Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 41. (Székesfehérvár, 2012)
Közlemények - Demeter Zsófia: "Hamupipőkéből Tündérkirálynő". A média és a nyilvánosság szerepe Székesfehérvár modern nagyvárossá fejlesztésében
Alba Regia 41. (2012) területén leendőfelállítása tárgyában” a város az országgyűléshez fordult, és felhívta a polgárokat arra, hogy támogassák a kezdeményezést.14 Csak az 1938-as ünnep hozta azonban a tervet megvalósítható közelségbe. Ekkor a szoborral kapcsolatosan úgy fogalmaztak, hogy az „a nemzet ajándéka” Székesfehérvár számára.15 Ennek előkészítéseként a Múzeumegyesület 1930-ban, majd 1932-ben is foglalkozott az emlékművel, igen előrelátóan a jövendő városrendezés szempontjából is, hiszen az általuk javasolt helyet, a Városház teret mindvégig szabadon szerették volna hagyni e szobor számára. Felkérték tehát a polgármestert, hasson oda, hogy a kisgyűlés mondja ki, „a Városházteret addig is, míg e tekintetben végérvényesen megállapodik, fenntartja a Szent István szobor számára és megóvja mindattól, ami e terv véghezvitelében megakadályozná 16 A szoborállítás tervét Hóman Bálint felvetésére Darányi miniszterelnök terjesztette a kormányzó elé, aki támogatta azt.17 E támogatásért egyébként a város törvényhatósága köszönetét fejezte ki.18 1937. március 4-én leírták a pontos megrendelést is, amelynek megvalósításával 1937 januárjában Sidló Ferencet bízták meg: miniszterelnök az emlékművet a városháza előtti téren tervezi felállítani lovasszobor alakjában, mellékalakok és reliefek nélkül, másfélszeres természetes nagyságban, vörös márvány talapzaton”.19 A Szent István Szoborbizottság 1937 elején alakult Hóman Bálint vezetésével.20 A bizottsági tagok a szobor mintáját március 11-én tekintették meg Budapesten. Ekkor állapodtak meg abban, hogy a művész a végleges művet csak azután kezdi készíteni, amikor a helyét már eldöntötték. A helyszín kiválasztásához a Nemzeti Színház díszletműhelyében egy, a tervezettel azonos nagyságú kulisszát készíttetnek, ezt viszik el a helyszínre, megnézendő: a Zichy-ház előtt a járdánál, vág)' a Püspökkút helyén álljon-e a szobor.21 Itt érdemes megjegyezni, hogy a papírmaséból készített, „kasírozott” szobormakett használata nem volt már újdonság, hiszen a Wathay-szobor tervezésekor is ilyet használtak.22 A szoborállítás ügye a kisgyűlés előtt kavart vitákat. A kormány 80 ezer pengős költségvállalását megnyugodva fogadták, de most az elhelyezés miatt támadt vita. Freud Manó bankigazgató joggal vetette fel, hogy a szobor számára kiszemelt hely, Bory Jenő Püspökkútjának a helye nem felel meg, mert ekkor csak az lenne a szerepe, hogy a kocsik kerülgessék.23 Van is ebben a megjegyzésben igazság, hiszen ekkor még „balra hajts” volt, az európai gyakorlatnak megfelelő jobbkéz-szabályt csak 1941-ben vezették be Magyarországon.24 A szoborbizottság számára a kulisszát végül is az Operaház műszaki osztálya készítette el, és az első próbát 1937. április 27-én tartották Tolnay Béla szcenikai főnök irányításával. Erre az időpontra az 1928-ban felállított Püspökkutat lebontották és elszállították. A kulisszát ennek helyén állították fel, s a bizottság ezt a helyet, a Fő tér Rákóczi úti torkolatát választotta.25 Ettől függetlenül október 30-án ismét útra kelt a kulissza, a Városház tér több pontján megnézték, de nagyon bölcsen úgy határoztak, hogy a romkert ásatásai teljes befejezéséig nem döntenek, „mert nincsen kizárva, hogy a szobrot esetleg itt állítják fel”, tehát az ásatásoknál.26 Jellemző, hogy az 1938-ra tervezett székesfehérvári diáktúrák céljára készült, 1938 tavaszán kiadott vezető a Városháza terén állónak említi a Szent István-szobrot, holott az akkor még sehol sem állt.27 A tavasz beköszöntével újra a lapok címlapjára került a szobor ügye, mégpedig egy 1938. április 30-i lapszámban,28 ahol a Múzeumegyesület közgyűléséről számoltak be. Az újságíró jó érzékkel ismerte fel, hogy Marosi Arnold múzeumigazgató véleménye fontos, így cikkében a szobor elhelyezésével kapcsolatos véleményét teszi meg a legfontosabb tárgynak.29 Marosi tehát az ásatási területen való szoborállítást lehetedennek, a Zichy-ligetit helytelennek, a Városház térit (a Fellmayer-ház előtt) lehetségesnek tartotta, de ideálisnak csak azt, ha a Megyeháza előtti téren állítják fel. Az új javaslatot Hóman Bálint megfontolandónak ítélve,30 bizottság kiküldését határozta el. Hamarosan a 14 LAUSCHMANN 1998, 191-192. 15 Székesfejérvári Naptár... 1938. évre. 62. évf. Székesfehérvár, Számmer Imre Utóda Pannónia Nyomdavállalat. 1937, 24. 16 Szent István Király Múzeum Adattára, Múzeumtörténeti adattár, Marosi Arnold levele a polgármesterhez, 1930.; Titkári jelentés, 1932. május 22.; KOVALOVSZKY 1996, 65. 17 Székesfehérvári Friss Újság, 1937. március 4. 18 Székesfehérvári Friss Újság, 1937. szeptember 26. 19 Székesfehérvári Friss Újság, 1937. március 4. 20 DF. METER 2011, 256-269., 268. 21 Székesfehérvári Friss Újság, 1937. március 12. 22 Székesfehérvári Friss Újság, 1935. november 19. 23 Székesfehérvári Friss Újság, 1937. március 25. 24 ROMSICS 1999, 203. 25 Székesfehérvári Friss Újság, 1937. április 27. 26 Székesfehérvári Friss Újság, 1937. október 31. 27 BODNÁR szerk. 1938, 13. 28 Székesfehérvári Friss Újság, 1938. április 30. 29 Székesfehérvári Szemle, 1938, 45-46. 30 Székesfehérvári Friss Újság, 1938. május 4. 189
