Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 41. (Székesfehérvár, 2012)
Tanulmányok - Petkes Zsolt: Honfoglalás és kora Árpád-kori soros és templom körüli temetők sírleleteinek katasztere Fejér megyében
Alba Regia 41. (2012) alkották az előkerült sírok, azonban feltételezhetően a templom körüli temető sírjairól lehet szó. A leletek alapján a templom- és temetőhasználat kezdete all. század végére vagy a 12. század kezdetére helyezhető. Leletek: IV. m. filigránhuzallal díszített, S végű aranykarika; S végű ezüstkarika Leletanyag leltári szarna: A leletek egy magángyűjtemény részét képzik. Irodalom: FEHÉR-ÉR Y-KRALOVÁNSZKY 1962, 68. 927. HAMPEL 1882, 146. Adattár: MNM 157/1881. 10. SZÉKESFEHÉRVÁR-BAZILIKA: A bazilika területén az első ásatásokat Henszlmann Imre a 19. század folyamán végezte, azonban a feltárások folytatására 1936-ig kellett várni, melyek során feltárásra került a Székesfehérvár belterületén, I. István által építtetett bazilika, valamint további 170 sír a kora Árpád-kortól a kora újkorig terjedő időszakból. A további feltárásokra csak 1965-ben került sor, mikor újabb, melléklet nélküli temetkezések váltak ismertté a bazilika déli oldala mentén, melyek közül a sírok több mint egyharmadát a 10. század végére, további, kisebb hányadát pedig all. század második felére lehetett keltezni a rétegviszonyok alapján. 1971-ben az É-i mellékhajó É-i falának külső oldalán I. István (1000-1038)- és Péter (1038-1041,1044—1046)-érmekkel keltezett férfi csontváz került elő. Az elmúlt 40 évben kisebb-nagyobb megszakításokkal folytak az ásatások a Bazilika területén és annak környezetében, így sok esetben nehezen állapítható meg, hogy az egyes sírok, illetve régészeti jelenségek milyen időrendi viszonyban állnak a Bazilikával, valamint annak temetőjével. Felmerülhet a kérdés, hogy a Bazilika alapítása előtt létezhetett-e már egy korábbi temető a területen. Ez nem dönthető el egyértelműen, mert néhány sír elhelyezkedése utalhat arra, hogy már korábban lehettek temetkezések ebben a térségben, azonban ezeknek a síroknak a tájolásai eltérnek egymástól, valamint rendszertelenül helyezkednek el a területen, nem alkotnak egységes temető jelleget. A hosszú időn keresztül, több különböző elnevezés alatt, a Bazilika és annak közveden környezetében folytatódott ásatások adatait a könnyebb kezelhetőség érdekében egyben, Székesfehérvár-Bazilika lelőhelynév alatt vizsgálom. Leletek: 11. y. csonttű (?) III. i. kéttagú csüngő n. rekeszzománcos mellboglár IV. e. vascsengőcske (?) i. gyöngyök l. tengeri kagyló m. nyitott aranykarika, nyitott bronzkarikák, S végű bronzkarikák n. bronz karperec VI. ismereden rendeltetésű csondap, átfúrt csondemez, aranyozott bronzlemez VII. római kisbronz, I. István (1000—1038) [meghatározatlan]-érmek, I. Péter (1038—1041, 1044—1046) [meghatározadan]érem Le/etanyag leltári syáma: SzIKM ltsz 10358—10412.; SzIKM ltsz 50.142.1—50. Antropológiai anyag leltári syáma: SzIKM Ant. ltsz 70.133.1—18.; SzIKM Ant. ltsz 72.14.1—61.; SzIKM Ant. ltsz 72.15.1— 3.; SzIKM Ant. ltsz 72.164-4.; SzIKM Ant. ltsz 72.17.1-48.; SzIKM Ant. ltsz 93.1.40-41.; SzIKM Ant. ltsz 93.2.195- 202.; SzIKM Ant. ltsz 2002.4.1-10.12. Irodalom: FEHÉR-ÉRY-KRAI .OVÁNSZKY 1962, 70. 970. HENSZLMANN 1864.; REISSENBERGER-HENSZLMANN 1883.; MAROSI-BARTUCZ-JOACHIM-KISS 1937, 2-18.; DERCSÉNYI 1943, 20.; KRALOVÁNSZKY 1965d, 77-78.; KRALOVÁNSZKY 1966b, 306.; KRALOVÁNSZKY 1967, 35-47.; KRALOVÁNSZKY 1968d, 78-79.; KRALOVÁNSZKY 1968e, 79.; KRALOVÁNSZKY 1968f, 140.; KRALOVÁNSZKY 1968g, 253-262.; KRALOVÁNSZKY 1968h, 121-125.; BÁNKI 1968b, 180.; BÁNKI 1969, 150.; KRALOVÁNSZKY 1970a, 72-73.; KRALOVÁNSZKY 1970b, 318.; KRALOVÁNSZKY 1971b, 73-74.; KRALOVÁNSZKY 1971c, 280.; KRALOVÁNSZKY 1972c, 77-79.; KRALOVÁNSZKY 1972d, 266-267.; BÁNKI 1971, 166.; KRALOVÁNSZKY 1989, 155-173.; KRALOVÁNSZKY 105
