Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 41. (Székesfehérvár, 2012)
Szemle
Alba Regia 41. (2012) ereklyeként tisztelt Agnus Dei-viaszkép (a pápa uralkodásának első és hetedik évében húsvét keddjén a húsvéti gyertya maradványából szentelt) is. Magukon viselik a középkori miniatúrafestészet jegyeit, a virágos dekorációk pedig Máriaszimbólumokat takarnak. Ezek a magánáhítatra készült alkotások kisméretű theatrum sacrum-ok voltak, amelyeknek nyomán olcsó gyöngyökkel körülvett, fémkeretbe foglalt egyszerű szentképek a népi vallásosságban is gyakoriakká lettek a 19. század végétől. Az apácamunkák a főúri és a jómódú polgári otthonokban mondhatók gyakorinak, hisz áruk a luxuscikkekével egyezett meg. Ma már alig bukkannak fel a műtárgypiacon, amelyek előkerülnek, ma is a legértékesebb tárgyak sorában foglalnak helyet. Mellettük népszerűeknek mondhatók a csiszolt üvegre, porcelánra és fémlapra festett képek is. Síkban készült, vallásos témájú, hitbuzgalmi célokat szolgáló grafikai alkotások a s^entképek, amelyeknek egyik csoportja a nagy nyilvánossághoz szól, másik csoportja pedig a magánáhítatot szolgálja. Ezek bibliai jeleneteket, Jézus Krisztust, Szűz Máriát, a Szentháromságot, különböző szenteket, hitigazságokat, kegyképeket, kegyszobrokat, ereklyéket ábrázolnak. A sokszorosító grafikai eljárásokkal (metszetek), nyomdai úton való előállítással tömegcikké váltak, amelyekhez búcsúkban, vásárokon, szentképárusoknál olcsón juthattak hozzá a hívek, de templomokban ugyancsak megajándékozták velük őket. Különböző helyekre tették ezeket, így ágyak támlájára, szekrényekre, ládák belsejébe, koporsókba, a zarándokok pedig kalapjuk mellé tűzték. A nyomtatott imádságos könyvek elterjedésével jelentős számban kerültek a könyvek lapjai közé. Színvonaluk meglehetősen egyeneden. Közöttük kiemelkedő csoportot jelentenek a csipkés szélű szentképek, amelyek míves alkotások, tetszetős, áttört keretben, vágott és szurkált technikával készítve, a passepartout helyettesítve ezzel. Tulajdonképpen az apácamunkák utódainak tekinthetjük őket. Ma már egyre kevesebb bukkan fel belőlük. A kiállítás műtárgyainak utolsó egységét jelentik az imádságos- és énekeskönyvek, amelyek a római katolikus, az evangélikus, a református és az ortodox közösségeket képviselik. Nagy számban és sokféle változatban nyomtatták őket Bucsánszky Alajos, Rózsa Kálmán, Bagó Márton nyomdáiban, de ismertek Bécsből és más külországi helyekről is. Egyesek szépen megmunkált táblával, borítóval, gerinccel rendelkeznek, vagy míves metszetekkel díszítettek, de az egyszerű is gyakori közöttük, tömegigényeket kielégítve. Külön említést érdemel a Tranos^cius^ként ismert könyv, amelynek szerzője Tranovszki György (1592—1637) evangélikus lelkész, aki a 30 éves háborúban fogságot szenvedett, majd Morvaországból, Sziléziából menekülve telepedett le Magyarországon, Árva, később Liptószentmiklós lelkészeként. 1635-ben szlovák imádságoskönyve, 1636-ban szlovák énekeskönyve jelent meg, amelyek ötven kiadást megérve, 1935-ben magyarul ugyancsak napvilágot láttak Vietorisz József fordításában. Több éneke a református énekeskönyv dicséretei között is megtalálható. A kiállítás létrehívói, a műtárgyak megvásárlói, megőrzői, közreadói: Illyés Endréné, dr. Gelencsér József és Pletser Tamás. Illyés Endréné Tünde Asszony vegyészmérnök-restaurátor, ny. múzeumi osztályvezető, akinek elévülhetetlen és felbecsülheteden érdemei vannak a méltán híres Moskovszky Gyűjtemény megszerzésében Székesfehérvár számára, a játékgyűjteményhez kapcsolódó játékkonferenciák évente történő megszervezésében, valamint országos hírű kiállítások megrendezésében. Különös érdeme az erdélyi múzeumok munkájának segítése, Kallós Zoltán magyarországi útjainak és itt tartózkodásának megszervezése, önzeden támogatása. Egyik legjelentősebb munkájának mondhatjuk a Kallós Zoltán Múzeum és Népművészeti Központ állandó kiállításának megrendezését, amely egyedülálló, magángyűjteményre épülő, közcélokat szolgáló tárlat. Tünde Asszony húsz esztendeig oktatott a Képzőművészeti Egyetemen, és 12 évig országos restaurátor szakfelügyelőként tevékenykedett múzeumi munkája mellett, amelyek magas szintű szakmai felkészültségét, hozzáértését ékesen bizonyítják. Jelenleg a Székesfehérvár Turizmusáért Egyesület elnöke. Dr. Gelencsér József jogász, jogtörténész, két évtizedig köztársasági megbízott, majd a Közigazgatási Hivatal vezetője volt. Jelenleg Székesfehérvár városa szenátusának tagja, jogi tanácsadója, továbbá több egyetem, főiskola oktatója, köztisztviselők vizsgáztatója. Alapos, precíz, nagyon felkészült, széles látókörű, nagy olvasottsággal, műveltséggel, különös érzékenységgel, a kulturális jelenségek iránti rendkívüli fogékonysággal megáldott ember. A néprajzban való jártassága, kutatói tevékenysége, publikációi alapján a hivatásos néprajzkutatók sorait is gyarapítja. Tárgyismerete, a műtárgyak iránti szeretete lenyűgöző. A népi jogélet, jogszokások kutatásában úttörő munkát végzett, tanulmányai alapműveknek számítanak. Pletser Tamás kertészmérnök, jelenleg vállalkozó. Jövedelmének jelentős hányadát műgyűjtésre költötte/költi. Rendkívül míves, gazdag, érdekes gyűjtemény birtokosa. Tevékenységét szakszerűség, hozzáértés, magas szintű szakmai tudás, a műtárgyak különös, sokoldalú ismerete jellemzi. Műkereskedői vizsgával rendelkező gyűjtő, aki gimnazista kora óta szenvedélyesen vásárolja, gyűjti, rendszerezi a műtárgyakat, régiségvásárok, aukciók rendszeres résztvevője. Birtokosa egy Szent László-pusztai kastélynak, amit csupán azért említek meg, mert áldozatvállalásának egyik legékesebb bizonyítéka az, hogy az épületet bármikor jó szívvel bocsátja barátai rendelkezésére. Ez az őszinte nagylelkűség jellemzi akkor is, amikor kiállításokhoz műtárgyakat kölcsönöz, nagyszámú jó ügyet, közöttük a római 219
