Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 41. (Székesfehérvár, 2012)
Közlemények - Hubai Gabriella: "És onnét szintén egy-két tanya megalakult." Kisapostag alapítása és a szlovák identitás a falu lakóinak emlékezetében
Alba Regia 41. (2012) HUBAI GABRIELLA „ÉS ONNÉT SZINTÉN EGY-KÉT TANYA ITTEN MEGALAKULT.”1 KISAPOSTAG ALAPÍTÁSA ÉS A SZLOVÁK IDENTITÁS A FALU LAKÓINAK EMLÉKEZETÉBEN ag én gyerekkoromba nagyobbrészt Dunaegyhágáról származott evangélikusok lakták ezt a falut, akik valamikor a török uralom után, mikor Egyház is elnéptelenedett, akkor hozták Egyházira egeket a felső tótországi leszármazottakat, telepítették Dunaegyházára. Es akkor Dunaegyházáról meg ide, mivel Dunaegyhágáé volt eg a kisapostagi terület, mint legelő, meg termőföld. Hát nem is annyira termőföld, mert akkor még nem is volt akkor annyira termőföld, mondjuk ezelőtt egy olyan sgágegynéhány évvel, hanem inkább legelő. Es akkor a dunaegyhági embereké volt eg a terület, és agoknak a növendékeiket itt tartották egen a résgen. Olyan nyolcszág hektár körüli terület volt eg a Kisapostag.>>2 Kisapostag Fejér megyében, a Mezőföld délkeleti csücskében, Dunaújvárostól néhány kilométerre, déli irányban, a Duna partján helyezkedik el. Lakossága mintegy másfél évszázad alatt 286 főről 1239 főre növekedett, mely növekedés során eredeti dunaegyházi szlovák származású, evangélikus vallású törzsökös lakossága jelentősen kicserélődött. év 1869 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 fő 286 360 472 545 630 702 724 742 706 867 931 788 948 1239 1. táblázat: Kisapostag népességének alakulása (1869—2001)3 Bár a számon tartott nyolc alapító család1 2 * 4 leszármazottai még napjainkban is élnek a településen, lakosságának túlnyomó többségét ma már az 1980-as évektől Dunaújvárosból kiköltöző, és a környező településekről átköltöző családok alkotják. A település, amelynek területét az 1860-as évekig a dunaegyházi tót gazdák árendálták a Paksy családtól, 1864-ben váltotta meg magát, 1891-ben szakadt el az anyatelepüléstől, önálló jegyzővel rendelkező nagyközséggé pedig 1921-ben vált.5 6 2011-ben a falu ezen események évfordulóit ünnepli, mely alkalomból a vizsgált település és a Jelenkutató Alapítvány közös kutatást kezdeményezett a falu szellemi örökségének feltárása és megmentése céljából.6 A kutatás során számos esetben került szóba a falu alapítása, egykori törzsökös lakosságának szlováksága, kapcsolata Dunaegyházával. A legidősebb generáció, noha a szlovák hagyományokat már nem őrzik, és a szlovák nyelvet sem beszélik a faluban, még emlékezetébe tudja idézni, amit szüleitől, nagyszüleitől hallott a falu létrejöttével kapcsolatban, valamint azokat a különbségeket, melyek a falu dunaegyházi származású evangélikus tót és a környékről, valamint a távolabbi településekről bevándorló katolikus magyar származású családjai között voltak.7 Ezen dolgozat célja, hogy feltárja, a történeti tényekkel összevetve, hogy a település idős generációjának emlékezetében hogyan él a falu alapításának hagyománya, valamint miként emlékeznek szüleik, nagyszüleik szlovákságára. 1 Szurma József (1930, Kisapostag) 2 Tóth János (1920, Kisapostag) 1 KSH 2001 4 Fabó, Juhász, Kollár, Szabados, Szurma, Varga, Váczi, Vida családok 5 FARKAS 1989, 80-81. 6 A kutatás 2008 nyarán kezdődött, vezetői Marelyin Kiss József és Báli János voltak. A dolgozatban felhasznált interjúk elkészítésében az ELTE BTK Néprajzi Intézetének hallgatói (Gyenes Fruzsina, Lovász Andrea, Tóth Csilla, Molnár Krisztina, Foltyn Borbála, Lovász Dávid, Lovász Eszter, Klacsmann Borbála, Kosa Kinga) közreműködtek. 7 Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek a különbségek már az 1920-1930-as években is elhalványulóban voltak, a II. világháború évei pedig teljes mértékben elmosták ezeket. Az alapító családok is, akik az 1860-1870-es években telepedtek le a mai falu területén, már elmagyarosodott szlovák családok lehettek, mint ahogy ezt neveik is bizonyítják. 195
