Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 40. (Székesfehérvár, 2011)

Hála József: Történetek Herman Ottóról

Hála József: Történetek Herman Ottóról

A közép- és dél-alföldi kavarókat (több mint két tucatot) természetesen bemutatta az Ezredéves Országos Kiállításon is43 (3. kép), hiszen ezekből nagyon sokat összegyűjtött, összevásárolt, nem úgy, mint más alföldi tájegységek pásztoréletének tárgyi emlékeiből, mert hamis „vád” volt például az, hogy vásárlásaival a Hortobágyot is „kifosztotta”.44

Herman Ottó és a pásztorok órája

Herman Ottónak az „ősfoglalkozások”-ról szóló millenniumi nagy összefoglalásában „Pásztoróra” címmel a következőket olvashatjuk:

„Ay időbeosztás régi módja már elhalaványodik, a mióta t. i. az óra oly bámulatosan olcsó lett, hogy nemcsak a számadó, hanem már a valamire való bojtár is zabára szerint igazodik. A régi mód szerint nappal a nap állása, éjjel a csillagoké igazgatta a magyar pásztorembert; a csillagok nem keltők és leáldozásuk, hanem tetőzésük szerint, úgy a mint ez vagy amaz a cáttag vagy csillagkép az év szakához képest egyátalában tetőzött.>H5

„Az időbeosztás régi módját” bizonyára nem olyan adatközlőktől jegyezte fel, mint amilyen „Szabó bácsi” volt az egyik szegedi tanyán, akivel — a gyűjtőnapló tanúsága szerint — 1897-ben a következő beszélgetése történt meg:

Hát hogy vannak, mint vannak ?

— Nagy bajba vagyunk, már azt sem tudjuk, mikor virrad!

Ennek az az értelme, hogy akkora az ínség hogy már a kakast is megették! (H. 0.)

— Hát nem tart órát — Szabó bácsi?

— Nem én.

— Hát hogyan igazodik éjjel?

— A csölédjeim után. Östve bűzölnek, éjféltájban hangosan fmganak, röggelfelé mög szarni mönnek. ”*6

IRODALOM

BALASSA 1974 BÁLINT 1999

BALOGH 1955 BALOGH 1956

CHERNÉL 1915

CZAKÓ 1933

ETHNOGRAPHLL 1914 GUNDA 1956

HÁLA 2007

HÁLA 2008

HERMAN 1877 HERMAN 1887-1888

Balassa Iván: Herman Ottó és Kada Elek vitája a Kecskemét környéki pásztorkodásról. Cumama. II. Ethnographia (1974) 75-94.

Bálint Sándor: Történetek Herrmann Antalról. Lejegyezte: Barna Gábor. A Kriza János Néprajzi Társaság Értesítője IX. (1999) 1-2. 66-71.

Balogh István: Herman Ottó a Hortobágyon. Alföld VI. (1955) 5. 69—72. Balogh István: Herman Ottó levelei Zoltai Hajóshoz- Ethnographia LXVII. (1956) 132-153.

Chemel István, chemelházi: Herman Ottó. 1835június 27.-1914 deczember 27. Klny. az Aquüa XXI. (1914) kötetéből (Budapest, 1915)

Czakó Elemér (sajtó alá rendezte): A magyarság néprajza. I. (Budapest, 1933)

Ethnographia: Herman Ottó halála. Ethnographia XXV. (1914) 347—349. Gunda Béla: Cigány gyógyítók és mesemondók. In: Néprajz? gyűjtöúton. 135— 148. (Debrecen, 1956)

Hála József: Néhány anekdota és történet a magyar néprajztudomány köréből. In Újvárt' Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére. Az Arany János Múzeum Közleményei XII. (2007) 353-367.

Hála József: Semsey Andor, a magyar néprajztudomány mecénása. In Hála József — Papp Gábor - Pozsonyi József (szerk.): Semsey Andor emlékkötet. 157-173. (Debrecen, 2008)

Herman Ottó: Hallgatag világ: dr. Bőke Gyula úrnak ajánlva. Vasárnapi Újság XXIV. (1877) 33. 521-522.

Herman Ottó: A magyar halászat könyve. I—II. (Budapest, 1887—1888) 43 44 45 46

43 HERMAN 1898, 683-685.; HERMAN-NAGY 1896, 27.

44 Lásd erről: BALOGH 1955, 72.; 1956,144-145.

45 HERMAN 1898, 684.

46 HERMAN 1983,44.

1.32