Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 41. (Székesfehérvár, 2012)
Tanulmányok - Gelencsér József: Egy sárkeresztesi faragóbognár
Alba Regia 41. (2012) GELENCSÉR JÓZSEF EGY SÁRKERESZTESI FARAGÓ BOGNÁR Bevezető gondolatok Ismert az a körülmény, hogy egy etnikai csoport vagy társadalmi réteg művészi szintű alkotásainak megteremtéséhez nem csak egv-egy kiemelkedő személyiségre, hanem egy szélesebb középrétegre is szükség volt. Az utóbbi alkotta azt az alapot, bázist, melyből a legjobbak kikerülhettek. A stabilitást, a folytonosságot mindehhez a szélesebb kör adta. Igaz volt ez a magyar népi díszítőművészet egyik, némileg elkülönült területére, a pásztorművészetre is. Madarassy László (1880—1943) néprajzkutató ide kapcsolódó gondolatait már 1934. novemberében megfogalmazta Művés^kedő magyar pásztorok című kötete élőbeszédében. A pásztorművészetet ekkor már halódónak tekintette, de halódásában is nagyszerűnek, mely érdemes arra, hogy további sorsát figyelemmel kísérjék. „Megmentéséhez azonban ne fűzzünk nagy reményeket.” - írta Madarassy. „Ahhoz, hogy a magyar népművészetnek ez az ága zölden maradjon, megfelelő légkör is kellene. Ez a légkör pedig az a minden vidékre jellemző népi vagy pásztori közízlés, melyből kell, hogy a faragó pásztor művészete táplálkozzék, mert e nélkül oly növénnyé fejlődik, amely gyökerével többé már nem a népművészet talaján áll, viszont lombjaival még nem éri el az iskolázott iparművészet magasságait.” A szerző a rohamosan átalakuló magyar életben éppen ezt a légkört látta legjobban veszélyeztetettnek.1 írásunk címszereplője, Pap (más írásmóddal Papp) Ferenc (1876-1958) sárkeresztesi bognár ebben a korban élt és tevékenykedett. Igaz, nem pásztorként, de részben, jóllehet kisebb részben a pásztorok számára is dolgozva, azok világát jól ismerve. Ügyes kezű falusi mesteremberként részese, szerény alakítója volt a magyar pásztorművészetnek, ilyen módon egyik örökítője a hagyományoknak. Madarassy László említett művében leszögezte, hogy „pásztorságunk a magyar társadalomnak éppen olyan jóravaló, hasznos, művelődésre és magasabb erkölcsi fölfogásra alkalmas rétege, mint akár a földművesség, akár a kézművesség”. A három említett társadalmi rétegből a két utóbbinak Pap Ferenc egyértelműen tagja, részese volt, de némileg az elsőhöz is kapcsolódott. Bizonyítva, hogy az egyes rétegek sorsát, életútját nem választották el merev falak egymástól. Vagyis sokan éltek kédaki életet, illetve váltottak foglalkozást, ha a sors úgy kívánta. Az életút* 2 A halotti anyakönyvi bejegyzés szerint Pap Ferenc a Fejér megyei Sárkeresztesen (akkor még Keresztes) született 1876. november 17-én. Apja Pap János, anyja Tóth Zsuzsanna névre hallgatott. Szegény emberek voltak, valahol a paraszti lét szélén. Keresztes adóközség 1883. évi kataszteri birtok összesítésében két Pap János szerepelt, szinte egyező ingadani állapottal. Közülük Pap Jánosnak 178 négyszögöl kert, 806 négyszögöl szőlő és 27 négyszögöl földadó alá nem eső terület képezte a tulajdonát. Ifjabb Pap Jánosnál pedig ugyanezen művelési ágű ingadanok 146, 519 és 70 négyszögölet tettek ki.3 A földadó alá nem eső terület vélhetően házrészt, esedeg más felépítményt jelentett. Ifjabb Pap János minden bizonnyal Pap Ferenc apja volt, egyben az összeírásban jelző nélkül ugyancsak szereplő Pap János fia. A feltüntetett két szegényparasztnak szántója, rétje, legelője nem volt. A megélhetéshez cselédnek vagy napszámosnak kellett állni. Egyértelmű, hogy Pap Ferencre is ez a sors várt. Fiatal korában Csákvár mellett, Forna-pusztán cselédként élt és dolgozott. Felnőtt korára bognár vált belőle. Ahogy mondta, a mesterséget inkább úgy leste el, mintsem tanulta. A famegmunkálás mellett értett a földműveléshez és az állattenyésztéshez is. Talán több uradalmi pusztán is alkalmazták. ' MADARASSY 1934,14. 2 A tanulmány szereplőit személyesen ismertem, az adatgyűjtés azonban döntően 2010-11-ben történt. Többektől, de elsősorban Pap Ferencnek vele együtt lakó unokájától, Papp Lajostól (sz.1951) kaptam nagyszámú és hasznos adatot. Rajta kívül megköszönöm Nagy' Tiborné Kalamár Ilona any'akönywezető segítségét. 3 Fejér Megyei Levéltár, Sárkeresztes község iratai. 21
