Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 41. (Székesfehérvár, 2012)
Szemle
Alba Regia 41. (2012) WE KE RLE SÁNDOR EMLÉKTÁBLÁJA SZÉKESFEHÉRVÁRON A 2011 -es Wekerle Sándor Emlékévben szülővárosa, Mór egész alakos szoborral, iskolavárosa, Székesfehérvár domborművel (1. kép) adózott a háromszoros miniszterelnök és pénzügyminiszter emlékének. Székesfehérváron a Ciszterci Gimnázium régi épületén (Oskola u. 7.) 2011. november 15-én Csurgai Horváth József, a Székesfehérvár Városi Levéltár igazgatója, Törő Gábor, a Wekerle Sándor Emlékbizottság elnöke, dr. Cser-Palkovics András polgármester, a Ciszterci Szent István Gimnázium diákjai és a Székesfehérvári Ifjúsági Fúvószenekar közreműködésével, számos öregdiák jelenlétében avatták fel Wekerle Sándor emléktábláját, Máthé Krisztián szobrászművész alkotását. (2. kép) A dombormű carrarai márványból, az emléktábla hazai vörös márványból készült. Felirata: ITT VÉGEZTE GIMNÁZIUMI TANULMÁNYAIT 1859-1867 KÖZÖTT WEKERLE SÁNDOR MAGYARORSZÁG ELSŐ POLGÁRI SZÁRMAZÁSÚ MINISZTERELNÖKE ÁLLÍTTATTA SZÉKESFEHÉRVÁR ÖNKORMÁNYZATA 2011. Wekerle Sándor emlékdomborműve a Fehérvári Panteon részeként, Reguly Antal, finnugor nyelvrokonaink kutatója, Semmelweis Ignác és Romhányi György orvosprofesszorok emléktábláival került egy sorba. Utóbbiak szintén az iskola jeles diákjai voltak. Wekerle Sándorról tudnunk kell, hogy nem csak a pénzügyben, a közgazdaságtanban, az államvezetésben volt tehetséges. Tudását, műveltségét a nyolcosztályos gimnáziumban gyarapította, ahol mindvégig „kitüntetéssel első rendű”, kitűnő vagy jeles eredményt ért el. Osztályában minden tanévben az elsők között végzett. Első szépirodalmi kísérleteit a főgimnázium önképzőkörében pallérozták. 1866-ban a székesfehérvári Vörösmarty-szobor leleplezésekor ő mondta el diáktársa, Endrődi-Kupritz Sándor versét a költő emlékére ('Vörösmarty Mihály szelleméhez). Szavalatáért Wekerle Sándor VII. osztályos tanuló nyerte el az önképzőkörben a Rozgonyi György főbíró által adományozott egy császári aranyat. Wekerlének az önképzőkörben elfogadott Pipámhoz című verse a Budapesti Hírlapban, Ha bort isgom... című, Anakreón görög eredetijéből fordított dala a Szemelvények a székes-fehérvári főtanodai önképzőkör irodalmi kísérleteiből (1867) című kiadványban jelent meg. Az önképzőkör elnöke, ahogy a Zircz^Cisztercsp Rend Székesfehérvári Nagy Gymnasiumának az 1866/67. tanév végén kiadott Ertesítvényéből megtudjuk, Wekerle magyarnyelv- és irodalomtanára volt: „A kör gyűlései hetenként egyszer nt. Mészáros Amand a magyar irodalom VIII. osztályi buzgó tanárának elnöklete mellett tartattak.” Ugyanitt arról is olvashatunk, hogy Wekerle előszállási osztálytársa, Schmidt József, a későbbi államtitkár is eredményesen szerepelt az önképzőkörben: „Nt. Mészáros Amand tanár úr egy' db. cs. aranyat tűzött ki a legjobb erkölcsi beszély Írójának. Bíráló a díjt »Az őrült« czimü műnek Ítélte. Szerzője Schmidt József VIII. oszt. tanuló.” „Az önképzőkör díját, 5 frtot, mely történelmi műre volt ez évben kitűzve, Schmidt József VIII. oszt. tanuló nyerte el: »A zsidók a keresztes háborúk alatt« történelmi vázlatával.” Megtudjuk az Ertesítvény lapjairól, hogy Wekerle Sándor VIII. osztályos tanuló két könyvet ajándékozott a „tanuló ifjúság könyvtárának”, amely 1867-ben már több mint háromezer kötetet számlált. Végül az Ertesítvény közölte „azon ifjak névjegyzékét, kik a helybeli főgymnasiumban a folyó [1866/67.] tanévben érettségi vizsgálatot tettek.” Közülük „kitünőleg érett” Wekerle és Schmidt, mindketten a jogtudományokat választották „tanszakjuknak”. Wekerle korábban orvosnak készült, de tanára, Vajda Ödön megjósolta: miniszter lesz belőle, és rábeszélte szüleit, hogy a jogi karra küldjék. A trónörökösi műben (Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben) Wekerle Sándor írt Fejér megyéről. Megtudjuk belőle, hogy az alcsúti főhercegi kastélyban néprajzi gyűjtemény van: „néprajzi tárgyak vannak 211
