feladat, a lelőhelyek felfedezésében igen nagy szerepe van — noha a legfontosabb módszer a terepbejárás.' A helyhez köthető objektumok megnevezéseit vizsgálva korábbi kutatásaim során arra a következtetésre jutottam, hogy az utóbbi néhány évszázadban az építménytípusok, illetve az azokat jelölő elnevezések csoportjai a megelőző időszakokhoz képest a legnagyobb változatosságot mutatták. Fejér megye volt Móri járásának helynevei körében ez a névtípus egyedeinek mennyiségét és a névvel ellátott helyek sokféleségét tekintve kizárólagos elsőséggel bír; első helyét semmilyen más névtípus sem veszélyezteti. A járás részletesebben is vizsgált kilenc településének 2854 helyéből 1203 létesítménynek minősíthető; további 23 földrajzi név névadásában létesítménynév vesz részt.1 2 Ezt a statisztikát egy gyakorlatilag teljesnek mondható névállomány adja a 18—19. századból. Szem előtt tartva, hogy a középkorból kevesebb forrás maradt fenn (az alacsony szám részint a forráspusztulással, de ugyanúgy az írásbeliség kisebb intenzitásával is magyarázható), az azokban megtalálható adatok csak az írásos emlékekben való megoszlást, s nem a tényleges (az összes létező név közötti) arányokat jelenítik meg, ezért csak jobb híján vethetők össze egy mai, teljességre törekvő helynévgyűjtemény névfajtáinak mennyiségi viszonyaival. Az Árpád-kori 1 RENFREW-BAHN 1999, 68-69. Egyik példájuk DNy-Európában kősírok felfedezéséhez kötve a régi térképek helyneveinek leletjelző szerepét hangsúlyozza; ezek egy része ugyanis tartalmazza a helyi nyelvek ko és sír szavait. 2 Hári Gy.: Létesítménynevek névtani vizsgálata Fejér megye egykori Móri járásában 1—2. Doktori disszertáció Budapest, 2002 (HÁRI 2002), 1. 59. 29

Next

/
Thumbnails
Contents