Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 41. (Székesfehérvár, 2012)
Tanulmányok - Petkes Zsolt: Honfoglalás és kora Árpád-kori soros és templom körüli temetők sírleleteinek katasztere Fejér megyében
Alba Regia 41. (2012) Leletanyag leltári sgáma: SzIKM ltsz 838. A lelet elveszett. Irodalom: FEHÉR-ÉRY-KRALOVÁNSZKY 1962, 43. 452. Adattár: SzIKM Adattár 635/1910. 79. ISMERETLEN LELŐHELY, szórvány: A székesfehérvári Szent István Király Múzeum gyűjteményébe került ismeretlen Fejér megyei lelőhelyről egy csüngős kaftándíszveret. Leletek: III. j. csüngős kaftándíszveret Irodalom: FEHÉR-ÉRY-KRALOVÁNSZKY 1962, 43. 453. MAROSI 1922, 27. 80. ISMERETLEN LELŐHELY, szórvány: A székesfehérvári Szent István Király Múzeum régi gyűjteményének anyagából ismert egy Fejér megyei lelőhelyről származó szablya. Ijeletek: I. j. szablya Leletanyag leltári szarna: SzIKM ltsz 73.3.1. Irodalom: MAROSI 1922, 25^11. 81. ISMERETLEN LELŐHELY, szórvány: A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe került egy ezüstberakásos zabla Fejér megye déli részéről. Leletek: I. s. ezüstberakásos csikózabla Leletanyag leltári szarna: MNM ltsz 18/1904. A lelet elveszett. Irodalom: FEHÉR-ÉRY-KRALOVÁNSZKY 1962, 43. 473. A templom körüli temetők kora Árpád-kori sírleletei 1 * III. IV. 1. BARACS-APÁTSZÁLLÁS: 1953-ban egy esőzést követően emberi csontok kerültek a felszínre Baracs belterületén, a Wesselényi utca legvégén található legelőn. A leletbejelentést követően a helyszínre érkező Fitz Jenő két, egymásba ásott sírcsoport hét sírját tárta fel, továbbá a helyi lakosoktól arról értesült, hogy a lezúduló víz már korábban is mosott ki emberi csontokat és érméket a területen. 1993-ban gázvezetékárok ásása során újabb sírokat bolygattak meg a lelőhelyen, amelyet követően a területen néhány év kihagyásával 2002-ig folyt a leletmentés. Az ásatás során előkerült egy Árpád-kori templom kibányászott alapozási árka, továbbá feltárásra került a templom körüli temető mintegy 600 sírja. A templom egy korábbi, a 10. század végén vagy all. század első felében létesült soros temető helyén épült, feltételezhetően all. század végén vagy a 12. század első felében. A templom körüli temető sírjainak egy csoportját felirat nélküli dénárok és III. Béla (1172—1196)-veretek keltezik a 12. századra, azonban a sírokból előkerült ékszerek a templom körüli temető használatának kezdetét all. század végére helyezik. A nagyfokú rétegezettséget figyelembe véve a temetkezések száma a lelőhely teljes területén a 2000 sírt is meghaladhatja. A templom és a körülötte elhelyezkedő temető túlélte a tatárjárást, használati idejük vége a 13. század végére — 14. század elejére keltezhető. Közvedenül a temető mellett sikerült feltárni a hozzá tartozó település több házát is, az előkerült leletanyag alapján a település az Árpád-korban folyamatosan lakott volt, használatának vége egybeesik a temető használatának befejezésével. Leletek: III. d. vascsat IV. i. gyöngyök 101
