Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 41. (Székesfehérvár, 2012)
Szemle
Alba Regia 41. (2012) már vásárlás útján is. így kerültek be a múzeumba a város történelmére és mindennapi életére vonatkozó tárgyak egyaránt. Az iparművészeti anyagból mintegy 100 db-ot válogatunk a látványtárba, porcelán használati és dísztárgyakat, valamint ezüst evőeszközkészletet. A Szent István Király Múzeum könyvtárának története A Szent István Király Múzeum könyvtárának története szorosan kapcsolódik a múzeumtörténethez, így csaknem 140 éves múltra, s a múzeumhoz hasonlóan három különböző korszakra tekint vissza. Az első korszakban, az 1873-ban alapított Fejérvármegyei és Székesfejérvár Városi Történelmi s Régészeti Egylet időszakában elsősorban muzeális értékű könyvek kerültek a gyűjteménybe, mely kizárólag ajándékozás útján gyarapodott. Az adományoknak köszönhetően már az egylet megalakulásakor több becses régiség gyűlt össze: 1205 db érem és 48 db különféle tárgy. A 48 db különféle tárgy között található az első könyvtári ajándék, egy selyemre nyomott színlap, melyet Forster József (1831-1875), a Székesfejérvár című újság szerkesztője és kiadótulajdonosa még 1871-ben adományozott az alakuló régiségtárnak. A könyvállomány az első egyleti évkönyv szerint 1885-ben „mintegy 300 könyvből” állt. A második korszak az 1910-ben újjáalakult Fejérvármegyei és Székesfehérvári Múzeumegyesület időszaka, Marosi Arnolddal az élen. Az átvett régiségtári gyűjtemény tematikus csoportosításakor a könyvtári anyag rendezését Marosi személyesen végezte. Ebben az időszakban a helyi nyomtatványokból főként ajándékozás útján létrejött egy páratlan helytörténeti gyűjtemény, és a jó anyagi feltételek, főleg az államsegély lehetővé tette, hogy Marosi a teljesség igényével szerezze be a legfontosabb régészeti, történelmi, néprajzi, művészettörténeti műveket és szakfolyóiratokat. Ezzel a tudatos vásárlással a múzeumi kutatómunka hátteréül szolgáló kisebb szakkönyvtár alakult ki. 1913-ban a törzsállomány 3807 db volt. A harmadik, napjainkig tartó korszak a muzeális értékű könyvtártöredékek megmentésének és a tudományos szakkönyvtár megteremtésének időszaka. Az 1960-as évektől kezdődően a Szent István Király Múzeum által megjelentetett idegen nyelvű évkönyvek, tudományos kiadványok, kiállítási katalógusok széleskörű hazai és nemzetközi kiadványcserét tettek lehetővé. Ebben a periódusban a múzeumi tudományok — régészet, történelem, antropológia, néprajz, művészettörténet, kortárs művészet — szakirodalma nagymértékben gyarapodott vásárlás, illetve elsősorban a belföldi és külföldi kiadványcsere révén. A jelenleg közel 90 ezer kötetes könyvtár nyilvános tudományos szakkönyvtár, amely minden olvasó számára nyitott. Az állományában való tájékozódást cédulakatalógus és on-line számítógépes katalógus teszi lehetővé. A könyvtári gyűjtemény A múzeumi könyvtárban kiemelkedő helyet foglal el a muzeális értékű régi könyvállomány, melyben találhatók antikvák (1500-1600 között megjelent külföldi mű), 17. századi külföldi irodalom, 1851 előtt Magyarországon megjelent könyvtári dokumentumok, 1851 előtt külföldön megjelent hungarikumok (magyar nyelven, magyar szerzőtől, illetőleg magyar vonatkozású tartalommal keletkezett dokumentum). Művelődéstörténeti, helytörténeti szempontból értékesek a dedikált kötetek, a könyvtártöredékek és a hagyatékok. Az 1870-es évektől kezdve a birtokos nemesek, a megyei papság és a tehetős polgárok a számos tárgy mellett értékes könyveket is ajándékoztak a régiségtárnak. A Fejérvármegyei és Székesfejérvár Városi Történelmi s Régészeti Egylet alelnökének megválasztott König Mór apátkanonok ajándékozta a könyvtár legrégibb kötetét, egy 1509-ben nyomtatott bibliát. Gersits Ferenc portugáliai királyi kamarás ajándéka a könyvtár egyik legszebb darabja, az 1516-os párizsi kiadású, pergamenre nyomtatott, illuminált hóráskönyv. 1913-ban Gémesi Károly adonyi intéző az adonyi görögkeleti egyház régi, cirill betűs szertartás- és imakönyveit, közöttük két kéziratot, egy ősnyomtatványt, négy antikvát és több, 18. századi liturgikus könyvet ajándékozott a múzeumegyesületnek. Különösen figyelemre méltó a budai másolóműhelyben készült, 1597-es keltezésű illuminált kódex, a Tetraevangélium. Ugyancsak 1913-ban Fanta Adolf székesfehérvári orvos, botanikus, jeles könyvgyűjtő hagyatékából került a múzeumba Adam Lonitzer 1574-ben Frankfurtban nyomtatott, színesre festett ábrákat tartalmazó botanikai könyve, a Kräuterbuch. 1929-ben Blau Arnold szabadbattyáni földbirtokos 232 darab, korábban a Batthyány család tulajdonában lévő nyomtatvánnyal gazdagította a könyvtárat. Régi állományunkban hangsúlyos szerepet játszik a Batthyány-gyűjtemény, hiszen a II. világháborút követően, a polgárdi Batthyány-kastélyból több mint 1500 kötet került a múzeumba. Az iszkaszentgyörgyi Bajzáth—Pappenheimkastélyból több mint 200 kötetet, a verebi Végh-kastélyból mintegy másfélezer tételt számláló unikális kottagyűjteményt őriz a könyvtár. A szakkönyvtári állományt gazdagította a feloszlatott ciszterci rend könyvtárának jó 238
